Tartalomjegyzék -x.hu



Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék 1

1. Bevezetés 2

2. A magyar televíziózás történelmi áttekintése 2

2.1. A Magyar Televízió története 2

2.2. A kereskedelmi Televíziózás megjelenése Magyarországon 2

3. A kereskedelmi televíziózás berobbanása a magyar köztudatba 2

3.1. A fiatalok tévénézési szokásainak változása a kereskedelmi televízió megjelenésével 2

3.2. A kereskedelmi televíziók műsorkínálata a fiatalok számára 2

3.2.1. A bulvármagazinok hatásai a fiatalokra 2

3.2.2. A kibeszélő show-k hatásai a fiatalokra 2

3.2.3. A valóságműsorok hatásai a fiatalokra 2

3.2.4. A hírek és a fiatalok kapcsolata 2

4. Erőszak és deviáns viselkedésformák a fiatalok által nézett kereskedelmi adók műsoraiban 2

4.1. Az erőszak megjelenése a fiatalok által nézett műsorokban 2

4.2. A deviáns magatartás jelenléte a fiatalok által kedvelt műsorokban 2

5. A fiatalok példaképei a kereskedelmi televízió tükrében 2

5.1. A médiasztárok, mint példaképek a fiatalok körében 2

6. Saját kutatás 2

6.1. Célok és hipotézisek 2

6.2. Kutatási módszer bemutatása 2

6.3. Az eredmények ismertetése a kérdések mentén 2

6.3.1. A fiatalok tévénézési szokásai 2

6.3.2. A fiatalok olvasási szokásaik a televízió függvényében 2

6.3.3. A kultúra és a közszolgálati televízió igénye a fiatalok körében 2

7. Eredmények összegzése és következtetések 2

8. Összefoglalás 2

9. Irodalomjegyzék 2

10. Függelékek 2

Melléklet 2

Bevezetés

A televízió a tömegkommunikáció egyik legfontosabb -> mihez képest? potenciális kommunikációs eszközök=objektumok, társadalom mely tagjainak számára?, fontossági sorrend felállítása eszközévé vált a XX. század során. A kereskedelmi televízióval egy új korszak -> mihez képest új korszak? Guttemberg óta? Elektronikai sajtó óta? kezdődött a magyar televíziózás történetében, ami forradalmi -> mihez képest forradalmi? A televízió megjelenéséhez? változásokat hozott Magyarországon. Azért választottam ezt a témát, mert a duális médiarendszer bevezetése nem csak a magyar média életét, de az emberek életét is megváltoztatta -> Hogyan bizonyítható, hogy megváltoztatta az emberek életét? Mik a potenciális változási tényezők?. Új műsorstruktúra, kibővült -> mihez képest bővült? A magyar tévénézők televízió előtt töltött idejükhöz képest vagy igényeikhez képest? műsoridő és rengeteg -> mihez képest rengeteg? A televízió megjelenéséhez képest? A kereskedelmi csatornák megjelenése előtt létezett más csatornákon biztos, hogy nem sugároztak több új műfajú műsort? új műfaj -> Mi számít új műfajnak? Mik a potenciális típusok?, ami hatással volt, van és lesz a magyar társadalomra.

Dolgozatom fő -> mihez képest ez a fő kérdés? Potenciális kérdés=objektumok, x=társadalom érdeklődési szintje, y=kérdések sorrendjének felállítása a társadalom érdeklődési köre szerint kérdése, hogy miben változtatott meg minket – a 18-49 év közötti célcsoport nagy részét – a kereskedelmi média megjelenése hazánkban. Többek közt arra keresem a választ, hogy a kereskedelmi televízió milyen hatást gyakorol a magyar fiatalokra, milyen műsorokat néznek szívesen, mit gondolnak a mostani műsorokról, és mennyire köti le őket még a közszolgálati televízió.

Feltételezéseim között szerepel elsősorban az, hogy a kereskedelmi média megjelenésével jelentősen -> mihez képest jelentősek a változások? Maga a televízió vagy akár a rádió megjelenéséhez képest lehet-e elég jelentős? A társadalom fiatal tagjaira nem-e gyakorolt jelentősebb hatást a televízió és a rádió megjelenése? megváltoztak a fiatalok tévézési szokásai. Sokkal több időt töltenek a tévé előtt, mint az előtt -> mihez képest sokkal többet? A kereskedelmi televízió megjelenése előtt mennyit tévéztek a fiatalok? Akkor milyen műsorokat sugároztak, ahol a fiatalok voltak a célcsoport?. Ez által csökkent az olvasási kedv a fiatalok körében. A kereskedelmi adók által nyújtott új műsorkínálat teljesen kiszorította -> teljesen? Hogyan bizonyítható, hogy teljesen kiszorította a közszolgálati szférát? Össze kell vetni a közszolgálati csatornák kereskedelmi televízió megjelenése előtti és utáni nézettségét a fiatalok körében, és akkor kiderül, hogy valóban így van e. a közszolgálati televíziót az életükből. Így a kulturális műsorok iránti érdeklődésük is csökkent.

A kutatásom módszeréül a kérdőíves empirikus vizsgálatot választottam, mert kevésbé időigényes, mint az interjúkészítés, valamint ez által több embert tudtam megkérdezni. A 158 kitöltött kérdőívből az első 100 főt vettem mintának. A minta nagy része fővárosi, vagy annak környékéről származik, ugyanis az ismerőseim köréből áll össze.

A dolgozatomat elméleti részét egy rövid történelmi áttekintéssel kezdem, hogy képet kapjunk arról, hogy honnan is jutottunk el ahhoz, hogy kereskedelmi televíziózásról beszéljünk Magyarországon, majd áttérek a kereskedelmi televízió megjelenésének körülményeire hazánkban. Ezután részletezem a különböző hatásait, műsorkínálatot és néhány kereskedelmi televíziózásra jellemző műfaj fiatalokra gyakorolt hatását. Továbbá kifejtem az erőszak és a deviáns viselkedések jelenlétét a fiataloknak szóló műsorokban. Végül pedig az elméleti rész lezárásául arról fogok beszámolni, hogy a mai fiatalokat mennyire befolyásolja, hogy a közvetlen közeléből vagy a médiából választanak példaképeket. Ezek után rátérek a saját kutatásomra, azaz felvázolom céljaimat és hipotéziseimet, majd bemutatom a kutatásom metodikáját, ismertetem a kapott eredményeket, végül pedig összegzem a munkámat.

2. A magyar televíziózás történelmi áttekintése

Mielőtt a kereskedelmi televíziózásra és annak hatásaira rátérnék, utazzunk vissza egy kicsit az időben. Mikor és hogyan került sor arra, hogy a televíziózásról beszélhessünk Magyarországon?

Ahhoz, hogy a világ legnagyobb tömegközlési eszköze, a televízió tért hódítson hazánkban, rengeteg erőfeszítés, kemény munka és előkészület előzte meg. Akkor még talán senki nem sejtette, hogy egyszer ez a készülék lesz minden idők legnagyobb tömegkommunikációs eszköze, és hogy az egész életünkre nagy befolyással fog bírni.

Hazánkban viszonylag elég későn indult meg a televíziózás annak ellenére, hogy számos magyar tudós vett részt a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében. „Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés. Az Egyesült Államokban még a II. Világháború sem szakította meg a gyors ütemű fejlődést” (Magyarország a XX. Században/Magyar Televíziózás története). Magyarországot mégis csak az 50-es években érte el a „tv-láz”.

2.1. A Magyar Televízió története

1951-ben jelentették be először, hogy hamarosan tv-adások fognak indulni Magyarországon. 1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy megalakuljon a Magyar Televízió Vállalat annak céljául, hogy a Posta Kísérleti Intézettel karöltve elkészítsék az első adóberendezést.

A rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály, melynek feladata a műsorok műszaki előkészítése volt. Szeptemberben a közönség előtt is bemutatkozik a televízió a Mezőgazdasági Vásáron és a Corvin Nagyáruházban.

A televíziónak nagy volt a helyigénye, ezért egy 1955. áprilisi döntés alapján a Szabadság téri volt tőzsdepalotából kiköltözött a Lenin Intézet, s így az épület déli szárnyát fokozatosan vette át a Magyar Televízió. Még ez év júniusában megtörténik az első próbaadás.

Igaz, nem hivatalosan, de 1957. február 23-án a Széchenyi-hegyről megindult a kísérleti adás 50-90 km-es körzetben. Eleinte heti két alkalommal irodalmi és zenei műsorokat sugároztak. A kezdeti időszak megfelelő lehetőséget adott arra, hogy az esetleges, gyakorlatban felmerült problémákra mihamarabb fényt derítsenek, és korrigálni tudják.

„A technikai kiépítés és adás-sugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott „némi” politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén, az újonnan vásárolt közvetítő kocsival, és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május 1-jei nagygyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről” (Magyar Televízió, Wikipédia).

Mivel az adás kezdetekor a televíziókészülékkel rendelkezők száma igen csekély volt, így a kezdet dátuma is inkább csak elvi jelentőséggel bírt. „Az adótornyok eleinte pusztán a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsor-szórásra voltak alkalmasok.” (Magyar Televízió, Wikipédia)

A kezdeti időkben egy héten három adásnap volt, amelyből két nap filmet adtak, egy nap pedig színházi közvetítést vagy sportműsort sugároztak.

„1958. március 1. megszűnt a televíziós közvetítés „kísérleti” jellege. A működő 16 300 vevőkészülék indokolttá tette, hogy ettől kezdve a televíziókészülék tulajdonosai előfizetési díjat fizessenek. A Magyar Posta – hatósági egyeztetések után – havi 50 Ft-ban állapította meg az előfizetési díjat”. (MTV archívum)

1960-ban már 5 napra emelték a heti adásnapok számát. Az adás így hétfőként és péntekenként szünetelt.

1964-ben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió önállósul a Minisztertanács határozata szerint. Ellenőrzésükre pedig létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, az ORTT elődjét.

1968-ban már a hét hat napján volt adás.

1969. április 5-én sugározták az első színes adást, 1970-ben pedig az első helyszíni színes adást. Ekkor már minden második háztartásban volt televízió készülék, ezért háztartásonként már csak egy készülék után kellett előfizetési díjat fizetni.

1971-ben a 2. programon is megindulnak a kísérleti adások heti két-három alkalommal.1972 novemberében szűnik meg kísérleti jellege és attól kezdve hivatalosan is két csatornát foghatnak a magyar tévénézők.

1974. augusztus 27-én megszületett a döntés a Magyar Rádió és Televízió megszüntetéséről, valamint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról.

1980-ban az adásidő már heti 83 óra volt, az előfizetők száma 2 765 000 főre rúgott és az 1. műsort az ország területének kb. a 94 %-án fogni lehetett, a 2. műsort pedig a 70 %-án volt vezető.

A következő évben új műsorszerkezet lépett életbe: a délután a dolgozóké, a 10-12 óra közötti sáv a háziasszonyoké, a 16.30 és 19 óra közötti időszak a korán kelőké és a nyugdíjasoké, s 21.30 után kerültek sorra az intellektuálisabb rétegműsorok.

1989 elejétől végre műsornap lett a hétfő is, így a heti adásidő 120 órára bővült.

Az Alkotmány Bíróság 1993-ban alkotmányellenesnek minősítette azt a 1974. évi minisztertanácsi határozatot, mely szerint a rádió és a televízió a kormány felügyelete alatt áll és felszólította az Országgyűlést a médiatörvény megalkotására.

1994. január 1-től fogva a budapesti kábeltévé-tulajdonosok már fogni tudják az HBO kereskedelmi adót és a TV4 műsorát. Nem sokkal később megkezdődtek az új közszolgálati tv, a Duna Televízió adásai is. Még ez év végén megindult a TV3, az új független tévécsatorna. „Programja szerint célja a színvonalas szórakoztatás és az elfogulatlan tájékoztatás. Romantikus sorozatokat, játékos vetélkedőket, kulturális és politikai háttérműsorokat ígért hétköznap este 6-tól, hétvégén délután fél 3-tól éjfélig”. (Magyarország a XX. Században/A Magyar Televízió története)

1995 végén az Országgyűlés elfogadta a médiatörvényt, ami 1996. február 1-jén lépett hatályba. „Ettől kezdve beszélhetünk a hazai rádiózás és televíziózás intézményrendszerének és működésének átalakulásáról. A törvény legfontosabb eleme, hogy Magyarországon is megvalósult az Európa legtöbb országában már bevezetett alapstruktúra: a közszolgálat, illetve a kereskedelmi rádiók és televíziók kettős rendszere”. (Magyarország a XX. Században/A Magyar Televízió története)

Létrejött az Országos Rádió és Televízió Testület Révész T. Mihály vezetésével, ami a médiatörvény felügyelőszerve lett.

A Magyar Televízió részvénytársasággá alakult, aminek elnöki tisztségére 13, míg a Duna Televízióéra 10 pályázat érkezet. Az MTV elnöke végül Peták István lett.

Az új műsorstruktúrában megfogyatkozott a dokumentumfilmek mennyisége, viszont gazdagodott a kínálat a különböző művelődési, kisebbségi, szolgáltató és magazinműsorokból.

2.2. A kereskedelmi Televíziózás megjelenése Magyarországon

Hazánkban az 1996-os médiatörvény tette lehetővé a kereskedelmi műsorszolgáltatás lehetőségét. Ezt megelőzőleg a Németh-kormány 1989-ben bevezetett úgynevezett frekvenciamoratórium volt életben, amely megtiltotta a rádiós és televíziós engedélyek és frekvenciák kiadását. Így a médiatörvény megszületése után Magyarország is létjogosultságot kapott a duális média kialakítására, azaz közszolgálati adók mellett kereskedelmi adókat is létrehozhatott.

Az ORTT 1997 januárjában egy kis késéssel pályázatot írt ki országos kereskedelmi televíziós szolgáltatásokra. Ez által október 4-én a TV 2 kezdhette meg műsorszolgáltatását, október 9-én pedig az RTL Klub, amivel a kereskedelmi televíziózás teret nyert Magyarországon és nem sokkal később magába bolondította hazánk tévénézőit.

Ennek a két csatornának a megjelenése hatalmas minőségi változásokat eredményezet a magyarországi műsorkínálatban.

Igaz a két domináns csatorna megjelenése hatalmas sikert aratott, és az óta is töretlenül a piaci verseny élvonalában helyezkednek el, de azért már előtte is indultak hasonló műsorkínálatú csatornák, mint például az Msat és a TV 3, valamint később a VIASAT 3. Ezek nem arattak töretlen sikert, de azért megállják/megállták a helyüket a piacon. Ennek oka lehet, mondjuk az is, hogy ezek a csatornák nem jutnak el az ország teljes lakosságához.

Magyarországon a kereskedelmi televízió megjelenését a közszolgálati Magyar Televízió igencsak nehezen viselte, ugyanis rengeteg nézőt veszített és a mai napig is jóval a kereskedelmi csatornák mögött kullog a piaci versenyben. Ez részben normális folyamat, hiszen minden országban előfordult ez, viszont sehol sem volt olyan drámai változás, mint nálunk.

Nem véletlen, hogy Magyarországon két kereskedelmi csatorna is helyett kapott a frekvenciákért folytatott harcban. Valljuk be, egyetlen kereskedelmi televízió mellett a közszolgálati Magyar Televízió labdába se rúghatott volna. Így az RTL Klub és a TV 2 örök harcot vívhat a tévénézők kegyeiért.

Köztudott tény, hogy az RTL Klub magasan vezeti a magyar piacot, de a TV 2 folyamatosan a sarkában liheg. Eddig egyetlen egyszer sikerült átvennie a vezető szerepet, amikor a külföldön már nagy sikereket aratott Big Brother című valóság-showt sugározták, és ezzel kimutatta „foga fehérjét” a kereskedelmi televíziózás.

Az egymással szoros versenyben lévő két csatorna műsorkínálata igen csak hasonlít egymásra. Ezek a műsorok nem csak hasonló jellegűek, de sokszor párhuzamosan, egy idősávban láthatóak. Ilyenek például a Reggeli – Mokka, Híradó – Tények, Barátok közt – Jóba Rosszban. Ez nem véletlen, hiszen a két csatorna versengése folyamatosan nyomon követhető a kezdetektől fogva. „Biztosra vehető, hogy az elkövetkező években folytatódik a TV 2 és az RTL Klub közötti versenyfutás, és aligha kell attól tartaniuk, hogy más piaci szereplők veszélyeztetik pozícióikat. Jól látható, hogy a kis méretű magyar piac nem bír el ennél több nagy szereplőt, és ez egyben korlátozza a többi csatorna növekedési lehetőségét is.” (Urbán Ágnes: A magyarországi televíziós piac stabilizálódása (Médiakutató), 2004)

A kereskedelmi televíziózás berobbanása a magyar köztudatba

Kezdetben a tévénézés ritka, ünnepi alkalmakkor, családi környezetben történt. A kereskedelmi televízió berobbanásával ez megváltozott, ugyanis ezek a csatornák kitöltötték a közszolgálati televízió által üresen hagyott műsorsávokat, így az ember akkor ült le tévézni, amikor csak akart. Ez által a tévénézés már úgy mond hétköznapivá vált a társadalom számára. Ennek következtében jön létre a háttér-televíziózás, ami azt jelenti, hogy megváltozik a nézői attitűd, a korábbi kitüntetett figyelmet felváltja a diffúz figyelem.

A televízió életünk szerves részévé vált és egyre nagyobb teret nyernek az élet minden területén. Mára már jelentős befolyással bírnak a szocializációs folyamatokra is, ami nagy hatással van a fiatalok fejlődésére.

A kereskedelmi televízió megjelenésével jelentősen emelkedett a műsorok száma is és a könnyű szórakoztatás lett a domináns tartalmi kategória. A közfinanszírozású és a kereskedelmi csatornák műsorkínálati szempontból igen csak különbözőek lettek. A közfinanszírozású csatornákon jelentősen megnőtt a közszolgálati műsorok száma, viszont csökkentek a sorozatok, játékos vetélkedők, talk-showt, kabarék és a filmek. A kereskedelmi televíziók műsorkínálatában azonban mindezek megtalálhatóak voltak, ugyan is az elejétől fogva a szórakoztatás volt a fő irányelvük. A fiatal korosztály pedig azt a közönségréteget képviselte, amelyeket ezek a produkciók igyekeztek elérni.

3.1. A fiatalok tévénézési szokásainak változása a kereskedelmi televízió megjelenésével

A kereskedelmi televíziók megjelenésével jelentősen megváltoztak a tévénézési szokások mind a fiatalok, mind a teljes lakosságra nézve. Az AGB mérései szerint a két domináns kereskedelmi csatorna elindulásával a fiatalok tévénézési időtartama meghaladta a napi négy órát, ami azt jelentette, hogy az indulástól számított egy év elteltével heti másfél órával töltöttek többet tévénézéssel. Ez egyrészt az újdonság varázsának és a kíváncsiságnak volt köszönhető, másrészt pedig a kibővült műsorkínálatnak, ami a képernyők elé szegezte a fiatalok tekintetét. 1998-ban a Médiametrie elemzése szerint a magyarországi 4 év feletti lakossága a napi egy főre jutó 236 perces tévénézési idejével az első helyre került a 23 európai ország közül. Mindeközben viszont a közszolgálati csatornák nézettsége drasztikusan csökkent. Az pedig még inkább súlyosbította a helyzetet, hogy az MTV2 földi sugárzásról műholdas sugárzásra állásával csökkent a lefedettsége és így jóval kevesebb nézőhöz jutott el az adás. Az AGB 1997-es Establishment Survey adatfelvételének idején 53 százalékos volt a lefedettség.

Háztartásokra lebontva azt tapasztaljuk, hogy a többtagú családok tévénézési időtartama változott a legtöbbet, ugyanis 21 százalékkal nőt a fogyasztás azokban a családokban, ahol 4 és 14 év közötti gyermek van. Ez is azt tükrözi, hogy leginkább a fiatal korosztály számára nőtt a műsorkínálat. „A személyek szintjén ez a növekmény megjelenik a 4-12 éves gyerekek tavalyinál 11 százalékkal magasabb, a 13-17 évesek 10 százalékkal magasabb tévéfogyasztásában, valamint a 25-34 éves nők 19 százalékos többletfogyasztásában.” (AGB, )

Az AGB méréseiből megállapíthatjuk, hogy 2001 óta a gyerekek átlagosan napi 3 órát töltenek televízió nézéssel szabadidejükből. Ez 2004-ben úgy látszott mérséklődni kezdett átlagosan napi fél órával.

Az egyre több új (tematikus, helyi, stb.) csatorna megjelenésével a kereskedelmi tévék 2006-ra elérték azt a pontot a nézettségben, ahonnan feljebb jutni már szinte lehetetlen és a kiélezett piaci versenyben pozíciók megtartása is egyre nehezebbé vált. 2009-ben a 18 és a 49 év közötti lakosság egy főre jutó napi tévénézési idő átlaga 226 perc volt, míg a 18 év alattiaké 184 perc.

2010-ben lényegesen több időt töltöttünk tévénézéssel, mint a korábbi években bármikor. Ezt a következő diagrammon követhetjük nyomon:

1. ábra

Forrás:

Ennek főbb okai a kedvezőtlen időjárás, a nyáron zajlott foci VB, valamint a sikeres kereskedelmi csatornák új műsorajánlatai. A legintenzívebb tévénézőknek a fiatal korosztályt állapították meg. Jelentősen nőt a zenecsatornák és a gyermekcsatornák napi nézettsége, valamint az országos kereskedelmi televíziók és az egyéb szórakoztató csatornáké is.

3.2. A kereskedelmi televíziók műsorkínálata a fiatalok számára

„A kereskedelmi televíziók megjelenése a magyarországi műsorkínálatban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokat is eredményezett” (A TV 2, RTL Klub és az MTV bulvárműsorainak tematikus tartalomelemzése). Ez azért történhetett meg, mert a régi szokványos műsorok mellett – mint a hírek, filmek és egyéb zenés, drámai szórakoztató műsorok – sorra jelentek meg az olyan műsortípusok, amelyek teljesen újszerű témájukkal és tematikájukkal arra korlátozódtak, hogy a nézőket szórakoztassák a nap minden szakában. A fiatal korosztály hamar megszerette a külföldön már híressé vált vetélkedőket, szórakoztató műsorokat, valóság show-kat és a talk-show-kat. A műsorkészítők fokozták a hangulatot azzal, hogy lehetővé tették az interaktivitást. Attól kezdve a tévénézők betelefonálhattak, e-mailezhettek vagy sms-ezhettek.

A műsorgyártók a műsorkínálattal próbáltak a megváltozott tévénézési szokásokhoz igazodni, hiszen azoknak a nézőknek a figyelmét is le kellett kötni, akik háttér-televíziózást folytattak. Ezért a kereskedelmi televíziók eltértek a szokványos műsorstruktúráktól és egy láncszemszerűen kapcsolódó dinamikusabb, látványosabb, pergő ritmusú műsorfolyamatot hozott létre, ahol az egyik műsor utal a következőre és előzetesekkel, promóciókkal keltik fel a néző érdeklődését, ami várakozással tölti el.

Mint azt már tudjuk, a televízió elsődleges funkciója az informálás és szórakoztatás. A kereskedelmi televízió megjelenésével ez a két fogalom összemosódott és megszületett az infotainment, avagy az információ szórakoztató köntösbe bújtatva. „Az új televíziós formátum tulajdonképpen három műsortípust, az eredetileg látványos baleseteket és mentéseket rekonstruált formában bemutató reality tv-t, a téma-orientált talk-show-kat, valamint a hagyományos információs magazinokkal szemben a tájékoztatás szórakoztató formája, a bulvár-magazinokat foglalja magába.” (A TV 2, RTL Klub és az MTV bulvárműsorainak tematikus tartalomelemzése)

3.2.1. A bulvármagazinok hatásai a fiatalokra

„A bulvármagazin műfaja Magyarországon egyidős a kereskedelmi televíziózással.” (Kolosi Péter 2008, p.49) Elnevezése két angol szó – az information (információ) és az entertainment (szórakozás) – összeolvadásából született, így lett belőle infotainment, azaz szórakoztató informálás. Ez a jelenség bizonyos formái, mint a sztárokról és egyéb híres személyekről szóló „ kis színesek” már a 70-es években jelen volt a televízióban. Császi Lajos médiakutató szerint „az utóbbi évtized legfontosabb fejleménye éppen ezeknek a kis színeseknek nevezett híradásokat, a tabloidoknak látványos előretörése volt a televízióban. Az történt, hogy a hírek mindinkább szórakoztató műsorokká alakultak, a korábban magánjellegűnek tekintett ügyek pedig közérdeklősére számot tartó hírértékre tettek szert.” A bulvármagazinok legnépszerűbb témái a bűnesetek, balesetek, emberi tragédiák, sorsok, a hírességekről szóló botránykrónikák, szex, erőszak és a pénz. A legfontosabb feladata elsősorban a nézők érdeklődésének a felkeltése, ezért nem egyszer előfordul, hogy ugyanazzal a témával foglalkozik, mint a híradó, csak más megvilágításban. Talán ez a műfaj a legnépszerűbb a fiatalok körében, hiszen ezek a műsorok a legtöbbször nekik szólnak. A magyar kereskedelmi csatornákon rengeteg bulvárral foglalkozó műsor található a kínálatban, ami a tévénézésre csábítja a fiatalokat. A legrégebbi és a legnépszerűbb bulvárral is foglalkozó műsorok hazánkban az RTL Klubon futó Fókusz és a TV 2 palettáján szereplő Aktív, amik minden nap szolgálnak a fiatal nézőknek friss pletykákkal magyar hírességekről vagy hollywood-i sztárokról.

Az, hogy a fiatalok körében, vagyis 4-17 éves korcsoportében, a bulvárműsorok ugyan olyan népszerűségnek örvendenek, mint a felnőttek körében, mi sem bizonyítja jobban, mint egy AGB adatai alapján vizsgált tanulmány a kiskorúak bulvár iránti érdeklődésükről. A tanulmányból kiderül, hogyha a felnőttek nézettségi adatait összevetjük a vizsgált korcsoportéval, akkor megállapíthatjuk, hogy a fiatalkorúak figyelmét elsősorban a kora esti bulvárműsorok kötötték le, hiszen a 19-20 óra közötti idősávban, amikor is az Aktív és a Fókusz című bulvárműsor megy a tévében, a TV 2 és az RTL Klub adását követték a legtöbben.

A 4-17 évesek közönségaránya az egyes idősávokban

4-17 éves 18 év feletti teljes népesség

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

2. ábra

Forrás: ()

Ha megvizsgáljuk a bulvárműsorok témaorientációját, akkor nem feltétlenül következtethetünk arra, hogy ezek a fiatalok számára problematikusak lennének. Igaz, egyes magazinokban előfordul, hogy esetleg szexualitással vagy erőszakkal foglalkoznak, de ettől még nem biztos, hogy ez erkölcsileg ártalmas befolyást gyakorolnak a fiatalokra. Azért nem árt oda figyelni, mert némely téma rejthet potenciális veszélyeket a fiatalkorúak számára, de ez elenyésző. Egy 2003-as vizsgálat szerint a két népszerű bulvárműsorban, a Fókuszban és az Aktívban, 31 illetve 32 százalékban voltak megtalálhatóak a potenciális veszélyek. Az erőszakkal kapcsolatban vizsgálatra kerültek a tipikusan jellemző rekonstrukciók alkalmazása is. A leggyakrabban katasztrófák, balesetek, bűntények, öngyilkosságok és a halál témájában került sor ezek prezentálására. Megállapítható, hogy általában tudósítás és az interjú formájában próbálták szemléltetni az eseményeket. Míg a helyszínen való tudósítás az objektivitást kívánja elérni, addig az áldozatokkal, hozzá tartózókkal készített interjúk a közönség együttérzését biztosítja. A riportokban szereplő személyek legtöbbször privát, hétköznapi emberek, akik valamilyen tragédia, erőszak vagy más negatív történet átélői. Ezek problémásnak tekinthetőek a kiskorúak számára, ugyanis a híreket olyan szerkesztésben jelenítik meg, „hogy azokban a káosz győzelme, a biztonság elvesztése szorongást váltson ki az olvasóból.” (Császi 2003, p. 105)

Mint azt már tudjuk, a bulvármagazinokra jellemző a drámai hatás túlfokozása, ami erős érzelmi hatást vált ki a nézőkből. Ebből kifolyólag az erőszak és a halál ábrázolása olykor még a felnőtt nézőket is elfogja a szorongás, ugyanis felszínre tör egy negatív érzés az erőszakos halállal szembeni tehetetlenséggel kapcsolatban. Az ehhez hasonló témaválasztás és ennek a prezentálása különböző érzelemfokozó eszközökkel néha túllép egy olyan határt, amely esetleg kiskorúak számára már nem elfogadható.

3.2.2. A kibeszélő show-k hatásai a fiatalokra

A kereskedelmi televíziózás egyik legfontosabb és elengedhetetlen műfaja, a talk show, ezen belül is a kibeszélő show-k, ami a szórakoztató műsorok kategóriájába sorolható. Megjelenése igazi újdonságot jelentett a magyar nézők körében. Sokak szerint ezeknek a műsoroknak a témaválasztásuk primitív, a megszólalók iskolázatlan, kétes egzisztenciájú emberek. Azonban ezeknek a műsoroknak pozitív hatásai is lehetnek, mert közérthetően mond ki fontos igazságokat, hogy egy iskolázatlanabb néző is megértse azt, aki jóformán csak az ilyen műsorokból tájékozódik. Ilyen például a családon belüli erőszak helytelensége és a kisebbségek iránti tolerancia.

Hazánkban a két legnépszerűbb kibeszélő show a Mónika-show és a Balázs-show bizonyult, de ezek a műsorok különböző okok miatt már megszűntek. A Szonda Ipsos 2004-ben végzett kutatásai alapján azonban elmondható, hogy az ország lakosságának mintegy fele nézte ezeket a kibeszélő show-kat. A fiatalok körében egyrészt azért népszerűek ezek a műsorok, mert szórakoztatónak tartják, másrészt pedig a műsorvezetők személyisége az, ami megfogja őket. A fiatalabb korosztály úgy véli, hogy a műsorban szereplő emberek primitívek, nevetségesek és csak azért nézik, hogy röhögjenek rajtuk. A fiatalok által tett megállapítások általában lekezelőek, felsőbbrendűnek érzik magukat, valamint negatívan ítélik meg a műsorban szereplőket, főként a romákat. Azt sem tartják valószínűnek, hogy a műsorban szereplő esetek valóságosak. Szerintük fennáll az az eshetőség is, hogy inkább megjátszottak, esetleg a szereplők és a közönség még pénzt is kap a szereplésért. A kibeszélő show-kkal kapcsolatban negatív és pozitív vélemények egyaránt felmerülnek. A legnagyobb probléma legtöbbször a műsor hangvétele. A trágár beszéd, az elszabadult indulatok, és a sok kiabálás egy hamis konfliktuskezelési mintákat közvetít a fiatalok felé. A témákat objektíven, indulatok nélkül is elő lehetne adni, viszont a kibeszélő show-k lényege a konfliktus generálása, hiszen a sok „balhé” vonzza a nézőket a képernyő elé. A negatív gondolatok mellett természetesen pozitív vélemények is helyet kapnak a műsorral kapcsolatosan. Ezeknek a civileknek, hétköznapi embereknek a történeteik érdekesek, tanulságosak és hasznosak is lehetnek a fiatalok számára.

Mint azt már fentebb említettem, a fiatalok kételkednek ezeknek a műsoroknak valóságosságáról. Legtöbbjük elgondolásai erről a műsorról odáig terjed, hogy a történetek és a szereplők valódiságát firtatják. Ez által a valódi problémák, az esetlegesen felmerült kérdések megválaszolatlanul maradnak a fiatalok számára, hiszen nem veszik komolyan, és nem reflektálnak róla idősebb társaikkal, szülőkkel, akik esetleg a show-ban felmerült problémákat nem hagyná kritika nélkül.

A kibeszélő show-k „12-es karika” besoroltságba futottak a kereskedelmi csatornákon, ami azt jelentette, hogy 12 éven aluliak számára csak felnőtt felügyelete mellett ajánlott a műsor. Ennek ellenére rengeteg kiskorú ült egyedül a képernyők előtt ezeket a műsorokat nézve, amik többször is megsértették a korhatárra vonatkozó törvényeket. Talán emiatt is történhetett meg, hogy mára már megszűntek az ilyen fajta kibeszélő show-k közvetítése a délutáni időkben. Jelenleg a Való Világ valóság show kísérőműsorát láthatjuk délutánonként, mint egyfajta kibeszélő show-t, ami kevésbé káros a fiatalokra. Ugyan csak civilek mondhatják el véleményüket a valóságműsorral kapcsolatban, valamint ezzel kapcsolatos vicces produkciókkal is szórakoztatják a fiatalokat kisebb-nagyobb sikerrel.

3.2.3. A valóságműsorok hatásai a fiatalokra

Épp hogy felocsúdtunk a televíziózás új hullámától, máris egy újabb sokk ért bennünket, a „valóság sokk”. „Ez a számunkra teljesen új műfaj szakít az addigi műfajokkal és teljesen új gondolkodás hozott a televíziózásba. Korábban azért jelent meg valaki a televízióban, mert ismer, de legalábbis érdekes volt.” (Kolosi 2008, p.59.) A valóság show-ban viszont hétköznapi hús-vér emberek szerepelnek, akik addig teljesen átlagos polgári életet éltek. Magyarországon 2001-ben A Viasat 3 műsorán láthattunk először valóság show-t „Bár” címen, de az nem aratott túl nagy sikereket, mivel az alacsony lefedettség miatt nem sok tévénéző otthonába jutott el az adás. A Big Brother című valóság show ahol csak megjelent, hatalmas sikereket ért el. Amikor 2002-ben a TV 2-n is felütötte „szemét” a Nagy Testvér, a régóta piacvezető RTL Klub elvesztette piacvezető pozícióját. Nem sokkal később az RTL Klub elindította saját gyártású valóság show-ját és ez által újból nyeregben érezhette magát. Ezek után nem titok, hogy ezeknek a műsoroknak a céljuk a magas nézettség elérése és megtartása. Az AGB mérései szerint a valóságműsorok kimagasló nézettségnek örvend, ugyanis a tévénézők 70-80 százaléka követi nyomon ezeket az idősávokat. Az életkorok tekintetében a 30-39 és a 13-17 évesek körében a legnépszerűbb ez a műfaj.

A Net Research Center 2002-ben végzett kutatást a két csatornán párhuzamosan futó valóságműsor népszerűségéről. Eredményeik alapján a 900 fős reprezentatív minta felének tetszik a műsor, negyede rendszeresen nézi, míg a megkérdezettek egy harmada egyáltalán nem kedveli. Továbbá az NRC adataiból az is kiderül, hogy a nézők többsége szerint a bemutatott élethelyzetek távol állnak a valóságtól és a műsorkészítők szándékosan próbálják befolyásolni a nézők véleményét, valamint 35 százalék gondolja úgy, hogy nincs tudatos befolyás.

Általában azért nézik ezeket a műsorokat, mert kíváncsiak arra, hogyan alakul 10-12 különböző karakterű, összezárt ember kapcsolata, ami a mindennapi érzelmekkel és a szereplőkkel történtekkel együtt a műsor legjellemzőbb vonzereje. Emellett fontos, hogy a fiatal korosztály ezt izgalmasnak, és jó kikapcsolódásnak tartja, valamint figyelemmel kísérik a játék állását is. Ezek a megállapítások jól látszanak az alábbi ábrán (3. ábra):

11. A műsorok nézésének motívumai (osztályozás 1-től 5-ig)

1 2 3 4 5

3,69

3,59

3,44

3,23

3,16

3,08

2,73

2,58

2,34

3. ábra

Arról, hogy milyen hatással van ez a fiatalok életmódjára, eltérő megítélések vannak. Van, aki pozitív és van, aki negatív felhanggal nyilatkozik erről. A negatív hatások közé tartozik az, hogy a káros szenvedélyek, mint a cigaretta és az alkohol, elfogadottá válnak a nézők körében. Az ORTT adattárjának a honlapján, a Való Világ „barométer” segítségével folyamatosan nyomon követhetjük a fiatalokra káros viselkedéseket bemutató jelenetek gyakoriságát a műsorban.

4. ábra

Forrás:

A pozitív gondolatok közé tartozik az, hogy a műsor szerves része az internet és ez által nőni fog az internetező fiatalok száma. Ez az állítás persze még 2002-ben hangzott el, amikor még az internet gyerekcipőben járt, de azóta jóval meg növekedett az internet használók száma. „Ezek a – valóságshow-k indulásától kezdve sűrűn hangoztatott – nézetek természetesen a fiatalok véleményformálására is hatással vannak, vagyis hajlamosak erős hatást tulajdonítani a valóságműsoroknak. Saját magukat illetően viszont feltehetőleg éppen fordított a helyzet: kisebb hatást ismernek el (sőt, vesznek észre), hiszen, mivel az ember általában önmagát erős, nehezen befolyásolható egyéniségnek tekinti, önképünkben nehezen férne bele, hogy egy tévéműsor hatására alapvető szokásaink megváltozhatnak.” (A fiatalok viszonya a valóságműsorokhoz)

A valóságműsorok 2002 óta töretlen sikereket érnek el a magyar fiatalok körében. A TV 2 két széria után felhagyott a Big Brother-rel, de az RTL Klub hét év után most újra neki lendült és folytatta sikereit a Való Világ negyedik szériájával. A műsor nem hazudtolta meg magát, és a nézettségi adatok ismét az egekbe szöktek. Persze az azelőtti pár évben sem unatkozhattak a nézők, ugyanis valóság show-kból volt bőven. Amint lecsengett a Való Világ harmadik szériája, máris jött a Survivor, a túlélő show, ezek után jött a Győzike-show, és a nézők hamar rájöttek, hogy a népszerű személyiségek, a közszereplők élete sokkal jobban érdekli őket, mint a hétköznapi emberek. 2009 őszén készült az RTL Klub Celeb vagyok, ments ki innen! című reality show-ja külföldi mintára, ami több mint 2 millió nézőt vonzott a tévé elé hétköznap esténként. Természetesen a TV 2 sem tétlenkedett eközben és nem sokkal később ők is elindították saját kis reality show-jukat.

3.2.4. A hírek és a fiatalok kapcsolata

A hírek, mint azt tudjuk, tájékoztatásra szolgálnak. Korábbi kutatásokból kiderül, hogy a fiatalok a rendszeres híradónézők közé tartoznak, de vajon milyen hatással van rájuk az a világ, amivel a híradón keresztül találkoznak.

A 14 és 18 év közötti fiatalokról elmondható, hogy ritkábban nézik a hírműsorokat, vagy ha nézik is, akkor valamilyen tevékenység közben teszik azt, vagy esetleg csak a bizonyos tematikájú hírekre koncentrálnak, mint például a sporthírek. Ez az érdeklődés az évek múlásával párhuzamosan nő. Két magatartásmodell különböztethető meg: az aktív és az eseti hírfogyasztó. Az aktív hírfogyasztó fiatalokról elmondható, hogy rendszeresen nyomon követik valamelyik csatorna hírműsorait, valamint a politikai identitással is rendelkeznek. Az eseti hírfogyasztókat hidegen hagyja a politikai érdeklődés, ritkábban nézik meg a híreket, esetükben gyakori a háttér-televíziózás, és ha mégis hírműsort néznek, akkor valamelyik kereskedelmi csatorna Híradóját választja (legtöbbször az RTL Klubot). Általában a csatornaválasztást a saját televízió esetében, ahhoz kötik, hogy melyik csatornán néztek előtte műsort, más esetben viszont jóformán a szülő választ csatornát.

László Miklós médiakutató egy 2005-ös kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy „a fiatal nézők sok esetben már világos alapelvárásokkal rendelkeznek a hírműsorok narratíváival, azok szerkezetével, relevanciájával szemben. Ezek az elvárások jelentik a látottak értelmezésének egyfajta „mélyszerkezetét” és segítenek a hitelesség kérdéseinek eldöntésében.” (László Miklós: Hírműsorok generációs szemmel, Médiakutató, 2005)

A médiatanács által végzett 2007-es kutatásból kiderül, hogy a 15-19 év közötti korosztály főképp a vallás, a tudomány és a járványok iránt érdeklődik, míg a 30-39 év közötti korosztály az infláció, közbiztonság, környezet, egészségügy és a járványok hírei kötik le inkább. A témakínálattal kapcsolatban továbbá a tizenévesek nagy részét érdeklik a pártok ügyei, a roma kisebbség és a munkanélküliség is.

A fiatalkorosztály számára elsődleges szempont a hír hitelességek, megbízhatósága, közérthetősége és tárgyilagossága. Ami kevésbé fontos a számukra, az a műsorvezetők szimpátiája, és a műsor arculata.

A kutatásból az is kiderül, hogy a mai fiatalok többsége egyáltalán nem tartják erőszakosnak a hírműsorokat. Úgy gondolják, hogy az erőszak az élet velejárója és pozitív társadalmi funkciója van, mivel informál a problémákról és megelőzheti a rosszat. Ilyen például egy súlyos vagy halálos kimenetelű autóbeleset, ami felhívja a figyelmet a sebesség betartására.

Erőszak és deviáns viselkedésformák a fiatalok által nézett kereskedelmi adók műsoraiban

A kereskedelmi televíziók műsorkínálatai az utóbbi időkben a külföldi sorozatok, mozifilmek és valóságműsorok körül forog, amik gyakran tartalmaznak erőszakot vagy különböző káros magatartást ábrázoló képsorokat. Ezek a műsorok a fiatalok számára igen kedveltnek számítanak és rendszeres nézőik. A következő fejezetben ezekről a káros megjelenítésekről lesz szó és ezeknek hatásairól, valamint arról, hogy mennyiben határozza meg a fiatalok életvitelét ezek a deviáns minták.

1 Az erőszak megjelenése a fiatalok által nézett műsorokban

Ha a televízió hatásairól beszélünk a fiatalokkal kapcsolatosan, rögtön az erőszak jut eszünkbe róla. A televíziós erőszak Gerbner definíciója szerint: „olyan kifejezett fizikai cselekvés, amely sérülés vagy hálált okoz, illetve azzal fenyeget.”

A televízió megjelenésének kezdetekor az erőszakos jelenetek száma elenyésző volt. Alig egy évtizeddel később a gyakoriságuk majd hogy nem megduplázódott és az évek multával egyre csak nőtt, de nem csak az, hanem az erőszak intenzitása is. Sajnos ez nem csak az idősebb korosztálynak szóló filmekre és sorozatokra igaz, hanem a rajzfilmekre is. Tehát a mai társadalomban a gyerekek már egész fiatal korban ki vannak téve az erőszak ábrázolásának káros hatásainak. Az erőszak hatása mást vált ki a gyerekeknél és mást a fiatalabb korosztálynál. Mivel a gyermekek nem tudják elválasztani a fikciót a valóságtól, gyakran lemásolják, amit látnak. Tehát gyerekekre hatva félelmet kelthet, vagy agressziót válthat ki az erőszak nézése. Az idősebb korosztálynál már más a helyzet. Ők esetükben az erőszak hatása inkább szorongást, undort, depressziót vagy a valós erőszakkal szembeni közömbösséget idézheti elő. Az, hogy egy erőszakos jelenet mennyire hat a fiatalabbakra függ a néző személyiségstruktúrájától, intelligenciájától, a társadalmi integrációjától és a szituációtól.

Magyarországon számos kutatás történt és tanulmány készült, annak tükrében, hogy felderítsék, milyen hatással van a fiatalokra az erőszakos jelenetek tartalma a televízióban. A médiatanács által készített egyik tanulmány „az erőszak jelenléte a műsorkínálatban a nézők szemszögéből” volt. A vizsgálódásból kiderül, hogy a nézők kevésbé tartják erőszakosnak, ha a károkozás nem szándékosan történik, mint azt, ami szándékos. A műfajokat tekintve elmondható, hogy a rajzfilmeket kevésbé tartják erőszakosnak, mint a valós szereplőkkel ábrázolt agresszív cselekedeteket, az erőszak mértékét pedig a károkozás súlya dönti el. Az intenzitás megfelelő technikai eszközökkel (fókusz, lassítás, zene, speciális effektusok) befolyásolhatja a nézők erőszak érzetét. Ez a megállapítás a fizikai erőszaknál érvényesül leginkább a vizuálissal szemben. A bántalmazást, tragédiát elszenvedők iránt válthat ki tragikus érzelmeket a nézőkből, vagy kelthet bennük szorongást az agresszív cselekedet. Ha pedig még ráadásul szándékos, tisztességtelen és indokolatlan is a tett, akkor a jelenet félelmet is kelthet a nézőben. A többség úgy gondolja, hogy egy erőszakos jelenet kevésbé tűnik annak – vagy inkább látványos, mint erőszakos – ha a küzdelem kiegyenlített. Ha a pozitív reakciókat és a károk mértékének összefüggését nézzük, akkor megállapítható, hogy az enyhébb károkozás esetében vagy, ha az erőszak véres következményei nem ábrázolódnak, akkor nagyobb a valószínűsége a pozitív érzelmek kinyilvánításának.

Egy másik kutatás, ugyancsak a médiatanács jóvoltából, azt vizsgálta, hogy az erőszak és a brutalitás, hogyan befolyásolja a nézettséget a két piacvezető kereskedelmi csatornán és az M 1 közszolgálati televízióban. Ebben az esetben a fikciós műsorszámok tartalomelemzését mérték össze az AGB Hungary nézettségi adataival, majd az így kapott tapasztalatok birtokában próbáltak következtetéseket levonni a nézettségnövelés hatásáról. Az elemzés szerint vannak, akik az agresszió láttán elkapcsolnak és vannak, akik az erőszakos jelenetek láttán nem tudják levenni tekintetüket a televízióról. A kutatásból kiderül, hogy a statisztikai adatokra épülő végkövetkeztetések az utóbbi nézői attitűdöt tartják dominánsabbnak. Ennek oka lehet a szűkös csatornaválasztási lehetőség, ugyanis a lakosság egyharmadánál csak a földi sugárzású adók foghatóak, azaz a TV 2, RTL Klub, M 1. Igaz, a néző programválasztási lehetőséggel rendelkezik, de ha a három vizsgált adó műsorkínálatát nézzük az esti filmsávban, akkor megállapítható, hogy az agressziót érintő filmek 52 százalékban voltak megtalálhatóak a három csatornán. Tehát az estét kétharmad részben az erőszak uralta, ami azt jelentette, hogy azok a nézők, akik nem kívánnak agresszív tartalmakat nézni, azoknak 1:3 az esélyük arra, hogy számukra megfelelő műsort találnak.

5. ábra

Forrás:

A korösszetételt illetően a 30-49 év közötti lakosságot kötik le leginkább az agressziós jelenetek, míg a 4-17 év közöttieket hidegen hagyják az akciófilmek, thrillerek, horror filmek és a krimik.

2 A deviáns magatartás jelenléte a fiatalok által kedvelt műsorokban

A kereskedelmi televízióban előforduló erőszakos tartalmak mellett léteznek olyan önkárosító magatartásformák is, amelyek szintén károsan hathatnak a fiatalok életmódjára. A nemzetközi vizsgálatokból azonban kiderül, hogy az emberek többsége az egészséggel és az egészségüggyel kapcsolatos ismereteit a tömegkommunikáción keresztül nyeri, ezen belül is a televízió révén. Sajnálatos módon hazánk nem követi az egészségügy médiabeli tájékoztatását a nyugati társadalmak mintájára. A kereskedelmi televízió megjelenése Magyarországon pedig tovább rontott a helyzeten ahelyett, hogy javult volna a tendencia. A Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal Egészség- és élettudományok munkacsoportjának tagja, Palugyai István szerint a kereskedelmi televíziók, ha foglalkoznak is ilyen témákkal valamely magazinműsorban, azt szenzációhajhászás jellemzi, a korrekt ismeretterjesztés igénye nélkül.

A televíziónak szocializációs szerepe van, hiszen a társadalmi normák, értékek, és minták legnagyobb közvetítőjeként szolgál. A kamaszok legtöbbször a televízión keresztül szereznek tapasztalatot a különböző életterekről, közben megismerik saját életviláguk témáit és szabályait, majd megkülönböztetnek társadalmilag elfogadott és elfogadatlan viselkedésmódokat. A káros magatartási formák hatásairól a fiatalokra tudomásunk szerint egyetlen kutatás készült 2006-ban, amely most bemutatásra kerül.

A legkedveltebb műsortípusok a fiatalok körében a sorozatok, filmek, vetélkedők, a bulvármagazinok, zenés show műsorok, valóság show-k, és a szórakoztató show műsorok. A felsorolt műsortípusokat általában a kora esti, esti órákban sugározzák, ami azt jelenti, hogy az említett műsorok nagy része 18 órától kezdődnek, 20 órakor éri el a csúcspontot és 22 órára ér véget. A kutatás során megvizsgált 210 műsorszámból 171-ben volt megtalálható a deviánsviselkedések valamelyike. A legelterjedtebb viselkedésiforma az alkoholfogyasztás volt. A két legjellemzőbb bemutatási módja az italozás ábrázolása, valamint az, amikor az alkohol önmagában került elő a képen. Ami az italozás helyszínét illeti, a leggyakrabban az otthoni környezet jelent meg, ami azért érdekes, mert ez által a műsorkészítők hétköznapiként ábrázolják az alkoholfogyasztást. A második helyen az éttermek és a kávézók zártak, ezt követik a kocsmák és a pubok. A televízióban a különleges alkalmak, ünnepek elengedhetetlen kelléke az alkohol, de stressz oldására, feszültség levezetésére is alkalmas. Felmerül a kérdés, hogy az alkohol milyen hatást vált ki a fiatal nézőkre, de a vizsgált mintában nem volt közvetlen hatása, csak élvezeti értékét hangsúlyozták. Kevésbé kapott viszont hangsúlyt a függőség kialakulása, ami barátok, a család és az állás elvesztésével, valamint egyéb negatív következményekkel járhat.

A második leggyakoribb káros szenvedély ábrázolása a képernyőn a dohányzás minősül. A vizsgált mintából kiderül, hogy a legtöbbször a fikciós műsorokban fordul elő. Ebben az esetben az alkoholfogyasztással ellentétben, a vizuális megjelenítés nem volt olyan gyakori, mint maga a cselekedett ábrázolása. A dohányzás többnyire örömforrásként jelenik meg a tévéműsorokban, a rosszullét, köhögés ritkábban fordul elő. Az, hogy a dohányzás erős függőséget okoz és csak kemény erőfeszítések árán lehet róla leszokni, ritkábban kap hangsúlyt. Szintén kevésbé fordul még elő a dohányzás által okozható balesetek megjelenítése is. Tehát megállapítható, hogy a dohányzás által okozható káros hatások megjelenítése kevésbé fontos a műsorszámokban, mint a tevékenység élvezeti értéke.

A harmadik káros szenvedélyként a droghasználat szerepel, amely sokkal kevesebb arányban jelenik meg a képernyőn, mint az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás. Ha mégis akkor többnyire a kokain körül bonyolódta az események, ezt követi a party-drogok (extasy, speed, LSD) használata, végül a kannabisz és a heroin. A műsorszámokban legtöbbször inkább csak verbális módon jelenik meg a kábítószer. A drog esetében egyértelműen nagyobb hangsúly kapott a függőség kialakulásának veszélye az alkoholfogyasztással és a dohányzással ellentétben. Ugyancsak gyakrabban merültek fel a negatív következmények is, mint a halál, letartoztatás, személyiség torzulás, család és iskolai gondok, a morális leépülés, valamint a pszichés problémák. Összességében a kábítószer-használattal kapcsolatosan elmondható, hogy a műsorkészítők felelősségteljesen járnak el, mivel ismertették a káros szenvedély negatív következményeit.

A droghasználattal ellentétben az alkoholfogyasztásról és a dohányzásról mondható el leginkább, hogy rossz hatása lehet a fiatal korosztályra, hiszen a pozitív következmények, mint az öröm és az élvezet, a viselkedésminta imitációjára szólítja fel a fiatalokat. A fenti felmérés 2006-ban készült, tehát az akkori műsorkínálat alapján születtek ezek a megállapítások. Tehát fontos megjegyezni, hogy egyes műsorok jelenléte vagy hiánya – mint azt a kutatás is hangsúlyozza – erősen befolyásolhatják az eredményeket. Ez esetben a valóságműsorokra gondoltak, ami valóban más tendenciákat mutat. 2010 novemberében indult a Való Világ valóságműsor negyedik szériája, amelyben a dohányzás és az alkoholfogyasztás állandó szereplője a műsornak. Számos alkalommal láthatjuk a szereplőket erősen illuminált állapotban, aminek következménye nem feltétlenül a jókedv, hanem gyakoriak a rosszullétek, és a nem feltétlenül helyes attitűdök, mint például mások leköpése. A dohányzás majdnem minden bemutatott jelenetben megtalálható, hiszen a villalakók többségének kedvenc időtöltése. Az utóbbi időben az alkotók próbálták ezt a káros szenvedélyt ellensúlyozni egészségügyi tanácsadással, „wellness héttel”, vagy dohányzás ellenes kampányra való felhívással. Mint azt már fentebb említettem az ORTT adattárjának weboldalán, a Való Világ „barométer” segítségével nyomon követhetjük a műsorban előforduló káros szenvedélyek gyakoriságát is.

A fiatalok példaképei a kereskedelmi televízió tükrében

A kereskedelmi televízió megjelenésével – mint azt már tudjuk – jelentősen megváltoztak a fiatalok tévénézési szokásaik, vagyis jóval több időt töltenek a képernyők előtt, mint azelőtt. Ez a változás példaképeik megválasztásában is tükröződik. Míg régebben a történelem és az irodalom nagyjai jelentették az ideálokat, addig a televízió megjelenésével ez folyamatos átalakuláson ment keresztül és mára már a popzene, a sport és a mozi világából választanak maguknak eszményképet.

A világ folyamatos változásával és fejlődésével értékrendünk is változik az életmódunkkal együtt. Ez a fajta változás a fiatalok körében a legérdekesebb, hiszen ők már egy teljesen más világba születtek, mint szüleik.

5.1. A médiasztárok, mint példaképek a fiatalok körében

A fiatalok példakép választásának változásait hazánkban mi sem bizonyítja jobban, mint László Miklós által végzett kutatások 1998-ban és 2005-ben. A hét év távlatában megállapítható, hogy a média egyre nagyobb befolyással bír a fiatalok eszményképének kialakulásában, ugyanis a média világából választott példaképek 38 százalékról 44-re emelkedett.

1998-ban egy másik kutatás során megkérdezték a fiatalokat, kire szeretnének hasonlítani, ha felnőnek. Ez alapján megállapítható a tanári példaképek, magas kultúrából származó személyek (tudós, művész, államférfi) szinte teljes hiánya. A család és a közvetlen környezetük viszont meghatározó szerepet töltenek be a fiatalok életébe. Az igényesebbek több személyt is megjelöltek, akiknek összevonásából gyúrnának egy példaképet maguknak. A lentebb ábrázolt táblázatból kiderül, hogy a fiatalok majdnem fele említette szüleit vagy valamilyen családtagot példaképnek, a többi pedig eloszlott a sportolók és a hírességek között, valamint az egyéb kategóriákban, mint például a tanárok, barátok, stb. A kutatás során megfigyelhető volt, hogy ha a fiatalok rendezett környezetből származnak, akkor általánosságban a szüleiket nevezték meg példaképek. Viszont a problémás fiatalok a hírességeket, színészeket, énekeseket választották, de ők azok, akik szívesen hasonlítanának focistákra, vagy más sportolókra, valamint pedagógusaikra is. A kutatás két évvel későbbi megismétlésében még nem történt számottevő változás.

1. táblázat

Példaképek, 1998

|SZÜLŐK | |19,0 |

|Anya |71 |7,9 |

|Apa |83 |9,2 |

|anya és apa |17 |1,9 |

|SAJÁT KOROSZTÁLY | |3,2 |

|Testvér |20 |2,2 |

|barát, osztálytárs |9 |1,0 |

|ISMERŐS FELNŐTTEK | |9,9 |

|egyéb felnőtt rokon |50 |5,5 |

|felnőtt ismerős |39 |4,3 |

|MÉDIA | |22,8 |

|Sport |88 |9,8 |

|zenész, dj, |30 |3,3 |

|film, modell, play boy |88 |9,8 |

|SIKERES (NEM ISMERŐS) FELNŐTTEK | |4,7 |

|klasszikus példakép |42 |4,7 |

|NEM RELEVÁNS, NINCS PÉLDAKÉP | |40,5 |

|Önmegvalósítók |195 |21,6 |

|Magabiztosak |21 |2,3 |

|Igényesek |82 |9,1 |

|nem tudom |50 |5,5 |

|egyéb |17 |1,9 |

Forrás:

2007-ben újra megkérdezték a fiatalokat példaképeikről, ami alapján már megállapítható volt a változó tendencia.

2. táblázat

Forrás:

A megkérdezettek 78 százaléka változatlan maradt. A szülőket és más családtagokat ritkábban jelölték meg példaképként, mint előtte, viszont gyakrabban választották valamelyik médiasztárt (színészt, sportolót, énekest).

2009-es felmérés során a megkérdezett fiatalokból majdnem a fele nyilatkozott úgy, hogy senkire sem akar hasonlítani. 29 százalék választotta a szüleit, 11 százalék választott példaképet a közvetlen környezetéből és 16 százalék nevezett meg egy médiaszemélyiséget. A leggyakrabban a következőket említették: focisták közül Ronaldo, Beckham, Messi, zenészekből Britnes Spears, Lady Gaga, Rihana, filmekből pedig Chuck Norris és Vin Diesel. A sikeres, szakmájukban elismert felnőtteket, mint Bill Gates vagy Zsidró Tamás, csak elenyésző számban említették. A megnevezett médiaszemélyiségek közül csupán 23 százalékuk volt magyar. Csak hogy párat említsünk: Görbicz Anita, Nótáry Méri, Lola, Bódi Szilvi, Pálinger Katalin, Südi Iringó, Puskás Ferenc, Németh Kornél, Bárány Attila, Gálvölgyi János, Gangxta Zolee, Zsidró Tamás. Azok körében, akik valamely családtagjukat választották példaképnek, a leggyakoribb indok az volt, hogy kedves, aranyos, barátságos, segítőkész, megértő, jó ember. A médiasztárok esetében viszont elsődleges szempont volt a külső. Emellett fontos volt az is, hogy jól focizik, jól sportol, illetve, hogy gazdag.

Ha összevetjük az eddigi kutatásokat, akkor észrevehetjük, hogy megnőtt azoknak az aránya, akik példaképüknek a szüleiket választották és csökkent azoké, akik a médiasztárokat nevezték meg. Ebből arra következtethetünk, hogy a mai növekvő információáradatban egyre több és egyre intenzívebb impulzust kapnak a fiatalok, ami hatására a szülő egy biztos pontot jelent az életükben. Nem csak a szülők, de a közvetlent ismerősök felé is meg nőtt a bizalom, megbízhatóbbá váltak számukra, így érthető, hogy az érinthetetlen, megközelíthetetlenebb személyek népszerűsége csökkent a fiatalok körében.

Saját kutatás

1 Célok és hipotézisek

1997. októberében egy új korszak kezdődött a magyar televíziózás történetében, ugyanis a médiatörvény elfogadásával lehetségessé vált a duális médiarendszer kialakulása Magyarországon. A kereskedelmi televíziók megjelenése hazánkban számos változással járt, mint például a műsorstruktúra átalakulása, új műsortípusok megjelenése és a nézői attitűd megváltozása.

Az én kutatásom célja az utóbbihoz kapcsolódik, azon belül a fiatalabb korosztály tévénézési szokásaihoz. Ebben a dolgozatban fiatalnak tekintem a tinédzsereket, valamint a kereskedelmi televíziók célcsoportját a felnőtt fiatalokig, azaz a 14-40 év közöttieket. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a mai fiatalokat mennyire befolyásolta a kereskedelmi televízió megjelenése, milyen műsorok kötik le leginkább a figyelmüket, és hogyan értékelik ezeket, valamint mennyire maradt meg az igény a közszolgálati csatornák iránt körükben.

Feltételezem, hogy a kereskedelmi televíziók megjelenésével a fiatal korosztály, főleg a 14-19 év közötti, sokkal több időt töltenek televízió nézéssel, mint az előtt. Ez azt jelenti, hogy a televízió meghatározó pont lett szabadidejük eltöltésében, így akár naponta 3-4 órát is eltöltenek a televízió előtt. Ezáltal sokkal kevesebb időt fordítanak könyvek olvasására, tehát csökken az olvasottság. A fiatalok tévénézési szokásai a kereskedelmi csatornákra korlátozódik, így a közszolgálati szféra háttérbe szorul, nem köti le őket. Mivel a kereskedelmi televízió jóval kevesebb kulturális műsort sugároz, mint a közszolgálati, kevesebb kulturális műsor jut el hozzájuk, érdeklődésük pedig csökken irántuk.

A következő fejezetekben ezeket a hipotéziseket fogom körüljárni.

2 Kutatási módszer bemutatása

A kutatásomat a magyar társadalomban élő fiatalok körében végzem, ezért a vizsgálat helyszíne Magyarország, azon belül is a főváros és környéke. Kutatási módszernek a kérdőíves kutatást választottam, mert segítségével megállapíthatom a hipotéziseim közötti összefüggéseket, valamint az egyes demográfiai intervallumokba tartozó csoportok magyarországi kereskedelmi csatornákhoz fűződő viszonyát, valamint az interjú időigényes lett volna. A kérdőívek kitöltése önkitöltős adatfelvétellel készültek, amit 2011. márciusában kezdtem el kiküldeni. Mint azt már fentebb említettem a minta nagy része az ismerőseim köréből származik, tehát nem reprezentatív a mintavétel. Körülbelül 180 kérdőívet küldtem szét elektronikus úton vagy személyesen, amiből 158 darab volt értékelhető és ebből az első 100 darabot elemeztem. A kérdőívem 19 kérdést foglal magába, amely többféle kérdéstípust is tartalmaz, zárt és nyitott kérdésformát egyaránt. A zárt kérdéseknél ügyeltem a sokszínűségre, ezért megtalálható az alternatívák közüli választási lehetőség, amikor csak egy válasz lehetséges, a szelektív, ahol a kérdezettek több választ is megjelölhetnek és a skálás módszer, amiben a műsortípusokat 1-5 osztályozhatták.

Felépítés szempontjából a kérdőívem négy fő részből áll. Az első részben a demográfiai kérdéseket tettem fel, ami alapján a mintát megkülönböztetjük nem, kor, iskolai végzettség, foglalkoztatottság és lakóhely szerint. A második részben a megkérdezettek tévénézési szokásaira voltam kíváncsi, ami magába foglalja, hogy mennyi időt, milyen napszakban és milyen adón néznek televíziót (kereskedelmi vagy közszolgálati), valamint a műsorok jellegéről tettem fel kérdéseket. A harmadik részben arra voltam kíváncsi, hogy szoktak-e olvasni a mai fiatalok, továbbá pedig olvasási szokásaikkal kapcsolatosan kérdeztem őket. Végül a kulturális műsorok iránti igényről érdeklődtem, valamint arról, hogy a fiatalok szoktak-e még közszolgálati csatornákat nézni.

A kérdőívek nagy részét elektronikus úton küldtem szét, valamint ismerőseim munkahelyén és a húgom szakközépiskolájában is töltettem ki lapokat. A 100 darab, elemzésre szánt, kitöltött kérdőívet végül Excel-táblázatba vittem fel, hogy elkezdjem az adatok feldolgozását. Kutatásom során, 3 dimenzión keresztül vizsgáltam a kereskedelmi televízió hatását a fiatalokra a demográfiai adatokkal összevetve. A demográfiai adatokat a nem, kor, iskolázottság, foglalkoztatottság jellege, valamint lakóhely szerint állítottam össze, mert ezek az adatok a kérdésekre adott válaszokkal szoros összefüggésben lehetnek. A dimenziókat a hipotéziseim főbb feltételezései alapján állítottam fel, amelyek a fiatalok tévénézési szokásai, olvasási szokásaik, valamint a kultúra és a közszolgálati televízióhoz való viszonyuk.

Az Excel-táblázatból kiderül, hogy a száz fő megkérdezett fiatal 64 %-a nő és 36 %-a férfi.

[pic]

6. ábra

Ebből 17 % képviseli a fiatalkorú korosztályt (14-19), a megkérdezettek 37 %-a a huszonéveseket teszi ki, míg a 30-40 év közöttieket 46 %-át.

[pic]

7. ábra

Iskolázottság szempontjából az érettségizettek vannak a legtöbben (42%), őket követik az egyetemet vagy főiskolát végzett fiatalok 36 %-kal, végül pedig az általános iskolát végzők és a szakmunkásvizsgával rendelkezők 11-11 %-kal.

[pic]

8. ábra

A mintavétel 44 %-a végez szellemi munkát és 28 % pedig fizikai munkát, valamint 23 %-uk nyilatkozta azt, hogy még tanul. Ebben az esetben a munkanélküliek száma elenyésző volt.

[pic]

9. ábra

A megkérdezettek több mint a fele nagyvárosban lakik (82 %), 12 %-uk kistelepülésen él, és mindössze 6 %-uk lakóhelye kistelepülés (falu).

[pic]

10. ábra

3 Az eredmények ismertetése a kérdések mentén

1 A fiatalok tévénézési szokásai

Mennyi időt töltesz egy nap tévénézéssel?

Ha az egész mintát tekintjük, akkor elmondható, hogy a válaszadók majdnem a fele, pontosabban 43 %-a 2-3 órát néz tévét naponta. Azok, akik ennél kevesebbet tévéznek (fél óra – 1 óra), a minta 31 %-át teszik ki, 8 % pedig egyáltalán nem tévézik. Mindössze 14 % nyilatkozott úgy, hogy 4-5 órát ül naponta a tévé előtt és csak 4 % vallotta, hogy még 5 óránál is többet tévézik.

[pic]

11. ábra

A tévénézésre fordított időt tekintve a nők és a férfiak egyaránt 2-3 órát tévéznek naponta leginkább.

Korcsoportra lebontva megállapítható, hogy a legtöbbet a 14-19 és a 26-30 évesek tévéznek, ugyanis mindkettőnél 6-6 %-uk ülnek 5 óránál is többet a tévé előtt. Továbbá a 20-25 éves korosztály 5 %-a, míg a 36-40 évesek 3 %-a nyilatkozta ugyanezt, a 31-35 éveseknél viszont egyáltalán nem mondható el, hogy több mint 5 órát tévéznek. Sőt, ők azok, akik a legnagyobb arányban jelölték be azt, hogy nem néznek tévét.

A fiatalkorú korosztályban 47 %, vagyis a többség fél-1 órát tölt naponta tévénézéssel. Ennél többet, 2-3 órát a 24 %-uk tévézik, még ennél is többet, 4-6 órát a korcsoport 18 %-a.

A 20-25 évesek közül a legtöbben (47 %) 2-3 órát töltenek televízió nézéssel egy nap. 37 % nyilatkozta azt, hogy ők ennél kevesebbet, fél-1 órát ülnek a képernyő előtt naponta. Azok, akik 3 óránál is többet tévéznek, 5-5 %-ban oszlanak el a 4-5 óra és az 5 óránál többet tévézők között, valamint szintén 5 %-uk nyilatkozta úgy, hogy egyáltalán nem tévézik.

A megkérdezett 26-30 évesek közül 33 % nyilatkozta, hogy átlagosan fél – 1 órát tévézik egy nap és szintén ennyien, hogy 2-3 órát töltik tévénézéssel szabadidejüket. 4-5 órát a korcsoport 17 %-a, ennél is többet pedig csupán a 6 %-a, viszont azok, akik nem néznek tévét, a 11 %-ukat teszi ki.

A 31-35 évesek 2-3 órát tévéznek egy nap a legtöbben (57%). Ennél kevesebbet, fél-1 órát 21 %-uk tévézik, a legtöbbet, 4-5 órát pedig 7 %-uk.

A legidősebb korcsoport, 35-40 évesek fele nyilatkozta úgy, hogy 2-3 órát ül a televízió előtt naponta, míg 22 % fél-1 órát, 19 % pedig 4-5 órát. A legtöbbet, azaz 5 óránál is többet a korcsoport 3 %-a tölti, és mindössze 6 %-uk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tévézik.

[pic]

12. ábra

Iskolázottságot tekintve elmondható, hogy az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, akik közül 72 % a 14-19 évesek korcsoportjába tartozik, 28 % pedig egyéb korcsoportokból tevődik össze, a legtöbben (45%) fél-egy órát tévéznek egy nap. Nem sokkal maradtak el azok, akik 2-3 órát töltenek a képernyő előtt (36%). 4-5 órát és 5 óránál többet 9-9 %-ban megosztva néznek tévét naponta.

A középiskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezők a minta 42 %-át teszi ki, amiből csupán az 5 % tévézik 5 óránál többet, 11 % pedig egyáltalán nem néz televíziót. Az érettségivel rendelkezők közül a legtöbben (47%) 2-3 órát tölt tévénézéssel egy nap, 33 % pedig ennél is kevesebbet. 4-5 órát az érettségizettek 19 %-a néz televíziót.

A szakmunkás végzettségűk nagy része a legidősebb korcsoportból került ki. A többség 2-3 órát televíziózik egy nap. A legkevesebbet a megkérdezettek 27 %-a, míg a legtöbbet, ami ebben az esetben 4-5 óra, szintén 27 % lett. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők egyike sem vallotta, hogy 5 óránál többet vagy egyáltalán nem tévézne.

Az egyetemet vagy főiskolát végzett csoportban szintén a legidősebb korcsoport van többségbe. Azok, akiknek felsőfokú végzettsége van, 2-3 órát tévéznek naponta a legtöbben (47%). Ennél kevesebbet csupán 30 %-uk néz tévét. 4-5 órát vagy annál is többet már sokkal kevesebben töltenek időt a tévé előtt. 11 % nyilatkozott úgy, hogy nem foglalja le őket a tévé. Összefoglalva elmondható, hogy a megkérdezettek végzettsége alapján a 8 osztályt végzettek néznek a leghosszabb ideig tévét naponta, mindössze 9 %, a legkevesebbet pedig az érettségivel rendelkezők 11 %-ukkal.

[pic]

13. ábra

Foglalkoztatottság szerint a tanulók ülnek legtöbbet a televízió előtt, ugyanis 4 %-uk vallotta, hogy 5 óránál is többet tévéznek egy nap. Őket követik a fizikai munkát végzők 3 %-kal, majd a szellemi munkát végzők 2 százalékkal. Az utóbbiról az is kiderült, hogy ők televízióznak a legkevésbé, ugyanis 9 %-uk nem néz tévét. A munkanélküliek és az egyéb kategóriát megjelölők száma elenyésző volt, ezért ebben az esetben kihagytam őket az elemzésből.

A kutatásból az is kiderül, hogy a fizikai dolgozók leginkább fél-1 órát fordítanak tévénézésre, a tanulók úgyszintén, míg a szellemi dolgozók 2-3 órát. 4-5 órát a fizikai munkát végzők néznek leginkább (25%), ellenben a szellemi munkát végzőkkel, akiknek csupán 6 %-uk vallotta ugyanezt.

[pic]

14. ábra

Végül lakóhely szerint is szeretném bemutatni, hogy a fiatalok mennyi időt töltenek tévénézéssel egy nap. A megkérdezettek 82 %-a él nagyvárosban, ami majdnem az egész mintát teszi ki. Közülük leginkább 2-3 órát töltenek tévénézéssel egy nap, azaz 43 %. Ennél kevesebbet, fél-1 órát, a 30 %-uk néz, míg a legtöbbet, azaz 5 óránál is többet, csupán a 3 %-uk. Azok, akik nem néznek tévét, a nagyvárosban élők 8 %-át teszi ki.

A kis településen lakókat a minta 12 %-a teszi ki, akik szintén 2-3 órát tévéznek a legtöbben egy nap. A nagyvárosban élőkhöz hasonlóan, itt 8 % arányban vannak azok, akik nem néznek televíziót. A kis településen élők fordítanak a legtöbben (25%) 4-5 óra tévénézésre naponta, míg fél- 1 óra tévénézésre csupán csak a 16 %-uk fordít időt.

A falun élő fiatalok viszonylag kevesen (6%) vannak a megkérdezettek közül. A megkérdezettek alapján róluk nem mondható el, hogy egyáltalán nem tévéznek. A válaszadók 16 %-os arányban vallotta, hogy 5 óránál is többet néz televíziót, és szinten ennyien vallotta, hogy 2-3 órát. A legtöbben, 66 % jelölte be, hogy fél-1 órát fordít tévénézésre egy nap.

[pic]

15. ábra

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy akik 5 óránál is többet ülnek a televízió előtt, azok nő neműek, és többségük nagyvárosban lakik, a korukat, végzettségüket és foglalkoztatottságukat tekintve pedig változó adatokat mutat. Azok, akik nem tévéznek, szintén a nagyvárosiak közül kerültek ki, akik érettségivel vagy diplomával rendelkeznek, a nemüket tekintve pedig azonos arányban vannak egymással, valamint az is kiderült a vizsgálat során, hogy többségük szellemi munkát végez. A legtöbben 2-3 órát fordítanak tévénézésre egy nap, mindössze 43 %, amiből a legidősebb korcsoport, 36-40 év közöttiek, illetve a nők vannak többségben és általában a szellemi munkát végzők néznek ennyit tévét. Végzettséget tekintve itt is az érettségizettek és az egyetemet, főiskolát végzettek vannak többségben. Akik ennél többet, 4-5 órát néznek tévét, azok általában érettségizettek, változó korúak, fizikai munkát végzők és nagyvárosiak. A legkevesebbet, fél-1 órát néző fiatalok leginkább nők, változó korcsoportba tartoznak és egyetemet vagy főiskolát végzettek.

A nap mely szakában tévézel?

Erre a kérdésre öt válaszlehetőség közül lehetett választani és megadtam annak a lehetőségét is, hogy több napszakot is megjelöljenek.

A válaszadók 85 %-a nyilatkozott úgy, hogy többek között este néz tévét. Ebből 65 % kizárólag csak az esti órákba kapcsolja be a televíziót. 9 %-uk reggel és este, 6-%-uk este és éjszak, valamint 4 % vallotta, hogy reggel, este és éjszaka néz inkább televíziót, 1 % pedig reggel és éjszaka tévézik. A második legintenzívebb tévénézési napszak az éjszaka. A válaszadók 18 %-a nyilatkozott úgy, hogy éjszaka is tévézik. Ebből 6 % kizárólag csak éjszaka néz televíziót és szintén 6%-ot tesznek ki az este és éjszaka tévézők is. 1-1 %-ot regisztráltam azok közül, akik délben és éjszaka vagy reggel és éjszaka tévéznek. A válaszadók 4-%-a pedig reggel, este és éjszaka is néz tévét. A harmadik helyen a reggeli napszak végzett, ugyanis 16-an jelölték meg, hogy ekkor is néznek tévét. Olyan, aki kizárólag csak reggel tévézik, egyetlen egy esetben fordult elő. A legtöbben, 9 % ha reggel tévézik, akkor este is bekapcsolja a készüléket, további 4 % pedig éjszaka is. 1 % nyilatkozott úgy, hogy reggel, délelőtt és este is néz tévét, valamint szintén 1 % reggel és éjszaka. Egyetlen egy esetben fordult elő, hogy valaki egész nap a tévé előtt ül, viszont senki sem nyilatkozott úgy, hogy csak délelőtt nézne televíziót. A válaszadók közül olyan is volt (5%), aki egyik napszakot sem jelölte be, tehát sohasem néz televíziót.

[pic]

16. ábra

Ha összehasonlítjuk a nők és a férfiak tévénézési szokásait napszakok szerint, akkor megállapíthatjuk, hogy sok esetben megegyeznek. Mind a két nem esetében az esti időszakban néznek televíziót leginkább. A nőknél ez az arány 89 %, a férfiaknál pedig 77 %. Viszont a nők esetében éjszaka többen tévéznek, mint reggel, a férfiaknál pedig ez az arány azonos. Az erősebbik nem délelőtt egyáltalán nem néz adást a nőkkel ellentétben, akiknél ez az arány 1,5 %.

[pic]

17. ábra

Korcsoportra lebontva elmondható, hogy mindegyik korosztály este néz tévét leginkább, a legnagyobb arányban a 20-25 évesek. A 31-35 évesek közül többen tévéznek reggel, mint éjszaka. Ez más korcsoportról nem mondható el. A 20-25 és s 36-40 évesekről ennek az ellenkezője állapítható meg, ugyanis mindkét korcsoportban éjszaka tévéznek többen. A 14-19 és a 26-30 évesekről elmondható, hogy ugyanannyian néznek televíziót reggel, mint éjszaka. Délelőtt szinte soha sem néznek televíziót az utóbbi két korcsoportot kivéve. Az arányokat tekintve elmondható, hogy reggel a 14-19 évesek vannak többségben a tévé előtt, délelőtt szintén a kiskorúak, a 26-30 évesekkel, este, mint azt már említettem a 20-25 évesek, éjszaka pedig megint csak a kiskorúak. Tehát akkor összegezve megállapíthatjuk, hogy a 14-19 évesek ülnek a legtöbbször a tévé előtt.

[pic]

18. ábra

Ha a megkérdezettek végzettségét tekintjük – azon kívül, hogy este tévéznek a legtöbben – megállapíthatjuk, hogy a szakmunkások és a 8 osztályt végzettek teszik ezt a legnagyobb arányban. Továbbá a szakmunkásokról az is elmondható az eredmények alapján, hogy csak este és éjszaka tévéznek, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők a nap minden szakában tévéznek. Mivel az általános iskolát végzők nagy része 14-19 éves korcsoportba tartozik, megerősítik azt a tényt, hogy ők ülnek legtöbbször a tévé előtt. Az egyetemisták és az érettségizettek között az a különbség, hogy míg az egyetemisták reggel tévéznek többen, addig a középiskolát vagy gimnáziumot végzettek inkább éjszaka ülnek többen a tévé előtt.

[pic]

19. ábra

A foglalkoztatottsággal kapcsolatosan azt lehet megállapítani, hogy itt is este néznek a legtöbben tévét és itt is a tanulók, tehát a legfiatalabb korosztály ül legtöbbször a tévé előtt. A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a szellemi dolgozók és a tanulók közül többen tévéznek éjszaka, mint reggel, a fizikai dolgozók pedig fordítva. Délelőtt egyedül a tanulók vallották, hogy néznek tévét.

Ha lakóhely szerint is elemezzük a fiatalok tévénézési szokásait napszak szerint, akkor kiderül, hogy a nagyvárosban, kis településen és falun egyaránt este tévéznek a legtöbben. A nagyvárosban lakókról elmondható, hogy reggel és éjszaka egy forma arányban ülnek tévé elé a fiatalok, valamint elő fordul, hogy délelőtt is tévéznek, ami a falun élőkről is elmondható, viszont ők reggel a vizsgálat eredménye alapján nem tévéznek. A kistelepülésen élők szintén azonos arányban ülnek a tévé előtt reggel és éjszaka, viszont délelőtt egyáltalán nem tévéznek. Tehát megállapítható, hogy lakóhely szerinti elemzés alapján az eredmények azonos tendenciát mutatnak, ugyan is kisebb eltéréseket kivéve, a három településforma egyforma tévénézési szokást mutat arról, hogy a fiatalok milyen napszakban néznek televíziót.

Összegzésként megállapítható, hogy a fiatalok este ülnek leggyakrabban a televízió előtt, ebből a többség a gyengébbik nem képviselője. A férfiak a reggeli és éjszakai tévézésben vannak többen, mint a nők. Fiatalkorúak több napszakkal kapcsolatosan is az élen járnak, tehát ők tévéznek a legtöbbször, még hozzá az esti napszakon kívül mindenkor. Ez nem csak a korcsoport szerint igaz, hanem az iskolázottság és foglalkoztatottság szempontjából is, ugyanis a vizsgálat során kiderült, hogy a nyolc osztályt végzők és a tanulók is a nap legtöbb szakában tévéznek.

Az általad nézett csatornákat mely kategóriába sorolnád be?

Erre a kérdésre két válaszlehetőség közül választhattak a fiatalok, de mindkettőt is megjelölhették, ugyanis arra voltam kíváncsi, hogy a mai fiatalok melyik fajta adókat nézik szívesebben, a kereskedelmi vagy a közszolgálati média közé, vagy esetleg mindkettőbe.

Ebben az esetben 69 % voksolt a kereskedelmi médiára, 13 % a közszolgálati médiára és 14 % mind a kettőre. A kérdések feldolgozása közben észrevettem, hogy néhány 14-19 éves által kitöltött kérdőív ellentmondásokat tartalmaz a válaszok között, mivel nincsenek tisztában a kereskedelmi és a közszolgálati média fogalmával.

[pic]

20. ábra

Az elemzésből kiderül, hogy a férfiak és nők egyaránt a kereskedelmi csatornákat kedveli jobban. A nők közül 12 % nyilatkozta, hogy a közszolgálati médiát néz leginkább és ugyanennyien jelölték be mindkettőt. A férfiak 13 %-os arányban voksoltak a közszolgálati médiára és 16 % mindkettőre. Tehát megállapíthatjuk, hogy a férfiak jobb befogadók a közszolgálati média felé.

Korcsoportra lebontva megállapítható, hogy a legnagyobb arányban (82%) a 14-19 éves korcsoport nézi inkább a kereskedelmi csatornákat. Őket követi a 20-25 évesek 78 %-kal, majd a 36-40 évesek 68 %-kal. Közszolgálati csatornákat a 26-30 évesek néznek a legtöbben, a 31-35 évesek közül nem volt olyan válaszadó, aki kizárólag csak közszolgálati televíziót néz, viszont 28 % válaszolta, hogy mindkettőt szívesen néz. A 20-25 évesek és a 36-40 évesek egyforma arányban kedvelik csak kizárólag a közszolgálati televíziót. Összességében megállapítható, hogy minden korcsoportnak több mint a fele néz inkább kereskedelmi televíziót.

[pic]

21. ábra

Iskolázottság alapján az érettségizettek és a szakmunkások kedvelik leginkább a kereskedelmi csatornákat 72-73 %-kal. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 63 %-a vélekedik úgy, hogy a kereskedelmi csatornákon találják meg a nekik való műsort, míg 9 % a közszolgálati adókon, valamint 27 % nyilatkozta azt, hogy mindkét fajta adót szívesen nézi. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők szintén 9 %-a nézi kizárólag a közszolgálati adókat, 11 %-uk pedig a kereskedelmi és a közszolgálati adón is talál magának műsort. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők néznek a legszívesebben (27%) kizárólag közszolgálati csatornákat. Közülük senki sem vallotta, hogy mind a két fajta csatornát nézi, csak olyan, aki vagy kereskedelmi vagy közszolgálati csatornákat néz. Az egyetemisták 63 %-a vallja, hogy kereskedelmi csatornákat néz inkább, 13 % pedig, hogy közszolgálati adókat néz szívesebben. Mindössze 16 % kedveli mind a két fajta adó műsorát.

[pic]

22. ábra

Foglalkoztatottság szerint a tanulók (86 %) néznek leginkább kereskedelmi adókat, és csupán 8 %-uk néz kizárólag közszolgálati csatornákat. Olyan, hogy mindkét fajta adót szeresse, egyetlen egyszer fordult elő a tanulók csoportjában. A kutatás során megállapítható az is, hogy a fizikai munkát végző válaszadók jobban kedvelik a közszolgálat adók műsorait, mint azok, akik szellemi munkát végeznek.

Lakóhelyet tekintve elmondható, hogy a falun élő fiatalok többsége a 26-30 éves korcsoportba tartozik, néznek a legnagyobb arányban kereskedelmi adókat, és egyáltalán nem zárkóznak el tőlük A nagyvárosban élők közül a kiskorúak csoportja és a legidősebb korcsoport néz leginkább kereskedelmi televíziót. A közszolgálati csatornákat leginkább a 36-40 évesek nézik, de megtalálható mind az öt korcsoport is köztük. Azok a nagyvárosiak, akik közszolgálati televíziót néznek, kizárólag csak este tévéznek. A kistelepülésen élők közül 16 % nem zárkózik el a közfinanszírozású adóktól, és ugyanennyien vallják, hogy kereskedelmi csatornákat is néznek egyben. Az is elmondható, hogy a kistelepülésen élők többsége fiatalkorú, akik a kereskedelmi csatornákért rajonganak inkább.

[pic]

23. ábra

Összegzésként megállapítható, hogy a minta több mint a fele sorolná a kereskedelmi médiába azokat a csatornákat, amiket kedvel. Körülbelül fele-fele arányban vannak azok, akik vagy csak közszolgálati televíziót néz, vagy kereskedelmi és közszolgálati televíziót egyaránt.

Milyen jellegű műsorokat nézel szívesen?

Ennél a kérdésnél szintén több választ lehetett megjelölni az öt válaszlehetőség közül. Továbbá létrehoztam egy „egyéb” válaszkategóriát is, amelyhez a válaszadó tetszés szerint írhatta le kedvelt műsortípusát. A kérdésből kapott válasz alapján megállapíthatjuk, hogy a fiatal tévénézőket milyen műsorok érdeklik.

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok körében a legkedveltebbek a szórakoztató műsorok, ugyanis a megkérdezettek 64 %-a választotta azt. Ezt követik a hírműsorok 54 %-kal, valamint a sorozatok 40 %-kal. A népszerűnek számító bulvár magazinokat mindössze a válaszadók 12 %-a szereti nézni, a kulturális műsorokat pedig ennél jóval többen (33 %). Az egyéb kategóriát 5-en választották, amibe a sportműsorokat írták a legtöbben.

[pic]

24. ábra

Az elemzés során megállapítható, hogy a férfiak és a nők műsorok iránti igénye között különbség és hasonlóság egyaránt felfedezhető. Az utóbbi szerint mind a két nem képviselője a szórakoztató műsorokat nézik a legtöbben, és ezt követik a hírműsorok. A nőknél viszont a sorozatok állnak a következő helyen a férfiakkal ellentétben, ahol a kulturális műsorok következnek. Ezen kívül a férfiakat nem köti le annyira a bulvár, mint a nőket, valamint sorozatokat se néznek annyit, mint ők. Ezek szerint elmondható, hogy a nők és a férfiak tévénézési szokásaikat tekintve legfontosabbak a szórakoztató műfajok és a hírműsorok, viszont a férfiak nem néznek bulvárt, sem pedig sorozatokat, de előnyben részesítik a kulturális műsorokat, valamint többször említették a sportműsorokat is.

[pic]

25. ábra

Korcsoportra lebontva elmondható, hogy többségében a szórakoztató jellegű műsorokat nézik a legszívesebben a fiatalok. Egyedül a 26-30 és a 31-35 éveseknél fordul elő, hogy a hírműsorok iránti igény nagyobb arányban érvényesül. A bulvár jellegű műsorok a 26-30 évesek körében a legnépszerűbb 16 %-os arányban a hírek és a szórakoztató műfajok után. A 14-19 éves korcsoportnál ez az arány 11 %. Náluk a szórakoztató műsorok állnak az élen 70 %-kal, amit a sorozatok követnek 64 %-os arányban. A bulvárműsorok a 36-40 éves korosztálynál a legnépszerűtlenebb (6%), viszont a szórakoztató műsorokat annál jobban kedvelik, ugyanis 59%-uk nézi legszívesebben ezeket a műfajokat. A kulturális műsorokat 26-30 évesek kedvelik a legnagyobb, 38% arányban. Őket követik a 20-25 évesek 36 %-kal, majd a 31-35 évesek 35 %-kal, a 36-40 évesek 34 %-kal, végül pedig a 14-19 évesek 17 %. Összevetve megállapíthatjuk, hogy a kulturális műsorokat, a legfiatalabb korcsoportot kivéve, majdhogynem egyforma arányban nézik a megkérdezettek. A sorozatokat tekintve elmondható, hogy a fiatalkorúak nézik a legszívesebben, a többi korcsoport pedig a kulturális műsorokhoz hasonlóan kisebb-nagyobb eltéréssel, de azonos arányban kedvelik. Az egyéb kategóriába három korcsoport írt be számára kedves műsorjelleget, amik közül a sportműsorok voltak a leggyakoribbak.

Összegzésként megállapítható, hogy a legnépszerűbb műfaj a szórakoztató műsorok lettek, a kevésbé kedveltebb pedig a bulvár magazinok lettek az összes korcsoportot beleértve. Továbbá az is megállapítható, hogy a fiatalkorúak több esetben is eltérnek a többi korcsoporttól, ugyanis kevésbé érdeklődnek a hírműsorok és a kulturális műsorok iránt, viszont annál jobban szeretik a sorozatokat.

[pic]

26. ábra

Ami az iskolázottságot illeti, elmondhatjuk, hogy az egyetemet vagy főiskolát végzettek a hírműsorokat nézik legszívesebben, míg a más végzettségűek a szórakoztató műsorokat kedvelik leginkább. Mint azt már említettem a híreket a diplomával rendelkezők szeretik a legjobban (75 %). Őket követik a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők 63 %-kal, akik ugyan ilyen arányban szeretik a sorozatokat is. A legkevésbé (27%) az általános iskolát végzettek néznek hírműsorokat, az érettségizettek ennél jóval többen (42%). Ha a bulvárműsorok kedveltségét nézzük, akkor megállapítható, hogy a középiskolát vagy gimnáziumot végzők körében a legnépszerűbb, ellenben az egyetemet, főiskolát végzőkkel, ahol a legkevésbé kedveltebb. Az általános iskolát végzettek és a szakmunkások körében egyforma arányban, 9-9 %-ban oszlik el a bulvármagazinok iránti igény. Mint azt már említettem, a diplomásokat kivéve a szórakoztató műsorok a legkedveltebbek, még hozzá a legmagasabb arányban az érettségizettek (78%) körében. Az általános iskolát végzettek és a szakmunkások, akár csak a bulvárműsoroknál, itt is megegyező arányt mutatnak, 63-63 %-ban. A sorozatokat tekintve megállapíthatjuk, hogy az általános iskolai végzetséggel rendelkezők és az érettségizettek egyforma arányban szeretik a legjobban. A legkevésbé pedig a szakmunkások kedvelik. A kulturális műsorokat, az arányokat tekintve, az egyetemet vagy főiskolát végzettek szeretik a legtöbben, míg a legkevesebben az érettségizettek. Az egyéb kategóriával, a diplomával rendelkezők rendelkeztek leginkább. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az iskolázottság szerint is a szórakoztató műfajok a legnépszerűbbek, míg a bulvármagazinok a legnépszerűtlenebb. Hírműsorokat a diplomával rendelkezők és a szakmunkások néznek a legszívesebben. Az utóbbiról az is elmondható, hogy a hírműsorokat a szórakoztató műfajokkal egyforma arányban szeretik nézni.

[pic]

27. ábra

Ha az alapján vizsgáljuk a különböző műsorok kedveltségét a fiatalok körében, hogy az általuk nézett műsorok milyen kategóriába sorolhatóak, akkor elmondható, hogy azok, akik az általuk nézett műsorokat a kereskedelmi médiához sorolják, a szórakoztató műsorokat kedvelik a leginkább, míg azok, akik kizárólag közszolgálati adókat vagy esetleg mindkettőt szokták nézni, a hírműsorokat jelölték be a legtöbben, az utóbbinál a legmagasabb arányban (78%). Akik kizárólag csak közfinanszírozású csatornákat néznek, azokat egyáltalán nem érdeklik a bulvárhírek, viszont 46 %-uk vallotta, hogy szívesen néznek szórakoztató műsorokat. Sorozatokat és kulturális műsorokat egyforma arányban választották, viszont aki kereskedelmi és közszolgálati televíziót is szokott nézni, az a kulturális műsorokat jobban kedveli, mint a sorozatokat. Ha jobban megvizsgáljuk az adatokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a kulturális műsorok népszerűsége a közszolgálati televíziót nézők körében a legalacsonyabb az érték (23 %) a kereskedelmi csatornákat (34 %) vagy mindkét jellegű adót (42 %) nézőkkel szemben is, ami azért meglepő, mert a kulturális műsorok nagy részét a közszolgálati csatornákon sugározzák.

[pic]

28. ábra

Összegzésként elmondható, hogy a közszolgálati televíziót nézők hírműsorokat néznek a legtöbbször, míg a kereskedelmi televíziót nézők a szórakoztató műsorokat. Azok, akik mindkét jellegű adót szokták nézni, szintén a hírműsorokat szeretik a leginkább, valamint a kulturális műsorokat kedvelők többsége is ide tartozik.

A fiatalok szórakoztató műsorokat néznek legszívesebben. Ebből a többség férfi, 20-25 éves, és érettségivel rendelkezik. Hírműsorokat azok néznek a legtöbben, akik férfi neműek, 31-35 évesek vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Bulvárműsorokat nagyon kevesen néznek szívesen, de ha mégis, akkor azok legtöbbször nők, 26-30 évesek és érettségivel rendelkeznek. Sorozatokat a kiskorúak néznek a legszívesebben, akik többségében nők és általános iskolát vagy középiskolát, gimnáziumot végeztek. Kulturális műsorokat azok néznek szívesen, akik nő neműek, 26-30 évesek és egyetemet vagy főiskolát végeztek.

Melyek azok a műsorok, amelyeket hasznosnak találsz és melyek azok, amelyek már megbotránkoztatnak, vagy károsnak tartasz?

Ez egy nyitott kérdés volt, amelyre a válaszadók saját maguk dönthettek a válaszról. A megkérdezettek válaszaiból megtudhatjuk, hogy a mai fiatalok mely műsorokról gondolják azt, hogy hasznosak, és a médiának sugározni kell azokat, valamint melyek azok a műsorok, amelyek megbotránkoztatóak, károsak a társadalmunkra és ez által nem szeretnének ilyen műsorokat látni a tévében.

A leggyakrabban említett hasznosa műsorok, amelyeket a válaszadók adtak meg, a dokumentumfilmek (37 %), a híradó (17 %), a kulturális műsorok (13 %) és a sportműsorok (3 %) voltak.

[pic]

29. ábra

A fentebb felsorolt hasznos műsorok mellett volt, aki a bulvárműsorokat, a filmeket, különböző sorozatokat (Barátok közt, CSI) is közéjük sorolta és az olyan műsorokat is, mint a 21. század, a Kék fény, Fókusz, Magellán vagy a Házon kívül.

A megbotránkoztató műsornak a megkérdezettek majdnem a fele (41 %) a valóság show-t tartja, de többen említették továbbá a bulvármagazinokat (9 %), sorozatokat 6 % (főként a latin-amerikai szappanoperákat), valamint a kibeszélő show-kat (4 %). Ezeken kívül voltak még, akik az erőszakos filmeket, meséket, és a különböző celebműsorokat tartják megbotránkoztatónak.

[pic]

30. ábra

Ha korcsoportonként nézzük ezt a kérdést, akkor megállapíthatjuk, hogy a 14-19 évesek hasznos műsornak számít a bulvármagazinok is. Ez az egyetlen korcsoport, ahol hasznosnak találták ezt a műfajt. A legtöbben a dokumentumfilmeket és a híradót tartják hasznosnak, de előfordultak olyanok is, aki a tehetségkutató műsorokat, Barátok közt-öt, vagy a CSI amerikai sorozatot írta, vagy a Való Világot, viszont a kulturális műsorokat egyikük sem válaszolta, mint hasznos műsor. A megbotránkoztató műsorok közül a valóság show-kat említették a legtöbben. Elenyésző számban válaszolták még a sorozatokat, azok közül a Barátok közt-öt és a szappanoperákat, valamint előfordult, hogy valaki a közszolgálati műsorokat tartja megbotránkoztatónak. Továbbá említették még a Győzike-show-t és a Belevaló Világ című műsort is.

A 20-25 évesek körében is a dokumentumfilmek állnak az első helyen a hasznos műsorokat tekintve. Fele ennyien említették még a híradót, valamint nem sokkal kevesebben a kulturális műsorokat is. Továbbá említésre kerültek még a sportműsorok, a Házon kívül, 21. század és a TV 2 Napló című műsora. Ez a korcsoport is a valóság show-kat tartják a legmegbotránkoztatóbbnak, valamint itt is említették a Győzike show-t. Ezen kívül többen is írták a bulvármagazinokat és a kibeszélő show-kat, de olyan is előfordult, aki a híradót tartja megbotránkoztatóbbnak, vagy azokat a műsorokat, amelyben az emberi méltóságot lekicsinylik.

A következő körcsoportnál, a 26-30 éveseknél hasonlóságokat vélhetünk felfedezni az előző két korcsoporttal szemben. Azon kívül, hogy itt is a dokumentumfilmeket és a híradókat tartják a leghasznosabb műsoroknak, akár csak a 14-19 éves korcsoportnál, itt is megtalálható a Való Világ című valóság show, mint hasznos műsor, valamint a sportműsorok és a kulturális műsorok, mint a 20-25 éveseknél. Ezen kívül olyan is előfordult, aki a régi meséket tartja hasznosnak. A megbotránkoztató műsorok terén szintén nem okozott meglepetést, hiszen itt is a valóság show-t válaszolták a legtöbben, valamint több esetben is szerepeltek a bulvármagazinok és a talk show-k. Erre a korcsoportra jellemző az is, hogy az erőszakot közvetítő műsorokat tartják megbotránkoztatónak. Továbbá volt olyan is, aki a vetélkedőket, főzőműsorokat írta, mint megbotránkoztató műsort.

A 31-35 éveseknél már a híradó bizonyult a leghasznosabb műsornak, amit a dokumentumfilmek követnek, majd a kulturális műsorok következnek. Ezeken kívül egy esetben fordult elő, hogy valaki az időjárás jelentést, turisztikát és a sportot, valamint az erotikus és a politikai műsorokat említse. A megbotránkoztató műsorok közül szintén a valóság show-kat tartják a legvisszataszítóbbnak, ezt követik a talk show-k, majd egyforma arányban következnek a bulvármagazinok és sorozatok. Ezeken kívül még említették a tehetségkutató versenyeket és a mulatós műsorokat.

Végül a legidősebb korcsoportról elmondható, hogy akár csak a 31-35 évesek, ők is a híradót tartják a leghasznosabbnak, de nem sokkal maradtak el a dokumentumfilmek és a kulturális műsorok sem. A szokványos műsorokon kívül vannak, akik az egészségüggyel kapcsolatos műsorokat, a sportot, az úti filmeket, a bulvárműsorokat, a horgászműsorokat, valamint a határon túl élő magyarokról szóló műsorokat tartják még hasznosnak. A megbotránkoztató műsorok közül a valóság show-kat tartják a legbotrányosabbnak, valamint a bulvárműsorokat és a sorozatokat. Ennél a korcsoportnál is vannak olyanok, akiket a brutalitás, a celebek vagy a Győzike show botránkoztatja meg őket, de olyan is előfordul, aki szerint, például Kiszel Tünde személye botránkoztató vagy a showműsorok.

[pic]

30. ábra

[pic]

32. ábra

Összegezve: míg a fiatalabb korosztályok, vagyis a tizen és huszon évesek korosztálya, a dokumentumokat tartják a leghasznosabbnak, addig az idősebbeknek már a híradó legfontosabb műsor. A fiatalkorú korcsoportról kijelenthetjük, hogy ők olyan műsorokat is hasznosnak tartanak, amelyek az idősek számára már a megbotránkoztató kategóriába sorolnák. Ilyen műsorok voltak például a bulvármagazinok és a sorozatok is. A megbotránkoztató műsorok közül egyértelműen a valóság show-kat, pontosabban a Való világ című műsort tartják a legmegbotránkoztatóbbnak.

6.3.2. A fiatalok olvasási szokásaik a televízió függvényében

Szoktál könyvet olvasni?

Erre a kérdésre azért van szükség, hogy megtudjuk, szoktak-e olvasni a mai fiatalok a televízió mellett. A megkérdezettek két válasz, az „igen” és a „nem” közül választhattak. Továbbá arra kértem őket, hogy a „nem” válasz esetén indokolják meg, hogy mért nem szoktak olvasni. Az elemzés során a kapott válaszokat a demográfia adatokkal és a tévénézésre fordított idővel fogom összevetni.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a válaszadók többsége szokott olvasni, ami az alábbi ábrán jól látható.

[pic]

33. ábra

A „nem”-el válaszolók többsége az időhiány miatt nem vesz könyvet a kezébe, de vannak olyanok is, akik egyszerűen csak nem szeretnek olvasni.

A női válaszadók mintegy 92 %-a válaszolt igennel. A férfiaknál az „igen”-ek aránya 61 % lett, ami az arányokat vizsgálva azt jelenti, hogy a nők jobban szeretnek olvasni, mint a férfiak.

Korcsoportra lebontva elmondható, hogy mind az öt vizsgált korcsoport szeret olvasni, de a legfiatalabb korosztályban olvasnak a legtöbben, 88 %. Azok, akik azt válaszolták, hogy nem olvasnak, vagy nincs rá idejük, vagy nem szeretnek. A legkevesebben a 26-30 év közöttiek olvasnak 72 %-os aránnyal.

[pic]

34. ábra

Az iskolázottság szempontjából vizsgált adatok alapján kijelenthetjük, hogy a legtöbben a diplomával rendelkezők olvasnak szívesen, a legkevesebbet pedig a szakmunkások.

A foglalkoztatottság jellege alapján megállapíthatjuk, hogy a szellemi munkát végzők és a tanulók egyforma arányban, 86-86 %-ban szeretnek olvasni, a szakmunkások pedig ennél kevesebben.

A nagyvárosban élők 82 %-a, a kistelepülésen élők 75 %-a, míg a falun élők 66 %-a vallja, hogy szokott olvasni. Tehát megállapíthatjuk, hogy inkább a nagyvárosban olvasnak a fiatalok.

Ha aszerint elemezzük a kérdést, hogy a fiatalok mennyi időt töltenek a tévé előtt, akkor megállapíthatjuk, hogy akik egyáltalán nem tévéznek, azok egyértelműen mindenkiről el lehet mondani, hogy olvas. Továbbá azok, aki fél-1 órát tévéznek egy nap, 87 %-uk vallja, hogy szeret olvasni. Akik 2-3 órát ülnek a tévé előtt, azoknak 79 %-uk szokott olvasni. A 4-5 órát tévézőknek csupán 64 %-uk vesz könyvet a kezébe, míg azok, akik 5 óránál is többet tévéznek egy nap, azok többet (75 %) olvasnak az 5 óránál kevesebbet tévézőknél. A legkevesebben azok olvasnak, akik naponta 4-5 órát néznek televíziót. Tehát elmondható, hogy azok olvasnak inkább, akik egyáltalán nem tévéznek, és azok olvasnak a legkevesebben, akik 4-5 órán ülnek tévé előtt.

Összegzésként elmondható, hogy azok, akik szoktak olvasni, általában nők vagy 14-19 évesek, de azok is sokan olvasnak, akiknek egyetemi, főiskolai végzettségük van. Kevesebben olvasnak azok, akik fizikai munkát végeznek, és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek.

[pic]

35. ábra

Milyen jellegű könyveket olvasol szívesen?

Ennek a kérdésnek az elemzése által, megtudhatjuk, hogy a fiatalokat, milyen jellegű könyveket olvasnak a legszívesebben, azaz milyen témák érdeklik őket leginkább. Öt válaszlehetőséget adtam meg, amikből többet is megjelölhettek a válaszadók, valamint az egyéb kategóriába bármi mást beírhattak, ami nem szerepel a listán. Ezt a kérdést a nemekkel és a korcsoportokkal hozom összefüggésbe az elemzés során.

Ezt a kérdést a válaszadók 81 %-a töltötte ki, ugyanis ennyien válaszoltak igennel az előző kérdésnél. A megkérdezettek közül a legtöbben krimit olvasnak a legszívesebben. A legkevesebben kötelező olvasmányokat olvasnak a fiatalok. A krimi mögött nem sokkal maradtak le a kalandregények, amit a szerelmes történetek követnek, majd az ifjúsági regények után a kötelező olvasmányok zárják a kört. Az egyéb kategóriába a megkérdezettek 19 %-a írt különböző témájú könyveket, mint például az önéletrajzi könyveket, szakkönyvek, szépirodalmat, sc-fi-t, stb...

[pic]

36. ábra

Ha összehasonlítjuk a nők és a férfiak válaszait, kijelenthetjük, hogy a két nem között jelentős eltérések mutatkoznak. Míg a férfiaknál a kalandregény a legkedveltebb műfaj, addig a nőknél a krimi vezeti a listát. A nők szeretik az ifjúsági regényeket, míg a férfiak közül egy sem jelölte be ezt a választ. Ez a szerelmes regényekről is majdnem elmondható, ugyanis a nők 37 %-a kedveli ez ilyen jellegű könyveket, míg a férfiaknál ez az érték igen csak elenyésző. Abban mind a két nem megegyezik, hogy kötelező olvasmányokat nem igazán olvasnak már.

Ha a különböző korcsoportokat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy az ifjúsági regények a 14-19 évesek körében a legnépszerűbbek (47%), míg a kalandregények több korcsoport számára is a legkedveltebb műfaj, a krimi pedig a legidősebb korcsoport körében a legszívesebben olvasott műfaj. Mint azt már említettem a kalandregények a legnépszerűbbek, többek közt a 20-25, a 26-30 és a 31-35 évesek körében. A szerelmes regények szintén a legfiatalabb korcsoport körében a legkedveltebb.

[pic]

37. ábra

Mennyi időt töltesz olvasással egy nap?

Erre a kérdésre négy válaszlehetőséget adtam meg. A kérdés elemzése során megállapíthatjuk, hogy a fiatalok mennyi időt fordítanak olvasásra, és ez mennyire befolyásolja tévénézési szokásaikat.

A válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a mai fiatalok általában 1-2 órát töltenek olvasással, ugyanis 69 %-uk adta ezt a választ. 3-4 órát a megkérdezettek 7 %-a, ennél is többet pedig mindössze 2 %-uk.

[pic]

38. ábra

Abban az összes korcsoport megegyezik, hogy 1-2 órát olvas naponta. A legnagyobb arányban a 31-35 évesek, 78 %-kal, míg a legkevesebb arányban a 20-25 évesek, 52 %-kal. A 31-35 évesekről az is elmondható, hogy ennél többet nem is olvasnak naponta. 3-4 órát a fiatalkorúak, a 20-25 évesek és a 26-30 évesek egyforma arányban, 5-5 %-kal töltenek időt olvasással. Ez az arány a legidősebb korcsoportnál 12 %, de előfordul, hogy ennél is többet olvasnak (3%). A 36-40 éveseken kívül még a 20-25 éveseknél fordult elő, hogy 5 óránál is többet olvasnak. Összegezve elmondhatjuk, hogy a legtöbb időt a 36-40 évesek töltenek olvasással, míg a legkevesebbet 20-25 évesek.

[pic]

39. ábra

Iskolázottság szempontjából az állapítható meg, hogy minden végzettségű fiatal 1-2 órát tölt olvasással. A legnagyobb arányban, 75 %-ban az egyetemet, főiskolát végzettek olvasnak ennyit. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a szakmunkások egyforma arányban (63%) töltenek ennyi időt olvasással, de az érettségizettek is hasonló értékeket mutat. A legkevesebbet a szakmunkások olvasnak, ugyanis 36-%-uk vallotta, hogy nem szokott olvasni. 3-4 óra olvasási idő a szakmunkásokon kívül minden más végzettségűnél előfordult. 5 óránál is többet csak a diplomával rendelkezők olvasnak, így kijelenthetjük, hogy ők olvasnak a legtöbbet.

Ha a foglalkoztatottság jellegét nézzük, akkor – azon kívül, hogy 1-2 órát töltenek legtöbben olvasással – megállapítható, hogy a fizikai munkát végzők olvasnak a legkevesebbet, míg a szellemi munkát végzők a legtöbbet.

Azok, akik fél-1 órát töltenek egy nap tévénézéssel, mindössze kétszer fordult elő, hogy 1-2 óránál többet olvasnak. Akik 2-3 órát töltenek egy nap a televízió előtt, azoknál hárman nyilatkozták, hogy 3-4 órát is olvasnak naponta. A 4-5 órát tévézők egy nap szintén két esetben fordult elő az 1-2 óránál több olvasási idő. Mindegyik esetben elmondható, hogy este vagy éjszaka néznek televíziót.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy a mai fiatalok legtöbbször 1-2 órát olvasnak egy nap, és ez nem befolyásolja a tévénézési szokásokat. A legkevesebbé a szakmunkásokról lehet elmondani, hogy szoktak olvasni, a legtöbbet viszont az egyetemet, főiskolát végzettek és a legidősebb korcsoport tagjai olvasnak.

3 A kultúra és a közszolgálati televízió igénye a fiatalok körében

Szoktál kulturális műsorokat nézni?

A kérdés elemzése alapján képet kaphatunk arról, hogy a mai fiatalokat mennyire érdekli a kultúra. A megkérdezettek két válasz közül választhattak, az igen és a nem között. Ennél az esetben csak egy választ lehetett megadni. A válaszokat a demográfiai adatokon kívül még összevetem azzal is, hogy milyen csatornákat néznek inkább a fiatalok.

A válaszadók több mint a fele, 78 % nyilatkozott úgy, hogy néz kulturális műsorokat. Ebből nőknél is és a férfiaknál is egyaránt az igennel válaszolók voltak többségben.

[pic]

40. ábra

Korcsoportra lebontva, megállapíthatjuk, hogy a legidősebb korcsoport (84 %) néz leginkább kulturális műsorokat, a legkevésbé pedig a 26-30 éves korcsoport, ugyanis ott fele-fele arányban voltak a nemmel válaszolókkal. A kiskorú korosztály 70 %-a válaszolt igennel erre a kérdésre, 31-35 éveseknek pedig 57 %-a.

Ha a végzettséget vesszük figyelembe, akkor megállapítható, hogy az általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok egytől-egyig néznek kulturális műsorokat. Őket követik a szakmunkások 90 %-kal, majd diplomával rendelkezők következnek 83 %-kal, végül pedig az érettségizettek 63 %-kal. Ez által megállapíthatjuk, hogy a legkevésbé az érettségivel rendelkezők néznek kulturális műsorokat.

A foglalkoztatottságot tekintve elmondhatjuk, hogy a fizikai munkát végzők néznek leginkább kulturális műsorokat (78%), de a szellemi munkát végző sem maradtak le sokkal (77%). Így megállapítható, hogy akik kevésbé néznek kulturális műsorokat, azok a tanulók 73 %-kal.

Lakóhely szerinti eloszlásban a kistelepülésen élők (92%) néznek leginkább kulturális jellegű műsorokat. Őket követik a falun élő fiatalok 83 %-kal. Tehát a nagyvárosban élők néznek a legkevesebben kulturális műsorokat.

Ha azt vizsgáljuk, hogy azok néznek-e többen kulturális műsorokat, akik csak kereskedelmi, csak közszolgálati, vagy esetleg mind a kettő jellegű csatornákat néznek, akkor ez esetben megállapíthatjuk, hogy azok néznek többen kulturális műsorokat, akik kizárólag közszolgálati csatornákat néz, ami érthető is, mert a közfinanszírozású televíziók több kulturális műsort sugároznak. Tehát azok, akik csak kereskedelmi jellegű adókat néznek, kevesebben érdeklődnek a kulturális műsorok iránt.

[pic]

41. ábra

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy kulturális műsorokat, a nők és férfiak egyaránt néznek. Többek közt azok a nők és férfiak, akik 35-40 évesek, szakmunkás végzettségű, fizikai munkát végez és kedveli a közszolgálati médiát.

Az alábbi felsorolt műsortípusok közül, melyek azok, amelyeket szívesen nézel. Kérlek, osztályozd 1-5!

Ebben a kérdésben felsoroltam tíz darab műsortípust, ötöt a kereskedelmi csatornákra jellemzőt és ötöt a közszolgálati csatornákra jellemzőt. Ezeket a műsorokat kellett osztályozni 1-5-ig. A kérdés segítségével választ kaphatunk arra, hogy a kulturális műsorokat jobban értékelik-e, mint a szórakoztató műfajokat.

Az összesítésből kiderül, hogy a legjobban a hírműsorokat értékelik. Őket követi a dokumentumfilmek, majd a tehetségkutató műsorok. A legkevesebb pontot a talk show kapta. Az utolsó előtti helyen pedig öt műsor áll azonos átlaggal. Köztük van a vers és színház közvetítések, a bulvármagazinok és zenei koncert filmek és a művészfilmek.

[pic]

42. ábra

Szerinted a kereskedelmi csatornák elegendő kulturális műsort sugároznak?

Erre a kérdésre az igen és a nem válasz közül lehetett választani. A kérdés elemzésével kideríthetjük, hogy a mai fiatalok meg vannak-e elégedve a kereskedelmi csatornák kultúrával kapcsolatos műsorainak mennyiségével. A válaszokat a korcsoportokkal vetettem össze, majd azzal a kérdéssel, amelyik választ ad arra, hogy az általuk nézett csatornák, mely kategóriában tartoznak. Végül pedig arra kerestem a választ, hogy azok, akik szoktak kulturális műsorokat nézni, milyen arányban vannak az igennel vagy nemmel válaszolókkal.

Ha az egész mintát nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a fiatalok 71 %-a gondolja úgy, hogy a kereskedelmi csatornák nem sugároznak elegendő kulturális műsort. A megkérdezettek mindössze 25 %-a tartja elegendőnek a kulturális műsorokat a kereskedelmi televízióban. A maradék 4 % nem válaszolt erre a kérdésre.

[pic]

43. ábra

Ha a különböző korcsoportokat vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a 14-19 éves korcsoportot leszámítva, semelyik korcsoport sem tartja elegendőnek a kulturális műsorok sugárzását. 20-25 évesek tartják a legkevésbé elegendőnek, ugyanis náluk ez az arány 10 %-ot mutat, míg a 31-35 éveseknél 14 %-ot, a 26-30 és a 36-40 éveseknél 22 %-ot ellenben a legfiatalabb korosztállyal, akiknek több mint a fele (59 %) gondolja úgy, hogy a kereskedelmi csatornák elegendő műsort sugároznak.

[pic]

44. ábra

Ha a szerint nézzük a kérdést, hogy a válaszadók által nézett csatornák kereskedelmi, közszolgálati jellegű, vagy esetleg mindkettő, akkor azt tapasztaljuk, hogy a válaszadók többsége szerint a kereskedelmi csatornák nem sugároznak elég kulturális műsort. Az igenek aránya azoknál volt a legalacsonyabb, akik mind két jellegű csatornát nézik. Továbbá az is kiderül a vizsgálatból, hogy akik kizárólag csak közszolgálati adókat néznek, 30 %-uk tartotta elegendőnek a kereskedelmi csatornákon sugárzott kulturális műsorokat, ellenben a kereskedelmi csatornákat nézőket, ahol ez az arány 26 % volt. Tehát kijelenthetjük, hogy a közszolgálati adókat néző válaszadók elegendőbbnek tartják a kulturális műsorok számát, mint azok, akik kereskedelmi csatornákat néznek.

Ha az alapján nézzük ezt a kérdést, hogy akik néznek kulturális műsorokat vagy sem, azok mennyire tartják elegendőnek e műsorok sugárzását, akkor a válaszokból kiderül, hogy a kulturális műsorokat nézők 80 %-a, míg a nem nézők 59 %-a gondolja úgy, hogy nem adnak elegendő kulturális műsorokat a kereskedelmi adókat.

Összegezve: a legfiatalabb korosztály meg van elégedve a kulturális műsorok számával a kereskedelmi adókon. Viszont azok nincsenek a leginkább megelégedve ezzel a mennyiséggel, akik 20-25 évesek, mindkét jellegű adót nézik rendszeresen és kulturális műsorokat is szoktak nézni.

Szoktál közszolgálati csatornákat nézni?

Erre a kérdésre két válaszlehetőséget adtam meg. Igennel vagy nemmel lehetett válaszolni, amit meg is kellett indokolni. A kérdés segítségével rávilágítást nyerhetünk arra, hogy vajon mennyire szoktak közszolgálati televíziót nézni a mai fiatalok és ha nem, akkor miért nem, vagy ha igen, akkor miért szoktak. A kérdés elemzése során a válaszokat az összes demográfiai adattal összefüggésbe hozom. Erre a kérdésre mindenki adott valamilyen választ, de csak 37 esetben indokolták meg.

A megkérdezettek 62 %-a válaszolt igennel, amiből 19 esetben írták le döntésük miértjét. Ebből következtetve a válaszadók 38 %-a nem szokott közszolgálati televíziót nézni. Ebben az esetben 18 indoklás született.

[pic]

45. ábra

A nőket és a férfiakat tekintve elmondható, hogy mindkét nem esetében az igennel válaszolók voltak többségben. A nőknél ez az arány 59 %, míg a férfiaknál ennél több, 66 %. Az így kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a férfiak sokkal jobban szeretik a közszolgálati adókat, mint a nők.

Korcsoportra lebontva elmondható, hogy a 14-19 éves korcsoport néz a legkevésbé közszolgálati adókat, mindössze 12 %-uk. A nemmel válaszolók indokai a legtöbbször az volt, hogy nem foglalja le őket. Azok, akik igennel válaszoltak, a régi filmek miatt néznek közszolgálati televíziót. A 20-25 évesek 53 %-a válaszolt igennel, mert kulturálisabbnak, megbízhatóbbnak és érdekesnek tartják, míg a nemmel válaszolók szerint unalmas, nincs benne semmi érdekes, valamint nem foglalja le őket. A 26-30 és a 31-35 éveseknél már 72 % válaszolta, hogy szokott nézni közszolgálati csatornákat. Akik mégsem néznek, azok az indokaik megegyeznek az előzőekkel. Az igennel válaszolók indokai között a bővebb információk, a régi filmek és a több kultúra szerepelt. A legidősebb korcsoport, a 36-40 év közöttiek (83%) néznek a leginkább közszolgálati csatornákat, méghozzá azért, mert érdekes, hasznos, jó, valamint a híradó miatt nézik szívesen.

[pic]

46. ábra

Iskolázottság alapján az egyetemisták (80%) néznek leginkább közszolgálati adókat. Őket követik a szakmunkások 73 %-kal. Az érettségizettek mindössze 46 %-a nézi ezeket az adókat, míg a nyolc osztályt végzetteknek csupán a 36 %-a.

A foglalkoztatottság jellegét tekintve elmondható, hogy a fizikai és a szellemi munkát végzők néznek a magas arányban közszolgálati televíziót, ellenben a tanulókkal, akiknek csupán a 30 %-uk néz közfinanszírozású televíziót.

A lakóhely szempontjából megállapítható, hogy nagyvárosban lakók (62%), a kistelepülésen (58%) és a falun (66%) élők is néznek többségében közszolgálati televíziót.

Összegzésként megállapítható, hogy a legkevésbé a 14-19 éves korcsoportot és az általános iskolai végzettséggel rendelkezők néznek közszolgálati televíziót. A legfogékonyabbak a közszolgálati csatornákra a 36-40 évesek és az egyetemisták.

Milyen jellegű műsorokat nézel szívesen a közszolgálati csatornákon?

Erre a kérdésre négy válaszlehetőséget adtam meg, plusz egy egyéb kategóriát. A válaszadók több választ is megjelölhettek. A kérdésre kapott válaszokból kiderül, hogy a mai fiatalokat milyen műsorok érdeklik a közszolgálati csatornákon, azaz miért kapcsolnak ezekre az adókra. A megkérdezettek közül 88 értékelhető válasz született. A válaszokat nemek és a korcsoportok mentén elemeztem.

A minta egészét nézve megállapíthatjuk, hogy a válaszadók többsége a hírműsorokat nézik a legszívesebben, ugyanis a megkérdezettek 61 % jelölte be ezt a kategóriát. A második helyen a kulturális műsorok végeztek 46 %-kal. A művészfilmekre pedig 20 %-uk, míg a politikai műsorokra pedig 17 %-uk kíváncsi. Az egyéb kategóriába a régi filmeket és természetfilmeket írták a legtöbben.

[pic]

47. ábra

A férfiak és a nők esetében is a hírműsorok a legnépszerűbbek a közszolgálati csatornákon, viszont a férfiak jóval magasabb arányban választották ezt, mint a nők, ugyanis az előbbinél 80 %, az utóbbinál pedig 50 % az arány. A kulturális műsorokat majdhogynem egyforma arányban kedvelik (nők 46 %, férfiak 44 %), míg a politikai műsorok a férfiakat jobban érdekli. A művészfilmekkel ugyan az a helyzet, mint a kulturális műsoroknál, ugyanis a két nem arányai között csupán 1 % különbség van a nők javára.

Korcsoportra lebontva megállapíthatjuk, hogy mindegyik korcsoport esetében a hírműsorok és a kulturális műsorok a legnépszerűbbek. A 26-30 éveseknél az utóbbi kedveltebb, mint a híradó ellenben a többi korcsoporttal szemben, ahol szinte egyforma arányban a hírműsorok vezetik a listát. A művész filmek és a politikai műsorok tekintetében a 26-30 évesek és a 20-25 évesek a művészfilmekért rajonganak jobban, míg a 31-35 évesek politikai műsorokat részesítik előnyben. A fiatalkorúak esetében viszont a politikai műsorok „labdába se rúgtak”, a legidősebb korcsoportnál pedig művészfilmek és a politikai műsorok azonos arányban vannak.

[pic]

48. ábra

Összegzésként elmondható, hogy a közszolgálati csatornák palettáján a hírműsorok a legkedveltebbek, főleg a férfiak körében. Továbbá megállapítható, hogy a 14-19 éves korosztályt hidegen hagyják a politikai műsorok, viszont a férfiak körében szintén kedvelt műsor.

Szerinted a kereskedelmi vagy a közszolgálati csatornák sugároznak színvonalasabb műsorokat?

Végül arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek szerint melyik jellegű adón vannak a színvonalasabb műsorok. Erre a kérdésre három válasz lehetőséget adtam meg, amelyekből csak egyet lehetet megjelölni. A kapott válaszokat elsősorban kor szerint elemeztem, majd összevetettem a kereskedelmi és közszolgálati csatornákkal kapcsolatos kérdések válaszaival, mint például, hogy mely kategóriába sorolnák az általuk nézett műsorokat, valamint szoktak-e közszolgálati csatornákat nézni.

Erre a kérdésre egy ember kivételével mindenki válaszolt. Az eredményeket tekintve megállapíthatjuk, hogy ebben a kérdésben a vélemények igencsak megoszlanak. 39 % gondolja úgy, hogy a közszolgálati csatornák közvetítenek színvonalasabb műsort, míg 27 % a kereskedelmi csatornákra esküszik, 30 % pedig mindkettő jellegű csatornát színvonalasnak tartja, valamint voltak olyanok is (2%), akik egyiket se tartják színvonalasnak.

[pic]

49. ábra

Korcsoportok szerint egyedül a 14-19 éves korosztály gondolja úgy, hogy a kereskedelmi csatornákon színvonalasabb műsort adnak, mint a közszolgálati adókon. A 20-25 évesek és a 26-30 évesek szerint a közszolgálati televízió ad színvonalasabb műsort. A 31-35 évesek többsége úgy gondolja, hogy mindkét adófajtán igényes műsort adnak. A legidősebb korosztály úgy vélekedik ebben a kérdésben, hogy a többség megosztottan választotta a közszolgálati adót vagy mindkét adót egyforma arányban. Azok, akik a kereskedelmi adót a legkevésbé tartják igényesnek, a 20-25 évesek 16 %-kal. A közszolgálati televíziót pedig a 31-35 évesek tartják a legkevésbé színvonalasnak 14 %-kal.

Ha megvizsgáljuk a kérdést az alapján, hogy a megkérdezettek által nézett műsorok mely kategóriába tartoznak, akkor megállapíthatjuk, hogy azok, akik a kereskedelmi médiához sorolják a kedvelt műsoraikat, eloszlóan vélekedne az utolsó kérdésről. Igaz a többség, 33 % szerint a kereskedelmi csatornák adnak színvonalasabb műsort, de 32 %-os arányban fordult elő az is, hogy a közszolgálati televíziót tartsák színvonalasabbnak, és 30 %-os arányban, hogy mindkettőt. Azok, akik közszolgálati televíziót vagy mindkettőt néznek, már egyértelmű eredményt kaptak. A közfinanszírozású műsort nézők a közszolgálati adók műsorait tartják igényesnek, valamint azok, akik mindkét adófajtát nézik, a mindkét jellegű csatornát színvonalasnak tartja, mondjuk az utóbbinál a közszolgálati is 37 %-ot kapott.

[pic]

50. ábra

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy bár a többség a kereskedelmi média közé sorolná az általa nézett műsorokat, mégis a közszolgálati csatornák műsorait tartják színvonalasabbnak a kereskedelmi csatornáéval szemben. A fiatalkorúaknak viszont több mint a fele a kereskedelmi televíziók műsorait tartja színvonalasnak.

Eredmények összegzése és következtetések

Mint azt már fentebb többször is említettem, a kereskedelmi televízió megjelenésével megváltoztak a tévénézési szokások a fiatalok életében.

Naponta átlagosan akár 3-4 órát is eltöltünk a televízió előtt. A kutatás során megbizonyosodhattunk arról, hogy a 14-40 éves korosztály, azaz a kereskedelmi televíziók célcsoportjának nagy része, átlagosan 2-3 órát néz televíziót egy nap. Ez az állítás főként a 31-35 évesekre jellemző. Igaz, hogy összességében a fiatalabb korosztálynál a leggyakrabban 1 órát televízióznak egy nap, de vannak, akik 4-5 órát is eltöltenek a tévé előtt naponta, ugyanis a 14-19 évesek korcsoportjában ez az arány majdnem a legmagasabb volt. Az is igaz erre a korcsoportra, hogy ők televízióznak a legtöbben a nap legtöbb szakában, így reggel, este és éjszaka. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalkorú korcsoport televíziózik a legnagyobb arányban éjszaka. Tehát a mai fiatalok könnyen szert tehetnek számukra tiltott tartalmakra. Az, hogy milyen jellegű műsorokat és csatornákat néznek, kiderült a kutatás során. Mivel a kereskedelmi televíziók megjelenésével, jóval megváltozott a műsorkínálat és a műsorstruktúra, így a fiatalok tévénézési szokásai is ahhoz igazodtak. A kérdések elemzése közben megállapíthattuk, hogy a mai fiatalság többsége inkább kereskedelmi szférából választanak maguknak tévécsatornát. Az összes vizsgált korcsoport a kereskedelmi csatornákat nézik leginkább. Ennek az oka lehet az is – mint az a kutatásból kiderül – hogy a megkérdezettek többsége a szórakoztató műsorokat, hírműsorokat és sorozatokat néznek a legszívesebben, amit a kereskedelmi csatornákon találnak meg leginkább a hírműsorok kivételével. Ez utóbbi érdekes tendenciát mutat a korcsoportok életkorának növekedésével szemben, hiszen minél idősebb korosztályról beszélünk, annál nagyobb arányban mutatkozik meg a hírműsorok kedveltsége. Míg a 14-19 és a 20-25 éves korcsoportnál még a szórakoztató műsorok és a sorozatok állnak az élen, a kor multával ezeket a helyeket átveszik a hírműsorok, majd észrevehető, hogy a legidősebb korcsoportnál vissza esik a hírműsorok iránti igény és ismét átveszik a helyüket a szórakoztató műsorok. Érdekes eredmények születtek a hasznos és a megbotránkoztató műsorokkal kapcsolatosan is, hiszen a leghasznosabb műsorokként a dokumentumfilmek, a híradó és a kulturális műsorok hangzottak el, amik nem éppen a kereskedelmi média hatáskörébe tartoznak. A leggyakrabban említett megbotránkoztató műsorok a valóság show-k, bulvármagazinok, sorozatok (szappanoperák, latin-amerikai sorozatok) és a talkshow-k lettek. A legnagyobb megbotránkoztatást minden esetben a valóság show-k keltik a fiatalok körében, ami azért érdekes, mert a nézettségmérők más tendenciát mutatnak. A bulvárműsorok már a korábbi kérdésnél sem volt népszerű, de mint azt már tudjuk, a fiatalok többsége este ül le a tévé elé, amikor is a két legismertebb és legnézettebb bulvármagazint, az Aktívot és a Fókuszt adják a két piacvezető kereskedelmi csatornákon. Ez azért is meglepő, mert a megkérdezettek többsége ezekről a csatornákról választanak műsort.

Meglepő eredmények születtek az olvasottság terén is, ugyanis én azt feltételeztem, a fiatalok tévénézési szokásainak megváltozása befolyással bír a fiatalok olvasási kedvében is. A megkérdezett fiatalok 81 %-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokott-e könyvet olvasni. Ez által megállapíthatjuk, hogy a fiatal korcsoport olvasási kedve nem lankad, főleg a legfiatalabb korcsoportban, ugyanis ott a legmagasabb az olvasni szeretők aránya a legidősebb korcsoporttal együtt. Továbbá az is megállapítható, hogy minél többet ülnek a tévé előtt a fiatalok, annál kevesebben olvasnak, ugyanis akik 4-5 órát tévéznek egy nap, azoknál 64 % olvas, míg a naponta fél-1 órát tévézők 87 %-a olvas. Akik pedig egyáltalán nem tévéznek, azoknak 100 %-uk olvas, viszont nem olvasnak többet, mint akik tévéznek.

Ami a kulturális műsorokat tekinti, elmondhatjuk, hogy a megkérdezett fiatalok 78 %-a állítja, hogy szokott kulturális műsorokat nézni, ami meglepő eredménynek számít, mivel az ilyen jellegű műsorokat inkább a közszolgálati csatornák sugároznak, viszont a válaszadók többsége kereskedelmi televíziót néz szívesebben. Arról, hogy szerintük a kereskedelmi televízió elegendő kulturális műsort sugároz-e, a többség nemmel válaszolt ellenben a 14-19 éves korcsoportot, akik szerint elegendő ez a mennyiség. Én azt feltételeztem, hogy a kereskedelmi csatornákon kevés a kulturális műsor és a fiatalok szinte csak ezeket a csatornákat nézik. Ez által csökken a kulturális műsorok iránti igény. Ez részben igaz is, ugyanis a legfiatalabb korcsoport elegendőnek találja ezeket a műsoroknak a sugárzását, viszont a 20-25 évesek körében a legnagyobb az arány, azok közül, akik keveslik.

Továbbá azt is feltételeztem, hogy mivel a fiatalok inkább a kereskedelmi adókat nézik, ez által csökken a közszolgálati adók népszerűsége a körükben. A kutatásom során kiderül, hogy ez a felvetés részben igaz, részben pedig hamis. A megkérdezettek 62 %-a vallja, hogy szokott közszolgálati adókat nézni. Korcsoportra lebontva megállapítható, hogy a 14-19 éves korosztály szinte egyáltalán nem néz ilyen jellegű adókat, aztán akár csak a hírműsorok esetében tapasztaltak alapján, itt is a korcsoport emelkedésével nő a közszolgálati adók iránti igény, csak ebben az esetben nem a 31-35 éveseknél, hanem a legidősebb korosztálynál tetőzik az érték. A közszolgálati csatornákkal kapcsolatosan azt is megállapíthatjuk még, hogy a legtöbben a hírműsorok és a kulturális műsorok miatt néznek ilyen adókat. Ez minden korcsoportról elmondható. Végül pedig azt vizsgáltam, hogy a megkérdezett fiatalok a kereskedelmi vagy a közszolgálati csatornák műsorait tartják színvonalasabbnak-e. Erre a kérdésre igen csak meglepő eredmények születtek, ugyanis a kereskedelmi csatornák kapták a legkevesebb százalékot a közszolgálati csatornákkal szemben, viszont a fiatalkorúak itt is a kereskedelmi csatornák felé húztak. Ez az eredmény azért is lett érdekes kimenetelű, mert a kereskedelmi csatornákat nézők közül elég sokan a közszolgálatú csatornákat vallották színvonalasabbnak, igaz nem a többség, de számottevő válaszadó volt. Tehát kijelenthetjük, hogy kereskedelmi csatornák nézői kevésbé tartják színvonalasnak a nézett csatorna műsorait.

8. Összefoglalás

A dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a kereskedelmi televízió megjelenése mennyiben befolyásolta a fiatalok tévénézési szokásait, az új műsorokat mennyire fogadták be, milyen műsorok iránt érdeklődnek, valamint hogyan viszonyulnak a közszolgálati televíziókhoz.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a dolgozatom által keresett kérdésekre választ kaptunk, ugyanis az évek során megváltoztak a fiatalok tévénézési szokásai. Naponta akár 3-4 órát is eltöltenek a tévé képernyője előtt. Az új műsorstruktúrának köszönhetően hazánkban kialakult a háttér televíziózás, tehát a tévénézést valamilyen más tevékenységgel ötvözték, mint például a házimunka, olvasás, tanulás. Ehhez kellett igazodniuk a műsorgyártóknak és olyan műsorokat sugározni, amik a képernyő elé szegezik a tekintetüket. A kereskedelmi televízió megjelenésével három, viszonylag új műfajt említettünk, ami hatással lehetet a fiatalokra. Ez a három műsor a szórakoztató informálás, azaz a bulvár, a kibeszélő show és a valóság show-k voltak. A kutatás során kiderült, hogy ezek a műfajok leginkább a megbotránkoztató műsorok közé tartoznak a fiatalok körében, ami igen csak meglepett, hiszen főleg a Való Világ az a valóság show, ami esténként a legnézettebb műsor. A bulvár magazinokról szintén el lehet mondani, hogy az életük szerves része, hiszen az esti órákban ülnek a legtöbben a tévé előtt, amikor ezek a műsorok mennek.

Hipotéziseim közé tartozott az is, hogy a tévénézési szokások megváltozásával, miszerint a fiatalok többet tévéznek, mint azelőtt, felmerült egy feltevés, hogy ez által lanyhul a fiatalok olvasási kedve, de azt tapasztalhattuk, hogy a fiatalok nagy része szeret olvasni és olvasnak is naponta átlagosan 1-2 órát, többek közt kalandregényeket és krimit.

Ami a közszolgálati csatornákhoz való viszonyukat illeti, megállapíthatjuk, hogy az idősebb fiatalokat jobban érdeklik a közszolgálati szféra, mint a fiatalabbakat. Főleg hírműsorokat és kulturális műsorokat néznek szívesen a közfinanszírozású csatornákon. Az, hogy a fiatalok melyik jellegű csatorna műsorait tartja színvonalasnak, meglepő eredmények születtek, ugyanis a fiatalok többsége szerint a közszolgálati televízió műsorai igényesebbek. Nem sokkal kevesebben válaszolták azt sem, hogy mindkettő igényes. De a kereskedelmi televíziót választók között is megoszlottak a vélemények.

Tehát ebből a dolgozatból kiderül, hogy a fiataloknak abban változtak tévénézési szokásaik, hogy többet ülnek tévé előtt, mint az előtt. A köztudatban kereskedelmi televíziók legnépszerűbb műsoraik a valóság show-k, bulvármagazinok és a kibeszélő show-k az én kutatásom szerint a legmegbotránkoztatóbb műsorok közé tartoznak. Megkérdezettek szerint hasznosabbak lennének a dokumentumfilmek.

9. Irodalomjegyzék

Szakirodalom:

Császi Lajos: A média rítusai, Budapest, 2002

Kolosi Péter (2006) A kereskedelmi televíziózás Magyarországon, Corvina Kiadó Bp.

Lévai Béla – Szabó Miklós(1985) Rádió – Televízió anno… RTV-Minerva Bp.

Egyéb irodalom:

Ambrus Mónika, Nézettségi trendek: 2009-2010, AGB, 2011



Letöltés ideje: 2011. április 11. 16 óra 12 perc

Az erőszak jelenléte a műsorkínálatban a nézők szemszögéből, 2003



Letöltés ideje: 2011. április 17. 15 óra 20 perc

A fiatalok viszonya a valóságműsorokhoz, 2003



Letöltés ideje: 2011. április 13. 13 óra 54 perc

A kibeszélőshow-k megítélése a 12 éves gyerekek és szüleik körében, 2004



Letöltés ideje: 2011. április 12. 12 óra 23 perc

A médiafogyasztás jellemzői és a hírműsorok általános megítélése Magyarországon, 2007



Letöltés ideje: 2011. április 16. 13 óra 2 perc

A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra, 2010

Összefoglaló tanulmány a 1998-2009 közötti tendenciákról



Letöltés ideje: 2011. április 11. 15 óra 36 perc

Császi Lajos, A Mónika-show kulturális szociológiája, Médiakutató, 2005



Letöltés ideje: 2011. április 12. 10 óra 23 perc

Erőszak és brutalitás a nézőszám-növelés szolgálatában, 2004



Letöltés ideje: 2011. április 17. 14 óra 12 perc

Kockázati magatartásformák a kiskorúak által legnézettebb televíziós műsorokban, 2008



Letöltés ideje: 2011. április 18. 10 óra 32 perc

László Miklós, Hírműsorok generációs szemmel, Médiakutató,2005



Letöltés ideje: 2011. április 15. 10 óra 34 perc

Magyarország a XX. században/A Magyar Televízió története



Letöltés ideje: 2011. március 10. 12 óra 46 perc

Magyar Televízió, Wikipédia



Letöltés ideje: 2011. március 10. 12 óra 50 perc

MTV archívum



Letöltés ideje: 2011. március 10. 12 óra 56 perc

ORTT, A TV 2, RTL Klub és az MTV bulvárműsorainak tematikus tartalomelemzése, 2004



Letöltés ideje: 2011. április 11. 16 óra 15 perc

Urbán Ágnes: A magyarországi televíziós piac stabilizálódása, Országos kereskedelmi, 2004 televíziók



Letöltés ideje: 2011. március 11. 10 óra 11 perc

Vörös Csilla, Átrendeződő tévénézési szokások, AGB, 2000



letöltés ideje: 2011. április 11. 16 óra 23 perc

Zelenay Anna, A kereskedelmi televízió első teljes éve, AGB, 1998



Letöltés ideje: 2011. április 11. 15 óra 43 perc

10. Függelékek

4. sz. függelék

Nyilatkozat

Alulírott ………Nemes Tímea…………………. a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar kommunikáció és médiatudomány szak

Üzleti kommunikáció...............................szakirány levelező................tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a .

A kereskedelmi televízió megjelenésének hatásai a fiatalabb korosztályra…………. címmel védésre benyújtott diplomadolgozat/szakdolgozat saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem.

Gödöllő, 20… év …………… hó ……… nap

(a hallgató aláírása)

7. sz. függelék

Diplomadolgozat/Szakdolgozat rövid bemutatása

A diplomaterv készítőjének neve: Nemes Tímea

A diplomaterv címe:

A témát kiadó önálló szervezeti egység neve: Társadalomtudományi képzési terület

A belső konzulens neve és beosztása: Dr. Kollár Csaba, egyetemi adjunktus

A külső konzulens neve (ha van):

Kulcskifejezések:

(4-5 kulcskifejezés)

Kereskedelmi televíziózás, kereskedelmi televízió megjelenése, kereskedelmi televízió hatásai a fiatalokra, kereskedelmi televízió műsorkínálata, tévénézési szokások

A dolgozat rövid leírása:

(8-10 soros ismertetés)

A dolgozatom arról szól, hogy a kereskedelmi televízió megjelenése miben befolyásolta a fiatal korosztály tévénézési szokásait, és milyen hatásai vannak a különböző műsorok életvitelükre. Feltételezésem szerint a kereskedelmi televízió megjelenése óta sokkal több időt töltenek a fiatalok tévénézéssel, mint azelőtt. Kérdőíves kutatásommal arra szeretnék rávilágítani, hogy a mai fiatalok azon kívül, hogy mennyit tévéznek, milyen műsorokat néznek szívesen, hogyan értékelik ezeket, valamint érdeklik-e még őket a közszolgálati televízió műsorkínálata.

2. sz. függelék

Konzultációkon való részvétel igazolása

A hallgató neve: Nemes Tímea

A belső konzulens neve és beosztása: Dr. Kollár Csaba, egyetemi adjunktus

A témát kiadó önálló oktatási szervezeti egység neve: Társadalomtudományi képzési terület

Nevezett hallgató a 20.../20... tanévben a diplomamunka készítésével kapcsolatos konzultációkon rendszeresen részt vett. Az elkészített dolgozatot

A kereskedelmi televíziózás megjelenésének hatásai a fiatalabb korosztályra

címmel bemutatta. A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra való beadásával egyetértek.

Gödöllő, 20... év ........................... hó .................. nap

.......................................

konzulens aláírása

Melléklet

KÉRDŐÍV

Szervusz! Nemes Tímea vagyok, a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar kommunikáció és médiatudományi szak végzős hallgatója. A kérdőív anonim, adatait más célokra nem használom fel. A kitöltés kb. 15-20 percet vesz igénybe. Köszönöm!

1. Neme:

( Férfi

( Nő

2. Életkora

( 14-19

( 20-25

( 26-30

( 31-35

( 36-40

3. Iskolázottság:

( Általános iskola

( Középiskola, gimnázium

( Szakmunkásképző

( Egyetem, főiskola

Egyéb…………………………

4. Foglalkoztatottság:

( Tanuló

( Fizikai munkát végző

( Szellemi munkát végző

( Munkanélküli

Egyéb…………………

5. Lakóhely:

( Nagyváros

( Kis település

( Falu

( Tanya

Egyéb………………………..

6. Mennyi időt töltesz egy nap tévénézéssel?

( Nem tévézem

( Fél óra – 1 óra

( 2-3 óra

( 4-5 óra

( 5 óránál többet

7. A nap mely szakában tévézel? (többet is megjelölhetsz)

( Reggel

( Délben

( Este

( Éjszaka

( Egész nap

8. Az általad nézett csatornákat mely kategóriába sorolnád be?

( Közszolgálati média

( Kereskedelmi média

9. Milyen jellegű műsorokat nézel szívesen? (többet is megjelölhetsz)

( Hírműsorok

( Bulvár magazinok

( Szórakoztató műsorok

( Sorozatok

( Kulturális műsorok

Egyéb………………………….

10. Melyek azok a műsorok, amelyeket hasznosnak találsz és melyek azok, amelyek már megbotránkoztatnak vagy károsnak tartasz?

Hasznos: ……………………………………………………………………………………….

Megbotránkoztató: …………………………………………………………………………….

11. Szoktál könyvet olvasni?

( Igen

( Nem, mert……………………………………………………………………………………

12. Milyen jellegű könyvet olvasol szívesen? (többet is megjelölhetsz)

( Ifjúsági regény

( Kaland regény

( Krimi

( Szerelmes regény

( Kötelező olvasmányok

Egyéb…………………………………..

13. Mennyi időt töltesz olvasással egy nap?

( 1-2 órát

( 3-4 órát

( 5 óra felett

( Nem olvasok

14. Szoktál kulturális műsorokat nézni?

( Igen

( Nem

15. Az alább felsorolt műsortípusok közül melyek azok, amelyeket szívesen nézel. Kérlek, osztályozd ezeket 1-5-ig!

Talkshow-k ( Komoly és könnyűzenei koncertek (

Vers, színház közvetítés ( Kvíz műsorok (

Bulvár műsorok ( Művészfilmek (

Dokumentumfilmek ( Tehetségkutató műsorok (

Valóság show-k ( Hírműsorok (

16. Szerinted a kereskedelmi csatornák elegendő kulturális műsort sugároznak?

( Igen

( Nem

17. Szoktál közszolgálati csatornákat (M1, M2, Duna Televízió) nézni?

( Igen, mert……………………………………………………………………………….

( Nem, mert……………………………………………………………………………….

18. Milyen jellegű műsorokat nézel szívesen a közszolgálati csatornákon? (többet is megjelölhetsz)

( Hírműsorokat

( Politikai műsorokat

( Művész filmeket

( Kulturális műsorokat

Egyéb………………………………………..

19. Szerinted a kereskedelmi vagy a közszolgálati csatornák sugároznak színvonalasabb műsorokat?

( Közszolgálati csatornák

( Kereskedelmi csatornák

( Mindkettő

-----------------------

MTV TV 2 RTL KLUB MTV TV 2 RTL KLUB

15:00-17:00 19:00-20:00

izgalmas

kikapcsol

Forrás:

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download