Magyartanarok.files.wordpress.com



Módszertani segédanyag Németh Gábor Egy mormota nyara (Kalligram, Budapest, 2016) cím? k?nyvéhezKészítette: Szakács Emília, Szent Mór Iskolak?zpont, PécsMiért tanítsuk, mikor tanítsuk? Nem tudom, kell-e tanítani Németh Gábor k?nyvét. Lehet tanítani. Aki rászánja magát, az az el?zetes tanári munkát, hosszas tervezést, t?n?dést még jelen módszertani anyag felhasználása mellett sem kerülheti ki. (S?t! Reménykedem benne, hogy inkább vitát generáló, az anyag készít?jének elképzeléseit, javaslatait megkérd?jelez? attit?ddel kezd bele a saját olvasat, saját módszerek kialakításába a sz?veget tanítási célból választó kolléga.) A k?nyv ugyanis nem adja magát k?nnyen. Nem kínálja. Hacsak nem a címmel, de az meg a professzionális olvasókon kívül az olvasók t?bbsége számára félrevezet?. Lehet. Van. Mondjuk ki bátran: félrevezet?. Amit a kezünkbe veszünk, a k?nyv, irodalom, olvasásra, gondolkodásra és újraolvasásra szánt sz?veg. ?s legyen hangsúlyos az utóbbi, az újraolvasás. Aki határozott ív?, hangsúlyosan metanarratív tartópillérekre építkez?, világszer? t?rténetet vár, egy metonimikusan olvasható sztorit – vagy csak azt – az csalódni fog. Van ugyan metanarratív réteg, vannak kist?rténetek is b?ven, de a sz?vegszer?ség szerkeszt?elvei olyan er?sek, annyira dominánsak, hogy a kauzális ívre rákészül? olvasó számára nem ígérhetik direkt módon a nyugtalanság csitítását. Ha csak nem a saját olvasói munka árán. A fokozott olvasásmunka befektetésével. Annak ajánlom tehát a k?nyvet és a k?nyv feldolgozását, aki maga is szereti ezt a felfokozott olvasásmunkát, a sz?vegek mellékutcáinak lépésr?l lépésre való f?lderítését, s ezt a tanítványaival is végig tudja járni. Csak úgy. Az olvasás l’ art pour l’ art ?r?méért. Aki szereti a barangolás élményéért folytatott, céltalannak ígérkez? távlatos sétákat, a gyakori elágazásokat, a sz?k ?svények végén tátongó szakadékos terepeket, aki otthon tudja magát ebben az ?r?k?sen felfedezésekre hívogató küls?-bels?, valóságosan fiktív világban – annak ajánlom jó szívvel. Irodalomolvasási, irodalomértési gyakorlatként. Annak, aki az irodalom nyelvén szeretne dialógust folytatni egy irodalmi sz?veggel. Emberi szóval az emberi világról. ?rtelmes szavakkal, lassú tempókban. Aki saját magát is monitorozza a sz?vegek által. ?Nem érdemes átrohanni rajta, meghálálja a lassú olvasást.”Nem kell tanítani az Egy mormota nyara cím?… regényt. (Nevezzük regénynek. Németh Gábor nem ír ugyan regényeket, a hagyományos értelemben semmi esetre sem, de olyan tágas ez a m?faj, olyan alkalmazkodó, hogy b?ven belefér a sz?veg a m?faji keretekbe!) Nem kell, de lehet. Lehet?ség, sajátos alkalom az irodalomolvasás-irodalomértés tanítására, tréningezésére; egy, a sz?veggel, tanítványainkkal folytatott t?bbsz?r?s dialogikus viszony, az olvasói mátrix kialakítására, m?k?dtetésére. Tanítani lehet, ha kapcsolódni tud a magyartanár kolléga a sz?veghez, ha irodalmi ízlése, világlátása azonos hullámhosszon rezeg, fontos gondolatokat er?síthet meg tanítványaiban az irodalmi sz?vegvilág m?k?dését és funkcióját illet?en – is. Mindenekel?tt azt, hogy lehet szórakozás, bármiféle tanulás, léleképítés, ?nismeret-fejlesztés és miegyéb célból k?nyvbe merülni, lehet a való világot elvileg kizáró belefeledkezésért; magán- és szakmai szándékok által motiváltan, és lehet… olvasni. Csak úgy. Tevékenységformaként: olvasni mint OLVASNI. Mint ahogyan nyitom és csukom az ajtót, bontom a postámat, biciklizek…, leveg?t veszek, kezdek egy újabb napot. Lesz, ami lesz! Nem pro és nem contra. Pour. La litterature pour la litterature! Németh Gábor k?nyve ezt adja, az olvasásnak ezt az életszer? spontaneitását. Csak – mivel irodalom, r?gzített anyaga az általa leképezett világnak – a visszaolvasások, újraértelmezések, az értelmez?i k?z?sség kontrollja alatt m?k?d? dialógusok k?zege által újabb és újabb utakat kínál f?l a gondolkodás, a másodlagos tapasztalatszerzés k?zegében. ?lmények, gondolatok áramlását, ide-oda kacskaringózó benyomásokat, gazdag asszociációkat.?rtelmezzük azonban konkrétan a kérdést: kinek és mikor, hová lehetne beilleszteni az irodalomtanítási folyamatba a regényt. Ha van egy olyan csoportunk, osztályunk, amelynek k?zegében természetes a látszólag céltalan k?z?s olvasás, akkor a gimnazista korosztály bármely évfolyamán el?vehetjük. Ha van egy olyan csoportunk, osztályunk, ahol a tanári ízlést, sz?vegválasztást kíváncsisággal k?vetik a diákok, a k?lcs?n?s bizalom, a vezetés biztonsága megfelel? alapot ad a munka és az olvasás motiváltságához. Felvet?dhet a kérdés, hogy hogyan lehet áthidalni egy kilenc-tizedikes csoportban például a narrációs, irodalom- és m?fajelméleti ismeretek regényolvasást lassító, a megértést akadályozó hiányait. A válaszom erre: kalkuláljuk be azt, hogy olyan kompozicionális, nyelvi, stiláris és elméleti, irodalomt?rténeti tartalmakat kell k?zben tanítanunk, melyeknek terepe az adott m? lesz. Megmutathatjuk a napló- vagy levélregény, a parainézis, a vallomás sz?vegtípusainak sajátosságait, el?készítve a m?fajok klasszikus, tanítandó sz?vegeit. A mozaikos szerkesztés, a laza cselekménykeret a személyes olvasatokat támogató feladatok munkafolyamatában számos lehet?séget kínál a kooperatív keretek k?z?tt alkalmazható interaktív-reflektív technikák elsajátítására és sikerélményeket a produktumok elkészítése során. Az irodalomértés – irodalomolvasás tanításának kit?n? lehet?ségével kínálja meg a regény az ?t választó kollégát.Ha konzervatívabban, a sztenderd tananyaghoz illesztés horizontján gondolkodunk, a k?vetkez? szempontokat vegyük figyelembe:a k?zpontozási jeleket mell?z? sz?vegtagolása mennyiben nehezíti az olvasást, a megértést; mennyiben lehet ismert jelenség a diákok számáratudják-e értelmezni a m?faji kódokat (vallomás, napló, levél, parainézis/intelem, utaztató regény…)a beszédmód szenvtelensége, a narráció tárgyiassága, az elbeszél?i voyeur-magatartás tekintetében rendelkeznek-e már olvasói tapasztalatokkala sz?veggel kialakítandó kapcsolat, a sz?vegértelmezés folyamatában mennyiben jelentenek nehézséget a vendégsz?vegek, a sz?vegpárbeszédek, allúziókszámíthatunk-e arra, hogy az intertextuális háló generátora, nem pedig kerékk?t?je lesz a személyes olvasatok kialakításának (pl. a cselekménykeretet megalapozó Byron-film angol romantikus irodalomhoz kapcsolódó tartalmai a tanulók tudáskeretében jelen vannak-e; jelentéses tartalomhoz, konkrét sz?vegélményhez kapcsolható-e Mész?ly Miklós, Ottlik Géza; van-e el?zetes ismeretük az egzisztencialista filozófiáról, találkoztak-e már a m?ben meglehet?sen hangsúlyos Camus-regény, A k?z?ny, új magyar fordításban Az idegen sz?vegével; olvastak-e Thomas Mann-sz?veget)mennyire érdekl?d?k és/vagy mennyire érzékenyek jelen világunk globális társadalmi folyamatai iránt, van-e igény, motiválható érdekl?dés a diskurzusra (pl. a kultúrák, etnikumok k?zti kapcsolatok, a bevándorlás, a migráció problémája, a hagyományátadás és a generációk k?zti hatékony kommunikáció)Végiggondolva a felsoroltakat minden bizonnyal arra jutunk, hogy tizenegy-tizenkettedikes csoportokkal lehet legtermékenyebben feldolgozni a sz?veget, illetve a tananyagban jól kapcsolható a XX. századi egzisztencialista irodalom sz?vegeihez. Ha Camus említett regényét tanítjuk, ahhoz, de éppannyira elképzelhet? Thomas Mannhoz kapcsolni, kül?n?sen ha tervbe vesszük a Mario és a varázsló vagy a Halál Velencében cím? elbeszéléseket, melyek a másság, idegenség, a világot monitorozó, reflektáló elbeszél?i magatartás ?sszetev?it megismertethetik a diákolvasókkal.A szerz?r?lNémeth Gábor 1956-ban született, Budapesten. ?ró, forgatók?nyvíró, a Színház- és Filmm?vészeti Egyetem tanára.?rói pályája az 1980-as években indult. A Rainer Maria Társaság, az ?rley István K?r, a József Attila K?r és a Szépírók Társasága – hogy csak néhányat említsünk az irodalmi k?zélet csoportjaiból – valamelyest kijel?lik azt a helyet, irodalomhoz való viszonyt, amely az alkotó sz?vegein keresztül visszatükr?z?dik.Annak az írógenerációnak a tagja – Kukorelly Endre, Garaczi László, Gy?re Balázs, Szilágyi ?kos, Szkárosi Endre –, amely az irodalmat állítja az irodalom k?zéppontjába: ?az utolsó hív? írógeneráció, akik az irodalmat mint olyat halálosan komolyan veszik, és magának az irodalomnak érdekében írnak, semmi máséban”. Németh Gábor sz?vegei nem szoríthatók be a hagyományos m?faji keretekbe, de ez a nemzedéktársai k?zül jó néhány alkotóra is jellemz? (pl. Hazai Attila, Szijj Ferenc, Garaczi László, Csejdy András).Sz?vegei kevéssé narratívak, a hagyományos t?rténetelv? prózától távol állnak. Nem k?nny? olvasmányok, ennek ellenére mégis olvasmányosak. Az író, bár nem bízik a t?rténetben, de t?rténett?redékeinek sokasága, a mozaikokat ?sszek?t? asszociációk és elágazások azt sugallják, a t?rténett?l mint a világ elbeszélhet?ségének narratív keretét?l nem lehet megszabadulni mégsem. A t?rténetelv?ségnek mint irodalmi konvenciónak a megkerülése nem megy másként, csak a konvenció intenzív újraépítésével, dekonstruktív bevonásával. Németh Gábor sz?vegei t?rténetek – fikcióba emelt valóságok és valósággá csiszolt fikciók – bonyolult, labirintusként kacskaringózó sz?vedékei. A jelenetek és arcok sokasága, a felvillanó sorsok és magatartásmodellek egyenrangúnak látszó sorjázása m?g?tt intenzív olvasásmunka által mégis meg lehet találni azt a t?rténetmagot, amely generátora ennek, a látszólag cserepekre t?rdelt sz?vegvilágnak.M?veiben a világ jelenik meg mint abszolút probléma, mint egzisztenciális kihívás, illetve a filozofikus karakterrel párhuzamosan egy nagyon er?s reflektív, ?nreflektív sz?vegvonulat: miként lehet írni magáról a világról. ?rásai a létr?l szólnak, nem csupán a világról. A m?vekben megjelen? világ a lehetséges világok terepe.Az odaadó olvasó gazdag sz?vegvilágba nyerhet beavatást Németh Gábor k?nyveiben, melyekben a vizualitásnak, az er?s képiségnek, a filmes formanyelv technikáinak éppoly hangsúlyos szerepe van, mint a nyelvi lehet?ségek sokaságának.Eddig megjelent k?tetei:Angyal és bábu, 1990 – A semmi k?nyvéb?l, 1992 – Eleven hal, 1994 – A huron tó, 1998 – Gabriely Gy?rgy – Poletti Lénárd: Kész regény, 2001 (regény Szilasi Lászlóval k?z?sen) – Elnézhet? látkép, 2002 – Zsidó vagy?, 2004 – A mémek titokzatos életéb?l, 2004 (beszélget?k?nyv Seb?k Zoltánnal) – A tejszínr?l, 2006 – Egy mormota nyara, 2016 – Ez nem munka, 2017Szempontok a regényértelmezéshez és a feldolgozást segít? feladatokhoz Az olvasásmunka el?készítése és támogatásaA sz?vegfeldolgozást meg kell el?znie a sz?veggel való találkozásnak. T?bbnyire, de nem mindig. Vannak olyan sz?vegek, melyek a tanítási folyamatba illesztve kik?vetelik maguknak az entrée-t. Németh Gábor k?nyve épp ilyen. Lassú, figyelmes olvasásra, újraolvasásra, reflektív sz?vegkapcsolatra szeretnénk szoktatni tanítványainkat általa, így a tervezés során fokozottan figyelni kell arra, hogy ez a fajta reflektivitás a sz?vegkezelés során is érvényesülj?n.Távolról kezdünk, a címmel – Egy mormota nyara –, melyet kreatív írásos, sz?vegalkotást felépít? munkafolyamatba kapcsolunk bele, hogy az általa meghívható tartalmakat, m?fajokat és sz?vegtípusokat csokorba szedhessük, a lehetséges sz?vegek terepeire bekukkanthassunk. Az elid?zést ne spóroljuk ki, ha arra szántuk magunkat, hogy ezzel a m?vel foglalkozunk! A k?zelítés második lépése a feltárás: valóságos m?címmel dolgoztak. A címmeditációs folyamat irányait hivatott korrigálni a regényb?l kiragadott Byron-idézet: ?Ha az ember levonja az életb?l a gyerekkort (ami vegetáció) – az alvást, evést, mosakodást, ki- és begombolkozást –, mi marad a tulajdonképpeni létezésre? Egy mormota nyara.” A vendégsz?veg retorikája, szaggatottsága-tagoltsága, szóhasználata és a tény maga, hogy a címadással az alkotó egy másik alkotót is bekapcsolt a sz?vegtérbe, a feltételezhet? állatmesei kódoktól eltér?, ?sszetettebb sz?veget sejtet.A harmadik lépés tulajdonképpen direkt vezetés, pedagógiai járszalag: a szakirodalom, interjúsz?vegek anyagából kimazsolázni azokat a problémákat, melyek most már tudottan egy konkrét m?re, alkotói világra vonatkoznak. A módszer ellenében szólhat, hogy prekoncepciókat er?sít, sérül az els?dleges olvasói élmény. Meglehet. Csakhogy itt egy tanítási m?hely keretében egy m? feldolgozásával párhuzamosan irodalomolvasási technikákra is kondicionálunk. Másrészt: egy ismeretlen ajtót kinyitva biztonságot jelenthet a kíséret. (Mint ahogyan biztonságot ígér egy ismeretlen címet f?lkutatva a Google – Map m?holdas alkalmazásán megtekinteni az utcát, a házat, ahová készülünk.)Az el?készítés utolsó lépése az olvasás, illetve azt megel?z?en a bevezet? nyomán kialakult prekoncepciók r?gzítése, majd az olvasást k?vet?en, immár az olvasói személyesség státuszában visszatekinteni az el?feltevésekre. Hosszú és figyelmet igényl? munka ez is, de reflexióra, ?nreflexióra, a saját olvasási-értelmezési folyamatot monitorozó figyelemre szoktat.Világszer?ség és/vagy sz?vegszer?ség?most már tényleg rendet kéne tenni, de nincs elég id?m, hogy r?viden írjak, rántja ki egyik dolog a másikát / egyszer egész halom gemkapcsot lánccá f?ztem az anyám munkahelyi íróasztalán, és aztán visszatuszkoltam a dobozukba, hogy ha belenyúl majd egyért, az ?sszeset ki kelljen vele húznia” (16) Kulcsmondatok ezek a t?rténetnek mint t?rténet- vagy cselekménykeretnek, a kompozíciónak az értelmezéséhez. A m?nek ugyanis van egy kerett?rténete, mely szerint a narrátor-f?szerepl? helyszínvadászként egy Byron-film zárójelenetéhez, a kétszáz évet vámpírként megélt k?lt?-helyszínvadász halálához keres tengerparti színhelyet. A keresés Európa egymástól távoli helyeit, élményid?ket, tartalmakat és emlékeket, szerteágazó sz?vegeket kapcsol be a sz?vegbe. A k?vethet?ség, rendezés szándéka motiválta azokat a feladatokat, melyek a helyszínek és id?regiszterek tisztázását célozzák meg. Mindemellett nem engedhetjük el, hogy a f?leg csoportmunkákra épít? tevékenységek során tanítványainkat mindvégig sz?vegk?zelben tartsuk. A térkép, a képgaléria segítségével folytatott ?aprómunka” ugyanis k?nnyen eltérítheti egy világszer?-t?rténetelv? értelmezés felé az olvasatot. Ezt a ?hamisítást” kikerülend? épült a feladatok k?zé a kompozíció áttekintését megcélzó, az utaztató regények sémája szerint felépített vázlatírás, illetve az atmoszférára és a megfigyel?i szerepre fókuszáló, a Foglalkozása: riporter cím? filmhez kapcsolódó feladat.A narrátor szerepének ?sszetettségét segít szétszálazni a Cortazar-novella, illetve a vámpír metanarratívájának vizsgálatát f?lkínáló sz?veggy?jtemény. A feladatok ?sszeállításával szándékom szerint szerettem volna biztonságban tartani, koncentrálni a munkafolyamatot, ugyanakkor mindvégig az ?sszetettség, rétegzettség horizontján mozogni. Ez a szándék vezérelt a szerepl?k áttekintését megcélzó feladattal is: a sokféleség kaleidoszkópjában megjelenjen a m? alapproblémája, az idegenségélmény.A blokk utolsó feladata, a szerepl?kh?z, jelenetekhez kapcsolódó állókép egyszerre értelmezést, azonosulást és transzformációt felkínáló tevékenység. A produktumok ?sszegz?, a kritikai gondolkodást stimuláló megbeszélése pedig az olvasatok mélyebb rétegeit szólítja meg az értelmez?i k?z?sség kereteinek b?vítése által.M?faji kódok és beszédmódokA sz?veg olvasása a m?faji kódok és a m?fajokhoz társítható beszédmódok széles k?r? ismeretét feltételezi, illetve lehet?séget ad arra, hogy a már ismertek megelevenedjenek, vagy az ismeretb?vítés újabb tartalmakat építsen be a tudáskeretbe. A regény flexibilis m?faji keretei mellett jól kitapintható néhány hangsúlyos m?faji sajátosság: az esszé, a napló, a parainézis, a tézisregény, a vallomás, az utaztató regény karaktere. Hol a cselekménykeret, hol a beszédmód, hol a sz?veg tartalmi ?sszetev?i hívják be ezeket a m?fajokat, de egyiknek sincs primátusa, nincs hierarchikus viszonyban a m?faji sokféleség. Rétegek ezek, egymásba simuló sz?vegvetületek. A m?fajiság feladatba foglalt problémái egyrészt felidéztetik, meger?sítik a m?faji ismereteket, másrészt az újragondolás, kutatás, a sz?veggel végzett aprómunka gyakorlatai. A parainézis beszédmódhoz k?t?tt m?faji jegyeit mégis szükségesnek láttam kiemelni. Egyrészt a narráció ürügyként használt beszédhelyzete – az apa visszatekint?, ?sszefoglaló beszédhelyzete – s ennek paradox hiteltelensége miatt, melyre Takáts József recenziója az Arany János-vers párhuzamával olyan karakteresen rámutat (, másrészt általa behívható a m?faj klasszikusa, K?lcsey Parainesise, lehet?séget adva egy lassú elemz?-?sszehasonlító munka számára. Az elemzéshez nem csupán konkrét szempontokat, de kiemelt sz?vegrészeket is kapcsolunk, hogy a feladat direkt és fókuszált legyen, hogy a diákok biztonságban érezzék magukat. (?A tanítás apa-szerep adta elkerülhetetlensége és lehetetlensége teszi hasonlóvá a k?lteményt és a regényt.” Arra mindenképpen számíthatunk, hogy a kiemelt részletek újabb sz?vegtereket nyitnak meg, és a célunk, az állandó, t?bb k?r?s olvasói reflektálódás evidensen végigkíséri a munkafolyamatot.) Nem mellékes itt persze a módszertani támasz, az ismeretb?vítés lehet?sége, de még inkább fontos, hogy a K?lcsey-sz?veg – mint az a bizonyos, már említett gemkapocs-t?rténet Németh Gábor k?nyvében – el?hívja a m?faj reprezentánsait, t?bbek k?z?tt István király intelmeit is. A sz?veg legismertebb szakasza a tanulók számára minden bizonnyal az idegenekr?l szóló fejezet. ?gy tehát a m?faji probléma keretei k?z?tt megjelenít?dik, anticipálható a k?tet sz?veganyagának magproblémája, az idegenség kérdése, mely a munkafolyamat egy kés?bbi fázisában kerül el?térbe. A m?fajiság szempontjainak horizontján mozgó feladatt?mb?t egyrészt egy expresszív írásmunkára alapozott, saját élmény? attit?d?ket megszólító feladatpáros, egy néz?pontváltást tételez?, levélírós feladat – szólaljon meg a dialogikus viszony mindvégig néma szerepl?je, a sz?veg fiktív címzettje, a fiú is – zárja, másrészt egy frontális keretbe helyezett sokszoros dialógus a hagyományozás, áthagyományozás generációs problémáiról. Ez utóbbi, egy képzelt pedagógiai konferencia felületén, diskurzusk?zeget teremt, átzsilipeli a sz?veget egy tágasabb elemz?-értelmez? k?z?sség számára. Lehet?vé teszi, hogy az alámerüléseket, a személyes olvasói viszonyok néz?pontjait k?vet?en ismét egy tágasabb perspektívából tekintsünk a sz?vegmátrixra.A sz?vegmátrix elágazásaiA sokszoros rétegzettség talán legdirektebb, legfelt?n?bb megnyilvánulási formája a sz?vegnek mint sz?veganyagnak mozaikos felületi szerkezete. A sz?vegtagolás, a tipográfia csak kiemeli, a k?zpontozás nélküli narrációban aláhúzza az idegen – t?bbsz?r idegen nyelv? – sz?vegek, vendégsz?vegek, megidézett sz?vegek t?mbjeit. Az intertextualitásnak azonban számos más eljárási módja is m?k?désbe lép, megsokszorozva a sz?vegvilág regényen túli küls? tereibe való kijáratok, az átjárás lehet?ségeit. A nyomtatott sz?veg olvasásmódja a linearitásra épül, de Németh Gábor sz?vegének intertextuális tere – az újraolvasásokat, visszaolvasásokat is belekalkulálva – egy paradox módon hipertextuális felület. A sz?vegrészek, idézetek, utalások egymást is olvassák, újraértelmezik, s az olvasói aktusok értelmez?i k?zegében egy folyamatosan táguló, a gondolkodás számára újabb és újabb problémát kínáló irodalom tárul elénk. Ehhez szükségeltetik a lassúság, a figyelem, a felfedez?, kísérletez? türelem.A sz?vegpárbeszédek kimazsolázása és feldolgozása talán újabb nyolc órára tervezett feladatsort is elbírt volna, ám ebben a mind?ssze nyolc órára tervezett blokkban meglehet?sen sz?k keretek k?zé koncentrálódik a téma. ?ppen ezért az ábrákkal, portréképekkel megtámogatott válogatás csak belemerítkezés lehet, érzékeltetve a téma szerteágazó k?reit. Az intertextualitás mátrixában három sarokpontot azonban mindenképpen kiemelend?nek gondolok: egyrészt Albert Camus Az idegen cím? kisregényével való érintkezést, másrészt a Mész?ly Miklós-novella, a Koldustánc jelenlétét, beleíródását a sz?vegbe, és a harmadik Joseph Wright of Derby festménye a kakaduval végzett kísérletr?l. Mész?ly jelenlétét a regény t?bb szintje is reprezentálja, és ezek a rétegek a narrációban visszatükr?zik egymást: a biarritzi arab – a egy régi szegedi konferencia, amelyen egy másik novella helyett a Koldustáncról beszélt – Mész?ly emléke és a temetés – emlékezés Triesztben az íróra – a Koldustánc megidézett sz?vegrészei – a novella látásmódjának projekciója a r?gzített jelenre. A feladat megfogalmazása korántsem ennyire analitikus. Szabadságot ad az olvasónak abban, hogy ?sszekapcsolja – abban is, ahogyan ?sszekapcsolja – Mész?ly és a regény sz?vegét. A festmény bekapcsolása a feladatsorba t?bb szempontból is fontosnak t?nt számomra. Egyrészt elgondolkodtató a sz?veghely hangsúlyossága, a kép megidézésének plasztikus ereje – jóllehet ez az er?s képiség, vizuális hangoltság nem idegen jelenség Németh Gábor prózájában – másrészt a sz?veg retorikus sarokpontjainak egyike, mely a nézés által megt?rtén? valóságot emeli ki egyszer a fia óvodáskori t?rténetében, másodszor e t?rténetre való meger?sít? utalásként, épp ebben a kép által megállított pillanatban értelmezhet? direkt módon. A tíz figura portréja, a k?ztük lév? viszony, a k?zéppontos kompozíció, a színek és a megvilágítás gazdag olvasatot, megt?rtén? t?rténetet tár f?l. A harmadik, amiért semmiképpen nem szerettem volna megkerülni a képre építhet? feladatot: ez a felvilágosodás korabeli innovatív kísérlet az európai szellem tudományosságának k?nt?sébe, kultúrf?lényébe burkolózó kegyetlenség. A látványosság tárgya egy egzotikus madár, melynek élete vagy a tudós, vagy a pumpát kezel? fiú kezében van, vagy a véletlenen múlik. A csoport a kísérlethez asszisztáló társaság, de a pillanat egyben az idegenség pillanata, a távolságtartásé is. A létezés idegenségélménye, az esend?ség szenvtelensége, kihátrálás a teremtményi szolidaritásból. A kép egy zárt keretben lehet?séget ad a probléma értelmezésére.Ugyancsak hangsúlyos, és a sz?vegpárbeszédek által f?ler?sített vonása a sz?vegnek az ?nreflexivitás, az írásra, az írásfolyamatra, a m?vészetre reflektáló gesztusok sora. Ezek hol praktikus, pragmatikus visszacsatolások, máskor ?nkritikus szemlélet? megjegyzések, de az igazán mélyreható az esztétikai-filozófiai igénnyel felvetett dilemmák. Egyik ilyen, e témában k?zponti, kultúrkritikai igény? alternatíva a dasein – design kérdése. A problémához csatolt feladat értelmezést támogató háttérsz?vegeket felkínálva azt célozza meg, hogy a tanulók a kérdésk?r kritikai szemlélet? átgondolását k?vet?en kialakítsák állásfoglalásukat, véleményt alkossanak a problémáról.A Camus-sz?veg kapcsolódása direktebb és ugyanakkor fundamentális jelleg?. A narráció, a narrátor szerepváltása, a kompozíció, a filozófiai kérdésfelvetés szintjén, komplex módon sz?v?dik a sz?vegbe. (Ezt a komplexitást, a valóságosba lép? fikció lehet?ségét t?bb k?rben is el?re jelzi a sz?veg; jelen van a Byron-t?rténetben is. Igaz, ezeket a kapcsolódásokat, átjárásokat csak t?bbsz?ri visszalapozás, vallató sz?vegértelmezés során lehet észrevenni.) Az intertextualitásnak egy sajátos megjelenési formája. Ezért is lett kétk?r?s a sz?vegkapcsolat vizsgálata: egyrészt a konkrétan megidézett sz?vegrész és a regénybeli zárlat sz?vegkapcsolatának, másrészt a két teljes sz?veg érintkezéseinek áttekintése.?sszegzés, reflektálásA reflektáló órák célja a visszatekintés és kitekintés. Egyrészt visszatekinteni egy távlatosabb perspektívából a sz?vegre, a sz?veg által megfogalmazott problémákra, másrészt górcs? alá venni a saját olvasat alakulását a munkafolyamatban. A tanórai keretben olyan kérdésfelvetést láttam megragadhatónak, amely komplex módon bevilágítja az egész sz?veget, amelyet maga a sz?veg minden rétegében behálóz. Ez az idegenségélmény problémája. A Camus-kisregénnyel való ?sszekapcsolása a probléma konkrét, a sz?vegben jelen való irodalmi, egzisztenciális vetületét, a szaksz?vegek és egyéb irodalmi sz?vegek becsatornázása általánosabb horizontját kínálja f?l. Németh Gábor sz?vege a regény írása k?zben eszkalálódó idegenség, idegen, bevándorlás, migráció problémak?rt nem aktualizálja. Az olvasás során ett?l persze nem lehet, nem is tudunk eltekinteni, de a sz?veg szándékával ?sszhangban nem gondoltam direkt problémaként, az aktuálpolitikai olvasatot is felkínálva feladatot fogalmazni. Ha a konkrét tanulócsoport számára a feladatcsomagot alkalmazó kolléga fontosnak látja a kiterjesztést, tegye meg. Nem gondolom, hogy sérülne általa a sz?vegértelmezés, de a csomag ?sszeállítása során ennek a direkt irodalmi regiszterekben mozgó sz?vegnek a feldolgozását úgy gondoltam lezárhatónak, hogy érzékeltessük ugyan az általa f?lvetett problémák irodalmon kívüliségét, de magához a sz?veghez, az olvasói sz?vegkapcsolathoz vezessük vissza a tanulókat.Ennek a visszacsatolásnak ?sszegz? munkája lehet az az esszé, melyben a saját sz?vegértelmezést, illetve az olvasói tapasztalatszerzést reflektáló folyamatot ?sszegzik a diákok. T?bb szempontú, reflektív sz?veg egy ?sszetett, reflektív irodalmi sz?vegr?l.A tanegység munkaterve és a kapcsolódó feladatokA foglalkozás témájaTartalomCélokMódszerek, eszk?z?k, munkaformák1 – 2. óraRáhangolódásK?zelítés a témához, a sz?vegvilághozAz olvasásmunka el?készítése szakmai sz?vegek segítségévelReflektív olvasáscímmeditációsz?vegalkotásszaksz?veg olvasása, értelmezésea sz?vegolvasás el?készítésebevezetés a sz?vegvilágbaa munkaformák és a reflektív-interaktív technikák ráhangolásaa tudáskerek aktivizálásaegyéni, kiscsoportos és frontális munkapókhálóábra, lista, fürtábra, szemponttáblázat, T-táblázatbeszámoló/k?zzététela korrektúraprogram használatafénymásolt sz?vegekcsomagolópapír, filctollakokostelefon vagy csoportonként laptop3 – 4. óraJelentésteremtés/I.Cselekménykeret és t?rténetmozaikokSzerepl?k, arcok, találkozásokcselekményszerkezet, tér- és id?viszonyokkerett?rténeta kist?rténetek kapcsolásának narrációs technikáia narrátor szerepeiszerepl?k világa, érintkezésektársm?vészetek – film a szerkesztési technikák megértésea sz?vegvilág rétegeinek kibontásaélmény alapú kapcsolódás a sz?veghezegyéni, kiscsoportos és frontális munkaposzter, szemponttáblázat, jellemtérkép, állóképkiállítás-látogatásképmellékletek, idézetcetlik, poszteralapfénymásolt sz?vegekcsomagolópapír, filctollakokostelefon vagy csoportonként laptop5 – 6 óraJelentésteremtés/II.Nyelv és m?faji kódok, beszédmódokSz?vegpárbeszédek a sz?vegben, a sz?veg által m?faji kódok a tanító beszédhelyzet paradoxonai sz?veg?sszevetés sz?vegtranszformáció, néz?pontváltás hagyomány, hagyományátadás, identitás idegenségélmény pretextusok és sz?vegkapcsolatok társm?vészetek filozófiai vonatkozások a t?rténetmozaikok és a narráció kapcsolódásainak megértésea sz?veg problémafelvetései és az olvasói megértés tisztázásaa konkrét, egyszeri és az általános kapcsolataa jó olvasó attit?djének meger?sítéseegyéni, páros, kiscsoportos és frontális munkagondolattérképtanári kalauzszemponttáblázatidézetcetlikplenáris megbeszélés/konferenciakeretképgaléria Venn-diagramcsomagolópapír, filctollakokostelefon vagy csoportonként laptop, projektor7 – 8. óraReflektálásDiskurzusban az irodalmi sz?vegvilággal és a társm?vésze-tekkelAz idegenség identitásproblémái és a migráció kérdése az idegenség problémája irodalmi és szakmai sz?vegekben sz?vegolvasási, irodalomértési tapasztalatok és reflexiókáttekintéskonkrét, az olvasói megértésben r?gzíthet? problémák megfogalmazásaaz esztétikai, filozófiai, pragmatikus kérdésfelvetések és tartalmak elkül?nítésedialogikus olvasói viszony kialakításaegyéni, kiscsoportos és frontális munkaszófelh?, szemponttáblázatfénymásolt sz?vegekcsomagolópapír, filcekokostelefon, laptop, projektorFELADATSOREgyéni munka Páros munka CsoportmunkaFrontális munka Házi feladat1 – 2. óra/R?HANGOL?D?SEGY MORMOTA NYARA – Milyen sz?vegeket, sz?vegtípusokat, m?fajokat, témákat és beszédmódokat tudsz illeszteni ehhez a címhez? Gy?jtsd ?ssze pókhálóábrával vagy listázd a gondolataidat!Jegyezd f?l a képzelt sz?vegekhez illeszthet? megjegyzéseidet az el?bbi pókhálóábrát fürtábrává b?vítve, vagy ha a listázást választottad, szemponttáblázattá fejlesztve a listádat!Munkáitokat beszéljétek meg kiscsoportban! ?llapodjatok meg abban, ki milyen sz?veget fog elkészíteni. A sz?veg 80-100 szavas legyen. Ha terjedelmesebb írást terveznétek, az egész sz?vegnek csak egy részlete készülj?n el.Olvassátok f?l egymásnak a csoportban az elkészített sz?vegeket, válasszatok ki egyet, melyet az osztályban/tanulócsoportban is bemutattok! Egyéni és k?z?s munkátok tapasztalatairól készülj?n egy k?zzétételre szánt beszámoló is!A sz?vegek és a tapasztalatok k?zzétételét k?vet?en beszéljétek meg, mit vártok attól az irodalmi m?t?l, melynek a címe: EGY MORMOTA NYARA!A cím, amellyel dolgoztatok, Németh Gábor regényének címe. Idézetcím.Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi sz?vegidézetet, amellyel a cím ?sszekapcsolja a regényt! (Az idézet eredeti angol sz?vege a 18., a magyar fordítás a regény 19. oldalán olvasható.) Mennyiben módosítja (módosítja-e) az el?z? feladatok címmeditációs munkáinak tapasztalatát a regénybe ágyazott Byron-sz?veg? Válaszolj a T-táblázat kit?ltésével!?Ha az ember levonja az életb?l a gyerekkort (ami vegetáció) – az alvást, evést, mosakodást, ki- és begombolkozást –, mi marad a tulajdonképpeni létezésre? Egy mormota nyara.” (George Gordon Byron naplójából, 1813. december 7.)A sz?veg lényegesen módosítja a regényr?l alkotott elképzeléseimet, mert…A sz?veg lényegesen nem módosítja a regényr?l alkotott elképzeléseimet, mert… A csoportok négy írást kapnak, ezek a regényr?l készült kritikák, recenziók, illetve a szerz?vel, Németh Gáborral készített interjúk sz?vegei. Olvasson el mindenki egy-egy sz?veget, majd a szemponttáblázat kit?ltése során beszéljetek arról, milyen regényre, milyen sz?vegkarakterre, témára számíthattok az olvasás során!(A szemponttáblázat funkciója, hogy irányítsa a csoportmegbeszélést, ?sszegy?jtse a tapasztalatokat, információkat.) Ha kíváncsi vagy, ha a tanórát k?vet?en pluszban is tájékozódni szeretnél, a Sway-melléklet felületén kattints rá a k?nyvbemutató videóra és/vagy a szerz?vel készített interjúra, portréfilmre!Csuka Botond: Demarkációs ?vezetek ?va: Minden megértés félreértés – Beszélgetés Németh Gáborral szódával ez is elmegy misztikus élménynek – Németh Gáborral beszélgettünk az Egy mormota nyara cím? k?nyvér?l áts József: Elmaradt intelmek (Németh Gábor: Egy mormota nyara). Jelenkor, 2016/9. 957. o. (teljes).pdfa szerz?r?l és m?veir?la regény narrátoráróla cselekményt?rténet és a megjelenített világbeszédhelyzet és beszédmóda sz?veg kommunikációs célja/ikompozíció; tér- és id?kezeléshangsúlyok, csomópontoksz?vegpárbeszédek, az olvasás folyamatában felidézhet? sz?vegek Egy hetet kapsz arra, hogy a k?nyvet elolvasd. A ráhangoló órákon szerzett információk, tapasztalatok nyomán a regényolvasást megel?z?en készíts egy 150-200 szavas kisesszét a regénnyel kapcsolatos el?zetes ismereteidr?l, el?feltevéseidr?l! ?rásodban térj ki a már most megfogalmazódó kérdéseidre, ha vannak, a fenntartásaidra, kétségeidre is! A regényolvasást k?vet?en a korrektúraprogram alkalmazásával f?zz megjegyzéseket írásmunkádhoz! Mentsd el a dokumentumot, mert a munkafolyamat befejez? szakaszában még szükséged lesz rá!3 – 4. óra/JELENT?STEREMT?S_I.Cselekménykeret és t?rténetmozaikok?most már tényleg rendet kéne tenni, de nincs elég id?m, hogy r?viden írjak, rántja ki egyik dolog a másikátegyszer egész halom gemkapcsot lánccá f?ztem az anyám munkahelyi íróasztalán, és aztán visszatuszkoltam a dobozukba, hogy ha belenyúl majd egyért, az ?sszeset ki kelljen vele húznia” (16)Az idézet és a mellékelt képek f?lhasználásával készítsetek egy posztert, mely a regény cselekményének/cselekményrétegeinek, t?rténetmozaikjainak áttekintéséhez segítséget nyújthat az olvasó számára! Az elkészített posztereket helyezzétek el a teremben, és a kiállítás-látogatás módszerét alkalmazva – egy csoporttag tárlatvezet?ként marad, a t?bbiek útra kelnek – nézzétek végig a t?bbi csoport munkáját! Jegyezzétek f?l azokat az információkat, értelmezéseket, jó ?tleteket, melyekkel találkoztok, hogy a saját poszteretek korrigálásához, fejlesztéséhez f?lhasználhassátok! Ha hiányos vagy félreérthet? elemet láttok a posztereken, jelezzétek a tárlatvezet?nek, beszéljétek meg vele!A saját csoporthoz visszatérve konzultáljatok a tapasztalatokról, és ha szükségesnek látjátok, formáljátok tovább a posztereteket!Nézzétek meg az idézetcetliket, és a k?z?s értelmezést k?vet?en keressétek meg a helyüket a posztereiteken! Miel?tt f?lragasztjátok, egészítsétek ki a cetliket r?vid indoklással, értelmezéssel!?a n?k hosszú fakanállal adagolni kezdték a g?z?lg? masszátédes kása lehetett, mert az afrikaiak hadonászásából ítélve gy?lni kezdtek f?lé a mindenhonnan el?rajzó bogarakjó, tudom, nem minden rovar bogárezek itt nyilván d?glegyek vagy darazsakvisszaléptem a szobába a teleobjektívért, hogy a gépet távcs?nek használva eld?ntsem ezt a végtelenül fontos részletkérdéstnem akartam, hogy észrevegyék, figyelem ?ket, leguggoltam, és az erkély korlátjának védelméb?l, egy résen át próbálkoztam, átfésültem a teraszt, a teleobjektív látósz?ge levágta szépen a kerítésen túli világotexponálni kezdtem” (95-96)?mindenütt vámpírokat látok már évek óta, amerre csak nézek, metrón, villamoson, strandokon és parkokban, vámpíros k?nyveket a tinik kezében, mindenhová ezeket a vastag, puha papírtéglákat hordják magukkal, a matt, viaszos borítón kidomborodó, fényes, arany vagy v?r?s bet?k, sápadt modellek feketére rúzsozott ajkukon vérrel, mintha az ?sszes k?nyvet ugyanaz a részeg kamaszlány tervezte volna egy túl hosszúra nyúlt rajzórán” (17)?koszos papírszalvéták és jégkrémpapírok tetején egy k?nyv hevert, címlappal lefelé, valaha fehér, olcsó paperback, az ilyesmit, k?nyvet a szemétben, valahogy rosszul bírom, pont, ahogy anyád, ha f?lfordítva teszik az asztalra a vágatlan kenyeret” (159)?m?vészfilmnek lapos volt, kommersznek meg lila, viszont, ami ebb?l rám tartozott, a helyszínek leírását finoman szólva elnagyolta: ?egy fürd?ház”, ?villla valahol rómában”, ?tengerpart” (20-21)?tényleg napokig gondolkoztam, milyen kétségbevonhatatlan tanulsága volt az életemnek, mi legyen a testamentum, maxima, ?r?k igazság, valami, aminek nekid?lhetsz, ?ne ?lj!”, mondjuk, vagy ?tiszteld apádat és anyádat!”, esetleg ?haver n?je tabu!”a bambi meg a rudaserre jutottam, hosszas megfontolás után” (15)?egy apának ezentúl valószín?leg nem a halkés helyeshasználatára, az ikes és iktelen ragozás k?zti halálfontos kül?nbségre vagy a p?rgetett fonák lebukó átemelésre, hanem utcai harcra kellene tanítania a fiát, már ha képes egyáltalán még bárminek a megtanítására” (63)?a k?nyv szerint byron egy parthoz k?zeli bárban várja meg a hajnalt, onnan indul utolsó útjára, a tengerpartra, hogy egy szikla védelméb?l lesse meg szerelmének tárgyát a reggeli hullámokra várakozó deszkások k?z?tt, és aztán a felkel? nap tüzében hamuvá égjenakkor kezdjük ezzel, találjuk meg a megfelel? helyet a lordnak a várakozásra, elindultam az óceán irányába, sós szél csapott az arcomba, de jólesett” (153)?biarritzba nincs k?zvetlen járat, a transzfer fél nap párizsban, még épp volt értelme bemenni a városba a reptérr?l, és sétálni egyet a marais mocsarában, minden kényszer és flel?sség nélkül, ezért majdnem sikerült lekésnem a gépet” (152)?egy id?ben gy?jt?ttem az írásra vonatkozó bámulatos szentenciákat, de hiába, akárhogy igyekszel, még a legegyszer?bb mondat is, vegyük mindjárt ezt itt, alá van aknázva (…)ha nagyritkán mégis elég szárazra sikerült egy sz?veg, még mindig átlátsz?tt rajta a retorikai szándék, az, hogy mindenáron érzelmet akar kicsikarni az olvasójábólk?ny?r?g érte, mint a rossz ripacskoldus az alamizsnáért” (31)?épp az ajtó mellett akadt egy üres helylezuhantam oda, mint akinek járinvalidusoknak, terhes anyáknak és magyaroknakk?rülnéztemtalán etiópok, aztán egy kínai n?, két mongol, még páran, valószín?leg szintén bels?-ázsiából, mindenféle fekete szigetlakók, néhány arab, de senki holland, egyetlen sem, senki fehér ember, csak énszínesek k?zt egy európaiés persze szatyrok mindenütt, mindenféle lábak k?z?ttelmész valahonnan, ahova születtél, egyszer csak úgy d?ntesz, kinek mikor elég, a világ kilenctizedén pont elég okot gyártanak, naponta ezret, hogy elhúzzál onnan a vérbe, megt?msz valami szatyrot, átkelsz vele az óceánon, elj?ssz egészen idáig, elj?ssz, amíg csak engednek, f?lszállsz jegy nélkül a villamosra, és a lábad k?zé baszod a csomagot, mert nagyon elfáradtál(…)akkor hirtelen megértettem, hogy ez lesz, hogy ez van már nagyon régóta, ez a fásult menekülés, csak kül?nb?z? jogosítványokkal” (58-59)A kerett?rténet szerint az elbeszél? helyszínvadász, egy Byron-filmhez keres színhelyeket. Egy nyár t?rténetébe, utazásaiba sz?v?dnek bele azok a jelenetek, gondolatok – ?r?gzítésre méltó, ami eszébe jut vagy megt?rténik vele”(14) –, melyeknek anyaga látszólag alig rendezetten t?lti ki egy, a fiának készített emlékez?-?sszegz? sz?veg – ?a mesékr?l úgyis lekéstünk mind a ketten”(16) – laza kereteit. Egy utazás t?rténeteiként is olvashatjuk a sz?veget.Az utaztató regények egyik változata – ld. Gulliver utazásai – az úti élmények r?gzítése mellett éppoly fontosnak tartja, hogy az utazó reakcióit, világlátásának mozdulásait is megfogalmazza. A szerkezet viszonylag jól áttekinthet?: a kiindulás/elindulás helyzetét, állapotát r?gzít? bevezet? rész – az utazás, az utazás tapasztalatai – ?sszegzés, megérkezés; a világlátás változásai Az utaztató regény szerkezetét f?lhasználva készítsétek el a m? vázlatát! Hogyan tér el a sz?veg cselekményszerkezete az adott regénymodellt?l? A naplózó beszédhelyzet alapján gy?jtsétek ?ssze azokat a tapasztalatokat, melyeket az elbeszél? továbbadásra, r?gzítésre méltónak tart! ?nem t?rténhet meg bármi bárhol,… a látható terekhez láthatatlan események tartoznak, láthatatlanok, mert nem a jelenben vannak, hanem a ?már nem?-ben vagy a ?még nem?-ben, hogy bizonyos terek csak azért léteznek, hogy egyszer majd megt?rténjen bennük és általuk valami, valami jó vagy éppen jóvátehetetlen” (69) – mondja a regény narrátora. A sz?veg világszer?sége és sz?vegszer?sége sajátos szimbiózisban építi a kompozíciót. A szerkezetnek sarokpontjai a terek, Európa kül?nb?z? helyszínei, jelen és múlt, jelen és az esetleges j?v? csomópontjai. Az alábbi táblázat segítséget nyújt abban, hogy újragondoljátok, rendezzétek a terek, az utazás nagymetaforájára f?lf?z?tt t?rténeteket, az id?kapcsolatokat. T?ltsétek ki a táblázatot! (Id?igényes, figyelmet kívánó munka a feladat, éppen ezért javaslom, hogy éljetek a munkamegosztás és az ?sszegz? konzultáció lehet?ségével.)HelyszínekJelen t?rténései(a kerett?rténet mint az elbeszélt világ jelene)Múlt eseményei vagy el?reutalások, kapcsolódások – újabb id?k és terekA t?rténeteket kapcsoló elbeszéléstechnikai eljárásAmszterdamScheveningenAnconaRómaVelenceBudapestPárizsBiarritz Nézd meg Michelangelo Antonioni Foglalkozása: riporter (1975) cím? filmjét!észíts 400 szavas esszét a film és az irodalmi alkotás kapcsolódásairól! Figyelj a cselekményszerkezet és a megjelenített világ sajátosságaira, az atmoszférateremtés filmes, illetve irodalmi eszk?zkészletének alkalmazására!Szerepl?k, arcok, találkozásokA narrátor, aki a megelevenített t?rténeteknek hol f?-, hol mellékszerepl?je, más esetekben csupán a kamera objektívjének funkciójában m?k?d? szemlél?, de nem ritka a szerz?i-alkotói énnel való azonosság sem, egyrészt túl sokat, másrészt nagyon is keveset árul el ?nmagáról. Az irodalomolvasás módszertanában jártas olvasóként végezzetek kutatást a sz?vegvilágban, és készítsétek el az elbeszél? portréját! (A sémát munkafelületként használjátok: a bels? területek a személyiségjegyeket, a küls?k a k?rülményeket jelenítsék meg.) Id?zzünk még kicsit a narrátor személyénél! Els? olvasásra talán fel sem t?nik, hogy Byron, az ?ngyilkosságra készül? k?lt? vámpírszerepe és a jelenet helyszínét kutató narrátor k?z?tt dinamikus kapcsolat van. A regény zárlatától visszafordulva válik gyanússá, hogy itt mélyebb és nem tárgyszer? k?t?dés épül a narrátori én és a forgatók?nyvben jel?lt szerep k?z?tt. A narrátort és a vámpírrá lett Byront a kerett?rténetnél mélyebb kapcsolat f?zi ?ssze.Kezdjétek a megértést kicsit távolabbról, kapcsoljunk be egy másik sz?veget, Julio Cortazar Nagyítás cím? novelláját! Olvassátok el az írást, és figyeljetek a narrátor-szerz?-fotós/fordító alakjára! Hogyan, milyen eszk?z?kkel teremt kapcsolatot a sz?veg az alakhármas szerepei k?z?tt? Mi a funkciója ennek? A vámpírt?rténetek divatja az irodalomban újraéled? jelenség. Az ezredfordulót k?vet?en f?leg a kamaszvilág, els?sorban a lányolvasók olvasmánytrendje. A regénybeli filmsztori sekélyessége, a forgatók?nyv esztétikai súlytalansága – maga a narrátor is utal rá – nem indokolná tehát a vámpírszerep hangsúlyossá tételét. Próbáljátok kibogozni, mi lehet az oka mégis! Els? lépésben tájékozódjatok a vámpír néprajzi, kultúrt?rténeti és irodalmi ?sszetev?ir?l! Olvassátok el a k?vetkez? sz?vegeket!szócikk a Magyar néprajzi lexikonból ócikk a Szimbólumtárból érdekesség a vámpírokról. Múlt-kor, Balázs: A vámpírmítosz napjainkban (kis vámpír-kompendium) vámpírt?rténetek ?evolúciójának”kortárs állomásain azonban már az ént?l a másikig, a sajáttól az idegenig tartó átalakulásnak az ellentettje kap kül?nleges hangsúlyt: az emberségükbe kapaszkodó vámpírok egydimenziós alakokból egyre inkább mélyebb motivációval felruházott szerepl?kké alakultak át. Saját narratív szólamot és szubjektivitást kapnak, s ezzel rámutatnak arra, hogy a vámpírt?rténetek valójában az én és a másik, az ember és a sz?rnyeteg k?z?tti kül?nbségeket vizsgáló metanarratívák is egyben. Gondolhatunk itt Anne Rice nagysiker? ?Interjú a?vámpírral cím? regényére (1976), amelyben Louis de Pointe du Lac, a vámpír-narrátor maga vet számot saját létével, fontos etikai és meta?zikai kérdéseket is érintve egyúttal.” (In: Somogyi Gyula: Saját és idegen viszonya a vámpírt?rténetek tükrében. Az Alkonyat példája, Debreceni Disputa, 2010/7-8. )A narrátor láthatóan ?sszetett figura. Olyan szerepl?, akinek személyisége nemcsak a terek, az id?, a társadalmi és szociális, egzisztenciális szerepek, nemcsak a reális, de a fiktív világok horizontján is formálódik, m?k?désbe indul. A regényb?l vett r?vid idézetek egy-egy szerep?sszetev?t jel?lnek ki. Helyezzétek el az idézeteket vagy az idézetek jeleit a fogaskerekek segítségével ábrázolt struktúra megfelel? helyére, és a sz?vegdobozban értelmezzétek az adott személyiségréteg jellemz?it!?az ismeretlen szerz? el?feltevése szerint byron nem halt meg, vagy legalábbis nem akkor és nem úgy, ahogy – például andré maurois-ból – tudjuk (…) csak jó kétszáz évvel kés?bb, és addig vámpírként bolyongott a világban (…) az ismeretlen szerz? azt találta ki, hogy byron legyen helyszínvadász, mint én” (19-21)?most már az egész arcom égett, éreztem, ahogy a verejték ?sszegy?lik a szem?ld?k?m?n, és ez annyira elviselhetetlen volt, hogy megint elindultam, pedig tudtam, hogy ez baromság,, egyetlen lépés nem szabadít meg a naptól, mégis megtettem, és az arab, bár f?l sem kelt, megmutatta kését a fényben” (200-201)?ezt az egészet a villamossal azért meséltem el, mert ahogy rázkódtunk a zoutkeetsgracht felé, és néztem az arcokat, eszembe jutott egy másik utazás, egy filmrendez?vel, torontóban, évekkel ezel?tt, a buszon, a rendez? halálos biztonsággal nevezte meg a számomra jelentéktelen, mi t?bb, egyenesen észrevehetetlen kül?nbségeket mutató ázsiaiak nemzetiségét” (66)?délben ébredtem, arra, hogy csurom verejték vagyok, és a nap er?sen bet?z a szobába, kitántorogtam az erkélyre, és k?zben magamhoz vettem a gépet” (100) ?a kislány felült, talán mondani akart valami kedveset, k?sz?netképpen, de azonnal ?mleni kezdett az orrából a vér/az anyja felsikoltott/átállítottam a gépet camcorderre/úgy lett jó a film, ahogy van, vágatlanul” (102)?talán négyéves lehetsz, vagy ?t, állsz a tengerparti homokban, felfelé nézel, bele a kamerába, világít a hajad, kiszívta a nyár, kék a szemed, de ilyen kék valószín?leg egyáltalán nincs is, ez a kodak kékje, mosolyogsz, mint az els? tíz évedben gyakorlatilag mindig, kilátszanak a kicsit szabálytalan egérfogaid, és nagyon barna vagy, mert egy lucia nev? kislánnyal homokoztál egy hétig a tengerparton” (13)nagyanyáddal nyaralni mentünk, kis víkendházat béreltünk balatonszemesen, els? este ültünk a teraszon, zúgott a junoszty, a fekete-fehér, szovjet gyártmányú minitévé, a híradót néztük két kopott nádszékb?l, egyszer csak odasomfordált a háziak vizslája, a térdemre fektette okos fejét, meleg, dióbarna szeméb?l mély emberszeretet sugárzott, így maradt végig, az egész híradó alatt, de mi már nem is figyeltünk a hírekre, hanem az állatok csodálatos ?szt?nér?l beszélgettünk” (105-106)?pár hónapja mégiscsak beleírok ezt-azt a gépbe, ahogy éppen j?n, aztán, ha van egy kis id?m, javítgatom, kihúzok, beleírok, rakosgatom, ?sszevissza a részleteket, úgy csonálok, mintha még mindig író volnék, valaki, aki még hisz benne, hogy vannak jobb és rosszabb mondatok” (15-16)A t?rténetek sokasága számos szerepl?t hív be a sz?vegvilágba. A szerepl?k térhez-id?h?z, illetve a narrátor élményeihez, világtapasztalataihoz kapcsolhatók. A táblázat segítségével tekintsétek át a szerepl?ket! (A feladat célja nem a teljesség. Azokat a szerepl?ket, kist?rténeteket jegyezzétek f?l, amelyek az olvasás során számotokra hangsúlyosak lettek. A ?Megjegyzések” rovatba írjátok be, miért lett fontos vagy érdekes számotokra a szerepl?! A csoport a munka befejezését k?vet?en egyeztessen egy másik csoporttal!)A ?helyszínvadászat” t?rténeteA narrátor élett?rténeteSzerepl?k/csoportokHelyszínMegjegyzésekSzerepl?k/csoportokHelyszínMegjegyzésekA szétes?, mozaikos szerkezet elkül?níti a t?rténeteket, szerepl?ket, de a narrátor laza asszociációi mégis ?sszek?tik ?ket. Készítsetek posztert, melyen megjelenítitek a szerepl?k, t?rténetek k?zti viszonyokat, illetve a narrátor kapcsolódását a megidézett figurákhoz, jelenetekhez! Használjátok az interaktív-reflektív munkafolyamatok során alkalmazott grafikai szervez?ket, kulcsszavakat kiemel? tipográfiai eljárásokat!Pl: A felidézett t?rténetek, jelenetek k?zül válasszatok ki egyet – pl. szül?k-gyerekek az amszterdami villamosmegállóban, a vérz? orrú kislány és a vukumprák az olasz tengerparton, kark?t?vásárlás a Porta Portesén … kutatás a ruhásszekrényben, a Pesti Naplók… stb. – és készítsetek állóképet! Beszéljétek meg, mit emeltek ki a csoportok a jelenetb?l, mit tartottak hangsúlyosnak és miért! 5 – 6. óra/JELENT?STEREMT?S_II.Nyelv és m?faji kódok, beszédmódokA sz?veg olvasása a m?faji kódok széles k?r? ismeretét feltételezi. Vizsgáljátok meg, hogy az ábrán jel?lt m?faji kódok hogyan érvényesülnek, érvényesülnek-e – miért igen, miért nem – az Egy mormota nyara regénykompozíciójában! (A linkek olyan sz?veghelyeket kínálnak f?l, ahol az adott m?faj sajátosságairól információkat szerezhettek.) Vizsgálódásaitok eredményeit gondolattérképen foglaljátok ?ssze!napló: vallomás: ézisregény: parainézis: esszéregény: ó regény: Takáts József az Egy mormota nyara tanító beszédhelyzetét Arany János Fiamnak cím? k?lteményével kapcsolja ?ssze: ?A tanítás apa-szerep adta elkerülhetetlensége és lehetetlensége teszi hasonlóvá a k?lteményt és a regényt.”Olvassátok el a verset (), és a tanító beszédhelyzet sajátosságait végiggondolva értelmezzétek a sz?veget az alábbi szempontok felhasználásával!áthagyományozandó értékek:___________________________________nevelési feladatok:____________________________________________apai világtapasztalat, világlátás:__________________________________a szül? feln?tt identitása, kedélyállapota:__________________________a gyermek perspektívái:________________________________________Miért paradox feladat az apai szerep mint tanító, áthagyományozó funkció Arany sz?vege szerint?Olvassátok el Németh Gábor k?nyvének alábbi, a parainézis beszédhelyzetét imitáló sz?vegrészleteit, és értelmezzétek a tanító szerep sajátosságait az el?z? szempontok felhasználásával! Lapozzátok át újra K?lcsey Ferenc Parainesisének tank?nyvben/sz?veggy?jteményben szerepl? részleteit, és gondoljátok át a kétféle sz?veg k?zti kül?nbségeket! Gondolataitokat jegyezzétek f?l a mellékelt táblázatban!SzempontokK?lcsey Ferenc intelmeire jellemz?HasonlóságokEgy mormota nyara intelmeire jellemz?tartalmak, értékeka megszólította beszél? viszonya a kiemelt tartalmakhozbeszédmód beszédhelyzetsz?vegszerkezet sajátosságainyelvi, stiláris jegyek A megszólított – az elbeszél? szerint az íráshoz jó ürügyet szolgáltató – fiúval a m?faj szabályai szerint néma, egyoldalú dialogikus viszonyban van a beszél?. Képzeljétek el, hogy ti vagytok a megszólított, és elolvastátok az apa sz?vegét! Reagáljatok rá!A csoport egyik párosa írjon levelet az apának, melyben fiúként reflektál az olvasottakra! A válaszlevél írója, a fiú szintén író, m?vész, a nyelvi problémák, a nyelvkérdés avatott szakembere. Indirekt módon ez derülj?n ki a levélb?l!A másik páros válaszlevele világosan fogalmazza meg, miért tartja jó, illetve rossz apának a regénybeli narrátort! Ez a páros térjen ki arra is, hogyan értékelhet? fiúként a regénybeli apa-fiú kapcsolat!Rendezzetek plenáris megbeszélést, egy képzelt pedagógiai konferencia záró programjaként. A konferencia témája: Az apák feladata és felel?ssége a hagyományátadásban és a világgal való konstruktív viszony formálásában. A moderátor szerepét a tanárotok t?lti be. Sz?vegpárbeszédek a sz?vegben, a sz?veg által A kétszáz oldalnyi sz?veg terjedelméhez mérten kül?n?sen sok más sz?veggel lép párbeszédbe. Az alábbi képgaléria azokat az alkotókat ábrázolja, akiknek sz?vegei valamilyen formában megjelennek a regényben vagy a regény által. El?zetes ismereteiteket kutatómunkával kiegészítve térképezzétek f?l a regény intertextuális hálóját! Használjátok a regényb?l vett sz?vegrészleteket – az oldalszámokat az ábrán feltüntettük –, melyeknek egy-egy elemét kapcsolni tudjátok az alkotókhoz. Az ábrát egészítsétek ki gondolattérképpé!Az irodalmi sz?vegvilág s?r?re sz?tt hálózatából hangsúlyosan kiválik két sz?veg: Albert Camus L’étranger (Az idegen – régi magyar fordításban K?z?ny) cím? kisregénye és Mész?ly Miklós novellája, a Koldustánc. Az idegenb?l viszonylag terjedelmes francia nyelv? idézetet és annak magyar fordítását is átemeli a sz?veg (a feladat most csak ezzel a részlettel dolgozik), a Koldustáncból jel?lt idézetként mondatokat, illetve Mész?ly Miklós sz?vegbeli jelenléte t?bbsz?r?sen is hangsúlyos. Osszátok meg a csoportot, és dolgozzatok párokban, majd beszéljétek meg munkátok eredményét!Mindenki olvassa újra a regénybe átemelt Camus-sz?veget és a Mész?ly-novellát!Hasonlítsátok ?ssze a Camus-sz?veget az Egy mormota nyara utolsó oldalainak t?rténetével! Használjatok Venn-diagramot! Hasonlítsátok ?ssze Mész?ly Miklós novelláját az Egy mormota nyara utolsó oldalainak t?rténetével! Használjatok Venn-diagramot!A sz?vegbetétek, idegen nyelv? sz?vegek tovább tagolják a kompozíciót. Két hosszabb sz?vegbetét – a regényt nyitó ima (9) és Theo van Gogh gyilkosának, Mohammad Bouyerinek levele Hirshi Ali képvisel?n?h?z (82-87) – és két hosszabb, idegen nyelv?, angol, illetve francia sz?veg – az afrikai árussal a Porte Portesén (141-145) és a már említett Camus-sz?veg (161) – épül be a regénybe. (A Camus-sz?veggel most nem foglalkozunk.) Olvassátok újra ezeket a sz?vegrészeket!A regény elejére helyezett szakrális hangvétel? sz?veg lényege csak kés?bb válik érthet?vé, a levél túl hosszú. Zanzásítsátok, írjátok át úgy, hogy az új sz?veg egyértelm?en tükr?zze az értelmezéseteket is!A kark?t?vásárlás jelenetét megidézve készítsetek a t?rténetb?l a néz?pontot és a m?fajt is megváltoztató sz?vegeket!az arab monológja barátjának, akit?l a kark?t?t kaptaegy turistának, a jelenet szemtanújának elbeszélése egy playback színházi estén – az elbeszélést a játékmester kérdéseivel megszakíthatja, irányíthatja a t?rténetmondástaz elbeszélés nyomán a playback színház színészei el?adják a jeleneteta játékot k?vet?en az elbeszél?, a színészek és a k?z?nség beszélgetése – moderátor a játékmesterA sz?veg szoros kapcsolatot tart a nézéssel, látvánnyal. ?ha figyel az ember, el?bb-utóbb tényleg majdnem minden megt?rténik, egyszer csak megérkeznek a szerepl?k, és ahol szerepl?k vannak, el?bb-utóbb aztán t?rténik is valami jóvátehetetlen” (23) ?mint mindent, ezt is úgy kell megtanulni, sajnos, a látást” (52) A narrátor-f?szerepl? filmezi, fényképezi a látvány tárgyait, és az ábrázolás technikáját is a distanciát teremt? fotózás határozza meg. A vizuális m?vészetek ugyanúgy beépülnek a k?nyvbe, mint az irodalmi sz?vegek. Joseph Wright of Derby An experiment on a bird in the airpump (1768) – Egy kísérlet madárral légpumpában cím? képe hangsúlyos szerepet kap (25-26). Ez, a felvilágosodás korában innovatív és korszakalkotó,?ugyanakkor borzalmas természettudományos kísérletet megjelenít? festmény hogyan kapcsolható a sz?veg tartalmaihoz és kompozíciójához? Kik a jelenet szerepl?i, mit lehet róluk tudni?Milyen társadalmi csoport, k?zeg t?rténete ez?Mir?l árulkodnak a színek és a fények?Milyen szimbolikus, metaforikus jelentést tudtok kapcsolni a madárhoz?Tudnátok-e kapcsolatot teremteni a k?nyv t?rténetei és a kép k?z?tt? Hogyan kapcsolódnak? Miért?A sz?veg ?nreflektív sajátosságai folyamatosan jelen vannak a k?nyvben. Filozófiai, esztétikai problémák feszítik szét az amúgy is lazán illeszked? mozaikos struktúrát. Az írás mint m?vészet ugyanúgy a szemlélet tárgya, mint a narrátor életfolyamatai, észlelései. ?az úgynevezett m?vészetnek ugyanis, fájdalom, vége, ?r?k álmát alussza, de kés?bb kidolgozandó okokból még mindenki lábujjhegyen jár k?rül?tte, mintha volna rá esély, hogy f?lébreszthetik / ami maradt, színtiszta dekoráció / dasein helyett design…/ ez a divat, a száj sarkán a megalvadt vér” (17)A dasein és design fogalmának pontosabb értelmezését segítik az alábbi írások: Olvassátok el, készítsetek jegyzetet az olvasottakról!A jegyzeteitek, sz?vegtapasztalataitok és saját meglátásaitok f?lhasználásával, a vitaháló technikáját alkalmazva alakítsátok ki álláspontotokat, sorakoztassátok f?l érveiteket arról a témáról, hogy a m?vészetek mai állapota valóban meghazudtolja-e a m?vészet valódi lényegét, eredeti létmódját!?dasein helyett design” – írja Németh Gábor. Valóban a küls?ségek, a csomagolás, a divat vette át az uralmat? Igazán számolnunk kell a m?vészetek halálával? IGENNEMOlvassátok el a k?vetkez? órára Albert Camus Az idegen cím? kisregényét! 7 – 8. óra/REFLEKT?L?SAz idegenség témája a k?nyv k?zépponti problémája. Kül?nb?z? helyek, id?regiszterek, élmények fel?l k?zelítve ezt járja k?rül a m?. ?torontóban, évekkel azel?tt, a buszon, a rendez? halálos biztonsággal nevezte meg a számomra jelentéktelen, mi t?bb, egyenesen észrevehetetlen kül?nbségeket mutató ázsiaiak nemzetiségét / ez thai, az ott szingapúri, a sovány n? indonéz / világok választják el azokat, akiket én három lépés távolságból már meg sem tudok kül?nb?ztetni” (66)Készítsetek szófelh?t azoknak az etnikai, etikai, filozófiai, magatartásbeli-szemléleti kérdéseknek a f?lhasználásával, amelyek megjelennek a m?ben, és az idegenség élményéhez kapcsolódnak!A csoportból válasszon mindenki egy-egy elemet a szófelh?b?l, és egy ?tperces esszében fejtse ki, hogyan nyilvánul meg benne az idegenségélmény! Osszátok meg az írásaitokat a csoporttal!Camus kisregényének gyilkosságt?rténete az Egy mormota nyara elbeszél?jének élett?rténetében újraíródik. Németh Gábor regényének zárlata a gyilkosságt?rténet, Camus m?vében ez az els? részt záró t?rténet. Az ? f?szerepl?-elbeszél?je, Meursault bíróság elé áll, elítélik, a helyszínvadász elmenekül, hajóra száll. A regénykezdet és a zárlat megjegyzéseit egybeolvasva itt, a hajón írhatja – talán egy ember nélküli, posztmodern Robinsonnak szánt világ felé hajózva – a regény sz?vegét alkotó, palackba szánt üzenetet is. A véletlenre bízva a célba érkezést.Miért nem tekinthet? b?nügyi t?rténetnek egyik regény sem? Mennyiben más a b?nügyi regénymodellt?l való távolságuk? ?rveiteket jegyezzétek f?l, és csoportforgóval egyeztessetek!Camus 1955-?s, a m? amerikai kiadásához írt el?szavát is végiggondolva vizsgáljátok meg, hogyan van jelen a két regényben az idegenség – véletlen – el?ítélet – kíváncsiság – félreértés – félelem – kontrollvesztés – ismerethiány fogalma!Camus: Az idegenEgy mormota nyaraidegenségvéletlenel?ítéletkíváncsiságfélreértésfélelemkontrollvesztésismerethiányAz idegenség, az idegen problémája az utóbbi évek politikai, tudományos diskurzusaiban, a médiában és a k?zbeszédben indulatokat korbácsoló, megoldásokat latolgató aktualitássá lett. A regény konkrét esetek sokaságát, néz?pontok kül?nb?z?ségét sorakoztatja f?l. A k?vetkez? sz?vegválogatás a téma konkrét átgondolását segíti. Olvasd végig, készíts sork?zi, lapszéli jegyzeteket, majd beszéljétek meg a csoportban!?Az idegen tehát mindig kihívást jelent a számunkra, mindig valami olyasmit jel?l, ami ?sszezavar, amit nem értünk, ami kívül esik értelmezési kereteinken, ami nem igazodik kulturális sémáinkhoz. Nem rendelkezünk azzal az apparátussal, amivel megk?zelíthetnénk az idegent, saját rendszerünk határaiba ütk?zünk az idegennel való találkozáskor, ahhoz hasonlóan, ahogy az érzékszerveinknek, a szemünknek, a fülünknek és a kezünknek is vannak határai. Az idegenségprobléma mélyebb értelmezéséhez elégtelen, ha az idegenség fogalmát ellentétéb?l, az otthonosságból kiindulva úgy próbáljuk értelmezni, mint egy olyan hiányt, ami az idegen részér?l kompenzálható, sajáttá tehet?. Nem tehetünk mást, mint az idegent, bármennyire is paradoxonnak t?nik, meghagyjuk idegenségében. Azaz nem az ellentét egyik pólusából próbálunk eljutni a másikig, hanem magát az ellentétet véve kiindulási alapul, és azt bizonyos értelemben felülr?l nézve (de nem egy részvétlen/résztvev? harmadik megfigyel? szerepébe bújva) próbálunk k?vetkeztetni mindkét irányba – ez az út mind az idegenre, mind a sajátra vonatkozólag új ismeretekkel kecsegtethet. Ahhoz hasonlóan, ahogy Theodor W. Adorno ír esztétikai el?adásában az esztétika feladatáról: ?A m?vészet filozófiájának nem az a feladata, hogy az érthetetlenség mozzanatát a kortárs m?alkotásokból eliminálja, vagyis a m?veket úgy interpretálja, hogy a végén kij?jj?n az ?sszeg, és a m?alkotásokkal szembeni idegenség végül teljesen elt?njék. Mert éppen ez az idegenség maga alkotja e m?alkotások tartalmának egy jó részét. Az esztétika feladata sokkal inkább az, hogy ezt a megérthetetlenséget megértse; megértse azt, hogy ezek a m?vek miért állnak ellent a megérthet?ségnek egy diszkurzív felületi ?sszefüggés értelmében”7 (Adorno é.n.).Hogyan értsük meg tehát ezt a megérthetetlent? Waldenfels értelmezési kerete lehet?séget nyújthat arra, hogy olyan megnyilvánulásokhoz jussunk k?zelebb, melyek kivonják magukat a megtanulható szabályok alól. Ezek k?zé sorolhatjuk a m?vészi megnyilvánulásokat, de akár az etnológus csodálkozó odafordulását is az idegenhez. (138-139)?A repül?gép szelében, a vonatablak elsuhanó tájában kell keresnünk az idegent, és Freud óta természetesen ?nmagunkban. A tudatalattinkban, ?nmagunk idegenségének meg- érthetetlensége lesz az a rés, ahol ráláthatunk és megérthetjük az idegent. Feladatunk a megérthetetlen megértése, úgy felkelni minden nap, hogy nem tudjuk, kik vagyunk és miért vagyunk, csak egy zavaros képünk van ?nmagunkról, a bennünk lév? z?rzavarról, titkos és nyílt vágyainkról, ha ?nmagunkba nézünk, mintha csak kútba néznénk, ahogy azt a Woyczekben olvashatjuk. Talán ez lenne az a mindenkihez k?zel álló tapasztalat, ami utat engedne bennünk a Másik és a Saját idegenünkh?z…” (141-142)(in: Czirkos Eszter: Szembesülni azzal, ami idegen. Fordulat, 2011/2 ) Szent István király intelmei Imre herceghez – VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról A vendégek s a j?vevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy n?vekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dics?ségessé a római királyok, hogy sok nemes és b?lcs áradt hozzájuk kül?nb-kül?nb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként kül?nb-kül?nb tájakról és tartományokból j?nnek a vendégek, úgy kül?nb-kül?nb nyelvet és szokást, kül?nb-kül?nb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külf?ldieket a p?ffeszkedést?l elrettenti. Mert az egy nyelv? és egy szokású ország gyenge és esend?. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a j?vevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit ?sszegy?jt?ttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák. megbetegedtem, és torokbajommal feljártam egy neves specialistához; amíg ecsetelte torkomat, valóságos dührohamokat kapott – a háborúban kil?tték egyik szemét, s most is látom eltorzult, ellenséges vigyorral f?lém hajló, szomorú ciklopszarcát, a fekete k?téssel – bizalmatlanul kérte el?re minden alkalommal a kezelés díját, es ecsetjével szájamban, izzó szenvedéllyel k?pk?dte felém idegengy?l?letét. Ezt a gy?l?letet nem magyarázta semmi. Franciaországba zsákkal hordták azokban az években az idegenek az aranyat, milliárdokat k?lt?ttek el ott egy-egy szezonban, s cserében nem akartak semmi mást, csak sütkérezni abban a f?ldk?zi-tengeri kékségben, mely a Vogézekt?l a Provence-ig eláradt az ország felett... Gy?l?lték az idegeneket, mikor hajórakománnyal érkeztek, s gy?l?lték ?ket, mikor kés?bb elmaradtak. A nagy jólét esztendeiben úgyszólván elvesztették számérzéküket, valóság?szt?nüket a franciák: mindenki gazdagodott, s vicsorogva, morcos képpel bámultak reánk, akikb?l gazdagodtak. A jó vendégl?kben is megesett, hogy úgy bánt velünk, idegenekkel a maitre d’hotel, mint afféle tolerált, gyarmati színesekkel. A franciák, akik a civilizációt adták a világnak, ebben az id?ben mintha elvegezték volna feladatukat, csodálatosan befele fordultak. Voltaire es Danton nemzete sz?r?stül-b?r?stül megadta magát a pénznek. Olyan éhség csillogott a francia szemekben, leplezetlen düh és mohóság, mely gyakran megrettentett. Mindent megvetettek, ami másfajta volt – s megvetették az idegen fajtat azok is, akik tudták, hogy ?francia” fajról alig lehet beszélni. Csak az angolokat vették valamennyire emberszámba; a német meg mindig ?boche” volt, s a t?bbi, a g?r?gt?l a magyaron át a jenkiig, gyanús ?meteque”, vacak idegen.”(in: Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. Helikon Kiadó, Budapest, 2002, 324. o.) ?Az emberek számára egyre inkább tapasztalattá válik, hogy vannak olyan életk?rülmények, amelyek nem a sajátjaik, és amelyekbe belépve idegenné válnak: nem értik a kultúrát, a nyelvet, a szokásokat. Ehhez nem elegend?ek az útleírások (vagyis néhány kiváltságos ember úti beszámolója), hanem az utazásnak elementáris tapasztalattá kell válnia. Az ember világa így el?sz?r is két részre hasad: van, ahol otthon van, és van, ahová ellátogat, ahol idegen. Az idegenséggel így az otthon áll szemben, de még fizikai realitásként.2 A d?nt? fordulat az, amikor az emberek (bizonyos emberek) a saját világukat is idegennek kezdik tekinteni. Az idegenség így már nem átmeneti állapot, amelyb?l sokat lehet tanulni, de amelynek értelme mégiscsak a hazatérésben áll. Az embernek a saját világában való idegensége azt jelenti, hogy az ?véivel való kapcsolatába egy enyhe bizonytalanság kerül. Az idegenség egyszerre jelentheti az embernek egy természet adta beágyazódástól való distancializálódását, illetve azt, hogy maga a világ veti ki az embert. ?s ugyanakkor kétség nem férhet hozzá, hogy ez az állapot alapvet?en boldogtalan, s?t maga a boldogtalanság szimbóluma. Az ember elvesztette a maga világába való természetes beágyazottságát. Az idegenség a fájdalomhoz k?t?dik: az ember elhagyatottá válik, és nincs t?bbé olyan helye a világnak, amelyen ebb?l kiléphetne.” (74)(in: Weiss János: Az idegenség fogalma a német romantikában. M?hely – Idegenség, 2014/5)Készítsétek el egy képzelt újságcikk tételmondatos vázlatát Az idegenség kérdése a szépirodalom, a tudományosság és a k?z nyelvén címmel!Tegyétek k?zzé a vázlataitokat! Beszélgessetek a témáról!A regény feldolgozását megel?z?en r?vid esszét írtál, majd a sz?vegolvasást k?vet?en ehhez hozzáillesztetted megjegyzéseidet. Nyisd meg ezt a fájlt, és egészítsd ki a jegyzeteidet!?rj 800-1200 szavas esszét Egy sz?vegolvasás tapasztalatai – Egy mormota nyara címmel! Esszéd tartalmazza a regényr?l kialakított véleményedet, a m? számodra hangsúlyos problémak?reit, és reflektálj a feldolgozás folyamatára, a feladatokra és saját nézeteid, elképzeléseid alakulására is!A sz?veg recepciójából…Kritikák recenziók Csuka Botond: Demarkációs ?vezetek József: Hol van az a nyár Roboz Gábor: Rég volt ilyen jó együtt csavarogni egy idegennel Balázs: Kétféle téboly Smid Róbert: Szunnyadó csalimese Károly: ?rjít?en kezelhetetlen távolság áts József: Elmaradt intelmek Vass Edit: Vendégsz?vegek hálójában úk, tudósítások"Nem lehet kétszer ugyanabba a k?nyvbe lépni" ítést állítani tulajdonképpen vicces” K?nyvfesztiválra érkezik az Egy mormota nyara mormota nyara - Id?n kívüli, magányos szerep ez vámpírfilmhez keres helyszíneket szódával ez is elmegy misztikus élménynek – Németh Gáborral beszélgettünk az Egy mormota nyara cím? k?nyvér?l Nem a cigány szóval van baj, hanem a használatával émeth Gábor: Az ambícióm, hogy velem is megt?rténjen a saját sz?vegem ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download