KÖZLEMÉNYEK HÍREK ESEMÉNYEK KÁLVINISTA SZEMLE

[Pages:16]K?LVINISTA SZEMLE

A SZLOV?KIAI REFORM?TUS KERESZTY?N EGYH?Z HIVATALOS LAPJA

LXXIX. ?vfolyam

3. sz?m

Kom?rom, 2008. m?rcius

?ra 10 korona

GYZELEM A HAL?L FELETT

Az emberis?get a gyzelmek mindig fellelkes?tett?k. Az ?kor nagy csat?iban felhangz? ,,vikt?ria", azaz gyzelem, nem v?letlen?l r?gzd?tt ak?r szavaink k?z?tt, ak?r k?zmozdulatunkban, hisz az ?lethal?lharcokban kiv?vott gyzelmet j? volt nemcsak elmondani, de mutatni is. A gyzelem vagy ak?r az eml?ke az ?sz?vets?g n?p?t is ?ltette (ld. egyiptomi szabadul?s). Ugyanakkor a hit kezdett r??rezni arra, hogy a megtapasztalt siker nem az emberi er ?s ?gyess?g eredm?nye, hanem az ?r hatalmas tette.

Mindezek f?ggv?ny?ben elmondhatjuk, hogy a kereszty?n egyh?z f ?nnep?nek, a h?sv?tnak a k?z?ppontj?ban is egy nagy gyzelem ?ll. Term?szetesen nem idegen n?pek vagy megszel?d?thetetlen term?szeti erk felett aratott gyzelem, hanem egy olyan si ellens?g feletti, aki az els h?sv?tig mindig k?l?n?sebb erfesz?t?s n?lk?l gyrte maga al? az ellene szeg?l embert. Ez az si ellens?g, a hal?l azonban h?sv?tkor J?zus Krisztusban ,,ember?re akadt" ? legyzetett! Ez a ? Golgot?n kezdd ?s a nyitott s?rn?l v?gzd ? h?romnapos k?zdelem n?lk?l?nk, de ?rett?nk lett megharcolva. Nem az emberi hstett ?s b?tors?g jellemzi, hanem az isteni kegyelem ?s szeretet. Ez?rt a hal?l feletti gyzelem napja csak az ?r napja lehet. Mi?rt ?rdeke m?gis ennek a nagy Gyztesnek, hogy szem?lyesen tal?lkozzon ?s besz?lgessen a bn ?ltal legyz?tt ?s a l?nyeges dolgokt?l mindig oly t?vol ?ll? emberrel? Mi?rt van az, hogy aki ezt a gyzelmet ? teljes joggal ? kisaj?t?thatn?, oly bs?gesen osztogatja a gy?va, megfutamod? embernek eme csod?latos diadal legnagyobb haszn?t: a bnbocs?natot, az ?j ?letet ?s az ?r?k ?letet? Mert Isten az nagy gyzelm?be benn?nket is bele akar vonni. ?r?me nem teljes mindaddig, am?g hit ?ltal az gyzelme nem lesz a mi gyzelm?nk is; am?g J?zus ?ltal el nem jutunk arra a csod?latos felismer?sre: gyzt?nk, mert ,,a mi bneink?rt hal?lra adatott, ?s felt?masztatott a mi megigazul?sunk?rt" (R?ma 4,25).

Aleverettet?s f?j? ?rz?s?t mindannyian megtapasztaltuk m?r. Most azonban az ?r gyzelemre h?v benn?nket. Egy olyan gyzelemre, amelynek erej?bl rem?nyteljesen lehet ?lni. Hirdess?k szavaink, sug?rozz?k mozdulataink: ?rdemes szeretni, szolg?lni, ?ldozatot hozni ?s becs?letesen ?lni, mert nem a hal?l? az utols? sz?, hanem a felt?madott J?zus?, aki azt ?g?rte nek?nk: ,,...?n ?lek, ti is ?lni fogtok" (Jn 14,19b). a mi gyzelm?nk!

Erd?lyi P?l

Tal?lkoz?s

a kereszt alatt

A kereszten f?ggk k?z?l senki sem t?rd?tt m?ssal, de J?zus mag?r?l megfeledkezve itt sem ?nmag??rt ?l, hanem kiny?jtja kez?t ?s gondoskodik azokr?l, akik az ?v?i. Gy?ng?d gondoskod?s t?rt?nik itt, hiszen k?t ?rva l?lek ?ll a kereszt alatt.

Egyik J?zus anyja, m?sik a szeretett tan?tv?nya. M?ria van ott ?s J?nos. Mindegyik ?rva ?s k?l?nk?l?n ?rva. M?ria nyilv?n az?rt ?rva, mert J?zusban saj?t fi?t l?tja, nem az Isten Fi?t. Majd csak p?nk?sd ut?n jut el oda, hogy J?zusban Isten Fi?t l?ssa. J?nos, a kedves tan?tv?ny, J?zusban Isten Fi?t l?tja, ?s ez?rt szenved. Ezek ketten nem tudn?nak egym?sra tal?lni.

?s J?zus teremt isteni hatalm?val egyszer csak J?nost M?ria fi?v? teszi: ?mhol a te fiad. M?ri?t J?nos anyj?v? teszi: ?mhol a te any?d. Mintha azt akarn? mondani mind a kettnek: akit most elvesztettetek, egym?sban tal?lj?tok meg. Fogj?tok meg egym?s kez?t. J?nosnak any?t ad, M?ri?nak fiat. A k?t ?rva ?let a kereszt alatt ?sszetal?lkozik. Egym?st befogadj?k.

A kereszt alatt tal?lkoz?sok kezddnek, ?rva ?letek tal?lnak egym?sra, akik azt mondj?k: egy?tt m?r J?zusra n?z?nk ?s nem vagyunk ?rv?k.

(Szathm?ry S?ndor)

A KEGYELMI AJ?ND?KOK ? VII.

Szent-G?ly Kata

A KERESZT?TON

Egy fordul?n?l l?ttalak meg ?n: j?tt?l, kereszttel v?lladon, fel?m. Hom?lyba tnt az utca, minden arc, elcsendes?lt a l?rma ?s a harc. Csak egy tekintet, semmi, semmi t?bb; de ?me, bennem felszakadt a k?d: Kezembe fogva ?l gyolcsomat, t?r?lni kezdtem k?nnyes arcodat. Az?ta annak m?s?t rizem. A lelkemen. Nem tudja senki sem. Csak te meg ?n. Mi ketten. Senki m?s. Egy ismeretlen ?let?llom?s.

A lelkek megk?l?nb?ztet?se

B?r ez az aj?nd?k mint kegyelmi aj?nd?k csak az 1Kor 12,10-ben van eml?tve, m?gis nagyon fontos, mert ?ltala tudjuk megk?l?nb?ztetni, hogy az, amit az egyh?z tan?t vagy hirdet, ?sszhangban vagy ellent?tben van-e J?zus Krisztus Lelk?vel. Az ?r?s maga ugyanis figyelmeztet annak a tan?t?snak a vesz?ly?re, amelyiknek nem csup?n semmi k?ze J?zus Lelk?hez, hanem egyenesen ellent?tes vele. Az evang?liumokban, az ?n. apokaliptikus fejezetekben (Mt 24; Mk 13) maga J?zus figyelmeztet: ,,Vigy?zzatok, hogy meg ne t?vesszen valaki titeket! Mert sokan j?nnek majd az ?n nevemben, ?s ezt mondj?k: ?n vagyok Krisztus! ? ?s sokakat megt?vesztenek" (Mt 24,4?5). ,,...hamis krisztusok ?s hamis pr?f?t?k ?llnak majd el, jeleket ?s csod?kat tesznek, hogy megt?vessz?k ? ha lehet ? a v?lasztottakat is" (Mt 24,24).

Hasonl?an az apostoli levelekben is ? fleg az ?n. p?sztori levelekben ? sok olyan figyelmeztet?s van, hogy a L?lek kifejezetten ?ll?tja, hogy az utols? idkben egyesek elszakadnak a hittl ?s t?vtanokhoz fognak ragaszkodni (1Tim 4,1). Az apostol ezekben a levelekben megeml?ti a k?l?nf?le t?vtanok konkr?t jeleit is, ?s lelki gyermekeit ? Tim?teust ?s Tituszt ? eml?kezteti, hogy az ,,eg?szs?ges" tan?t?shoz kell tartaniuk magukat, azt kell terjeszteni?k, ?s meg kell g?tolniuk az eg?szs?gtelen tanok terjed?s?t.

Az 1Jn 4,1-ben a kereszty?neknek egyenesen megparancsolja: ,,Szeretteim, ne higgyetek minden l?leknek, hanem vizsg?lj?tok meg a lelkeket, hogy azok az Istentl val?k-e, mert sok hamis pr?f?ta j?tt el a vil?gba." De ebben a szakaszban adja mag?t a felismer?si jel is, amely szerint meg lehet ?t?lni, milyen l?lekrl van

sz?. ,,Az Isten Lelk?t errl ismeritek meg: amelyik l?lek vallja, hogy J?zus Krisztus testben j?tt el, az Istentl van. Amelyik l?lek pedig nem vallja J?zust, az nem az Istentl van" (1Jn 4,2?3a). ?s b?r akkor konkr?tan az ?n. gnosztikusok t?vtan?t?s?r?l volt sz?, amely tagadta Krisztus emberi testben val? elj?vetel?t, ez a kijelent?s mindig fontos, mivel arra figyelmeztet benn?nket, hogy a kereszty?n bizonys?gt?tel k?z?ppontj?ban J?zus mint Krisztus (Messi?s) ?ll, mivel t kell Isten Lelk?nek megdics?tenie.

A kereszty?nek sz?m?ra az a norma, ami szerint a lelkeket meg kell k?l?nb?z-

Az ?R sz?ne eltt

?r J?zus Krisztus, Te sz?rny szenved?snek vetetted magad al?, hogy engem megv?lts a roml?sb?l. Bneimet ?s az eg?sz vil?g bneit magadra vetted, ?s megszomor?tottad szent lelkedet eg?szen a hal?lig. Add, hogy a Te megszomorod?sodra val? eml?kez?s megv?djen engem a felfuvalkodotts?gt?l. ?bressz bennem sajn?latot ?s b?nk?d?st bneim miatt, hogy teljesedjen be rajtam szavad: ,,Boldogok, akik s?rnak, mert k megvigasztaltatnak." Te az?rt agg?dt?l ?s reszkett?l, hogy nekem ne kelljen agg?dnom ?s reszketnem. Nem is tudom, hogyan k?sz?nhetn?m meg neked irgalmadat. Add nekem is mennyei Aty?d kegyelm?t, hogy sz?vem legm?ly?bl im?dkozzam, ak?rcsak Te: ,,Ne az ?n akaratom legyen meg, hanem a Tied." ?men.

Johann J?ger

tetni, a Szent?r?s, aminek a szerzje az Isten Lelke. De tudjuk azt is, hogy sok hamis tan?t? is bibliai id?zeteket haszn?l, amelyekkel al?t?masztj?k a saj?t, sokszor egy?ltal?n nem biblikus ?ll?t?saikat, amelyek b?r ?sszhangban vannak az ?r?s betj?vel, de teljesen ellent?tesek a szellemis?g?vel, mivel kiragadt?k ket a kontextusb?l (v?. Jn 5,39k). St, ismerek olyan embereket, akik gyakran mondj?k: a L?lek jelentette ki nekem, mondta nekem. ?s k?zben nyilv?nval?, hogy ezzel az ?ll?t?ssal csak a saj?t ? gyakran teljesen bibliaellenes ? n?zeteiket t?masztj?k al?. Ilyen ?ll?t?s mellett m?r elre kiz?rt b?rmif?le vita, hisz az ilyen ember teljesen biztos benne, hogy az ?ll?t?sa tulajdonk?ppen azonos a L?lek ?ll?t?s?val, ?s nem lehet m?r megvizsg?lni sem, hogy val?ban ?gy van-e. R?ad?sul itt b?rmif?le ellenvet?s vagy k?ts?gbevon?s a ,,L?lek kiolt?s?nak" mins?l. Csakhogy az id?zett sz?kapcsolat az 1Thessz 5,19?23-b?l val?, ahol az apostol ugyan tiltja a L?lek kiolt?s?t ?s a pr?f?ci?k megvet?s?t, de egyidejleg megparancsolja, hogy vizsg?ljunk meg mindent, a j?t tartsuk meg ?s a gonoszt ker?lj?k.

Ez?rt csak az ?r?s j?, az Isten Lelke ?ltal megvil?g?tott ismerete tudja a lelkeket megk?l?nb?ztetni ?s felismerni, hogy milyen l?lekrl van sz?. Ez?rt im?dkozni kell, hogy aj?nd?kozzon meg az ?r benn?nket a lelkek megk?l?nb?ztet?s?nek ?s felismer?s?nek az aj?nd?k?val.

J?n Janovc?k

2 K?lvinista Szemle

2008. m?rcius

A BIBLIA ?VE

Bizony?ra sokan ismerik a kedves olvas?k k?z?l Mary Jonesnak, annak

A Szent?r?st a k?z?ppontba!

a walesi kisl?nynak a t?rt?net?t, aki 1790-ben kilom?tereket volt hajland?

Sz?mtalan rendezv?nye lesz a Magyar Bibliat?rsulatnak

gyalogolni az?rt, hogy az ?ssze-

kuporgatott csek?lyke p?nz?n Bibli?t Magyarorsz?gon, ?gy k?nytelen volt a poggy?sz legm?ly?re elrejtett, csemp?-

vegyen mag?nak. A lelk?sz a kisl?ny megkezdett munk?t 1948-ban ?truh?zni szett Bibli?kr?l, amelyek tiltott ?runak,

k?r?se kapcs?n d?bbent r? a bib-

Magyarorsz?g legnagyobb protest?ns vesz?lyes irodalomnak sz?m?tottak. H?la

liaterjeszt?s gondj?ra, mert bizony

egyh?z?ra, a reform?tusra. Ez az egyh?z Istennek, v?get ?rt az a kor!

akkort?jt m?g nagyon ritka volt, hogy azonban nem saj?t?totta ki ezt az ?r?ks?- A szabadabb l?gk?r lehetv? tette, hogy

valaki saj?t Bibli?val rendelkezett.

get, hanem ?pol?s?ba ?s tov?bbvitel?be ami 1948-ban megszakadt, az ?jraindul-

bevont m?g n?gy protest?ns egyh?zat ?s hasson. ?gy 1991-ben a Magyar Bibliata-

Ennek az angol lelk?sznek a kezdem?- az ortodox egyh?zat is, ?gy j?tt l?tre 1949- n?cs l?trehozta a Magyar Bibliat?rsulat

nyez?se folyt?n azt?n 1804. m?rcius 7-?n ben a Magyar Bibliatan?cs. Az t?bb?ves Alap?tv?nyt, majd 1992-ben a Magyar

h?romsz?z protest?ns lelk?sz ?s laikus munk?j?nak k?sz?nheten jelent meg p?l-

Bibliat?rsulatot.

megalap?totta a Brit ?s K?lf?ldi Bibliat?r- d?ul 1975-ben az ?j ford?t?s? Biblia.

Ez a tizenk?t pro-

sulatot. C?ljuk az volt, hogy a vil?g min- A szocializmus nem kedvezett a biblia-

test?ns, illetve or-

den t?j?ra eljuttass?k a Bibli?t, r?ad?sul a terjesztknek ?s -ford?t?knak, de m?g az

todox egyh?zat t?-

lehet legolcs?bb ?ron sz?nd?kozt?k azt olvas?knak sem. Berecz Istv?n nyugal-

m?r?t szervezet

terjeszteni.

mazott nyitrai lelkip?sztor egy Varga Imre

felismerte, hogy a

Mivel az is a c?ljuk volt, hogy minden p?sp?kre eml?kez ?r?s?ban a k?vetkez-

fizikai megsz?ll?s

ember a saj?t anyanyelv?n olvashassa a ket ?rja: ,,Bibli?t, mely sz?munkra Isten

ugyan megsznt,

Bibli?t, ez?rt a terjeszt?s mellett a biblia- ?rott ig?je, csak k?z alatt lehetett szerezni.

ami t?nylegesen

ford?t?s feladat?t is felv?llalt?k. Kom- A hat?rokon hatalmas plak?tok hirdett?k,

is g?tolta a Biblia

ment?rok ?s magyar?zatok n?lk?l jelen- hogy az ?llam sz?m?ra idegen ideol?gi?t terjeszt?s?t, de jelen?nkben ravaszul ?s

tett?k meg a Szent?r?st, hogy elker?lj?k a jelent irodalmat behozni tilos. (Magam fondorlatosan jelen van valami m?s: a

k?l?nb?z felekezetek k?zti elt?r ?rtel- is csak ?gy tudtam egyet ?thozni, hogy a szellemi megsz?ll?s, ami legal?bb annyira

mez?sbl fakad? konfliktusokat. A t?rsu- hat?ron azt mondtam, szolg?lati k?nyv. rossz, mint a fizikai volt (ha nem rosz-

lat ?gy kezdte el 1832 t?j?k?n a magyar Akkor m?g az ?tlev?lbe ?s a szem?lyi iga- szabb!).

nyelv Bibli?k kiad?s?t ?s terjeszt?s?t is. zolv?nyba is be volt ?rva az ember foglal- A megv?ltozott k?r?lm?nyekbl kiin-

De mint sok m?s szervezet ?let?ben, ?gy a koz?sa.)"

dulva d?nt?tt ?gy a Magyar Bibliat?rsulat

Brit ?s K?lf?ldi Bibliat?rsulatn?l is min- Bizony sokan ?s sokf?lek?ppen tudn?- Alap?tv?ny (a reform?tus, a katolikus ?s

denen ?tg?zolt a kommunizmus. Nemk?- nak mes?lni az elm?lt rendszer tilt?sair?l, az evang?likus egyh?zzal k?z?sen), hogy

v?natos lett a szocializmus ?tj?ra l?p abszurd elv?r?sair?l. A h?tizs?kban, a 2008-at a Biblia ?v?nek hirdeti meg. Pe-

csuk Ott?, az MBTA ftitk?ra r?mutatott,

,,Boldog, aki olvassa..."

hogy az eg?sz ?ven ?t tart? programokkal az a c?ljuk, hogy felh?vj?k a figyelmet a

Szent?r?s ?rt?keire ?s arra, hogy az egyh?-

A Biblia ?ve alkalm?b?l a Magyar Bibliat?rsulat Alap?tv?ny k?zponti honlapot hozott l?tre (bibliaeve.hu), amelyen inform?ci?k, aktu?lis programaj?nl?k, ?rdekess?gek ?s ?lland?an bv?l tud?s?t?sok, h?rad?sok tal?lhat?k. Hetente bemutatnak egy-egy bibliai k?nyvet is, kiemelve a t?rt?net ?r?k ?rv?ny ?s aktu?lis ?zenet?t.

Az MBTA a Biblia ?ve kapcs?n egy olvasm?nyos ?s nagyon hasznos kiadv?ny-

A szervezk k?rik ?s v?rj?k a gy?lekezetek k?zremk?d?s?t, valamint a saj?t

zak szint?n aj?nlj?k annak tan?t?sait a t?rsadalomnak. Valamint azon a helyzeten is szeretn?nek v?ltoztatni, hogy a Bibli?val kapcsolatos inform?ci?ikat az emberek ne az olyan megb?zhatatlan forr?sokb?l szerezz?k be, mint p?ld?ul a Da Vincik?d c?m reg?ny. Vall?si, tudom?nyos ?s kultur?lis programok keret?ben szeretn?k nagy t?megekhez eljuttatni a kereszty?ns?g alap?zenet?t, ami azonos a Biblia igazs?g?val ? k?z?lt?k a szervezk.

nyal is a lelkip?sztorok ?s a gy?lekezetek

seg?ts?g?re sietett. Ahhoz p?ld?ul, hogy az

,,A Szent?r?sban tal?lhat?

egyh?zi ?v ?nnepeit hogyan haszn?lhatjuk

igazs?g soha nem tesz boldogg?

ki gy?lekezet?p?t?sre, hogyan lehet egy

benn?nket, am?g az a

kicsit m?s az ?nnep, mint amilyen szokott lenni, vagy hogy milyen rendhagy? ?s hagyom?nyos alkalmak szolg?lhatj?k a Biblia jobb megismer?s?t (bibliaki?ll?t?s, interakt?v foglalkoz?s, Biblia-maraton, bibliai j?t?k, tematikus biblia?ra stb.), hogy hogyan teremthet?nk j?t?kos alkalmakat a Biblia k?r?l, sz?mos ?tletet, nagy seg?ts?get kaphatunk az ?tlett?r c?m kiadv?nyb?l, aminek az elektronikus v?ltozata

alkalmaikr?l sz?l? le?r?sokat, hogy k?zkinccs? tehess?k ket ugyanezen a honlapon.

sz?v?nkben ?l igazs?gg? nem v?lik."

*

,,Aki az?rt olvassa a Bibli?t, hogy abban hib?t tal?ljon, hamar felismeri, hogy a Biblia

tal?l hib?t benne." (Charles Haddon Spurgeon)

megtal?lhat? a fent eml?tett honlapon.

Az oldal anyag?t k?sz?tette: Kis Lucia

2008. m?rcius

K?lvinista Szemle 3

GONDOLATOK

?rv?nyes?lni ? minden ?ron?

Ne k?vess?nk el ?ngyilkoss?got!

Az al?bbi ?r?s szerzje egy szlov?kiai gy?kerekkel b?r? erd?lyi magyar, aki K?rp?talj?ra ment f?rjhez. Mivel mindegyik ut?d?llamban hasonl? gondok gy?trik a magyars?got, az ukr?n jelz tetszlegesen helyettes?thet szlov?kkal, rom?nnal, szerbbel, horv?ttal...

Manaps?g mindenki azon f?radozik, hogy gyermekei min?l jobban ?rv?nyes?ljenek. ?n nem ?rv?nyes?lni akarok, hanem bet?lteni Isten akarat?t. ?rv?nyes?lni azt jelenti, hogy ?n ?gyes vagyok, ?s minden eszk?zt megragadok, hogy el?rjem, amit ?n j?nak l?tok. Bet?lteni Isten akarat?t azt jelenti, hogy r?b?zom ?letem az ?rra, ?s tle k?rek tan?csot, hogy milyen ?ton haladjak. Lehet, hogy ez nem mindig a legcsillog?bb ?let?t, ?s nem biztos, hogy mindig meg tudok el?gedni vele, de ha ezen j?rok, akkor ?ldott leszek ?s ?ltalam m?sok is. Nem tudhatom, hogy Isten milyen ?letet sz?n gyermekeimnek ?s hova, milyen k?r?lm?nyek k?z? helyezi ket, ha felnnek. Ez?rt kell tle k?rnem tan?csot. Ha a magam feje szerint d?nt?k, mert azt szeretn?m, hogy ?rv?nyes?ljenek, akkor lehet, hogy mindent elrontok, mert Isten n?lk?l ?ld?s sincs.

Egyre t?bb magyar sz?l ?ratja ukr?n iskol?ba gyermek?t, mert azt gondolj?k, hogy ?gy majd jobban ?rv?nyes?lnek. Nem a magyars?gunk a megtart? er, de ha Isten h?v kereszty?nnek, reform?tusnak, nnek, magyarnak teremtett, akkor abban igyekezzem megmaradni ?s fejldni. K?nnyebb lenne, ha... De

J?zus nem azt k?ri tl?nk, hogy a k?nynyebb utat v?lasszuk, hanem, hogy az erej?vel gyzz?k le az akad?lyokat azon az ?ton, amit kijel?lt sz?munkra. Mert ?gy ezerszer ?ldottabb ?let?nk lesz, mint ha a magunk feje szerint a k?nnyebb utat v?lasztan?nk. Nem hiszem, hogy a sz?leim gondolt?k 25?30 ?vvel ezeltt, hogy a h?rom gyerek?ket f?l?sleges olyan kem?nyen tan?ttatni az ?llam nyelv?re, a rom?nra. Hiszen a b?ty?m Szlov?ki?ban, ?n pedig Ukrajn?ban alap?tottam csal?dot. Nem tudhatjuk, hogy gyermekeinket Isten hova helyezi, ez?rt kell abban megmaradnunk, amibe teremtett, ?s azon f?radozni, hogy neki engedelmeskedj?nk, ?s ha

azzal fenyegetnek, hogy bajunk lesz abb?l, ha magyar iskol?ba j?runk, ijedt?nkben ne tegy?nk r?gt?n ?ngyilkos l?p?seket! ?ngyilkoss?g ukr?n iskol?ba ?ratni magyar gyermekeinket, mert nemcsak magyar n?p?nket, de gyermekeink ?let?t is t?nkretessz?k ezzel, hiszen lelkileg is s?r?lnek. Csak ezt sokan nem veszik ?szre! Ne akarjunk minden ?ron ?rv?nyes?lni, csak t?lts?k be Isten akarat?t ? ?s k?zben tanuljunk meg ukr?nul.

J?zus Krisztus ?rt?nk halt

,,?me, az Isten B?r?nya, aki hordozza a vil?g bn?t!" (Jn 1,29).

Megjelent az Isten ?dv?z?t kegyelme minden embernek. ?me, most van a kegyelem ideje, ?me most van az ?dv?ss?g napja!

J?zus hal?lra adatott bneink?rt, ?s felt?masztatott megigazul?sunk?rt. Hogyan menek?l?nk meg, ha nem t?rd?nk ilyen nagy ?dv?ss?ggel? Abb?l ismerj?k meg a szeretetet, hogy az ?let?t adta ?rt?nk. Az

Isten szeretet. ?gy szerette Isten a vil?got, hogy egysz?l?tt Fi?t adta, hogy aki hisz benne, el ne veszszen, hanem ?r?k ?lete legyen. Az pedig az ?r?k ?let, hogy ismernek t?ged, az egyed?l igaz Istent, ?s akit elk?ldt?l, a J?zus Krisztust.

Ismerj?k h?t meg, t?rekedj?nk megismerni az Urat! Szeretlek benneteket ? mondja az ?r. T?rjetek h?t meg, ?s ?ljetek!

Brun?cky Istv?nn?

Aki magyar l?t?re nem magyar iskol?ba ?ratja gyermekeit (holott megtehetn?), hogy jobban ?rv?nyes?ljenek, az nagyon sokat ?rt nekik ?s a magyars?gnak. Szerintem az, aki magyar l?t?re ukr?n iskol?ba j?r annak ellen?re, hogy van magyar, az olyan, mintha lev?gn?k a l?b?t ?s adn?nak neki helyette egy motoros tol?sz?ket. Aki pedig magyark?nt magyar iskol?ba j?r ?s m?g ukr?nul is megtanul, az olyan, mintha ?pen ?s eg?szs?gesen kapna egy robog?t. Anyanyelv?nk?n nem el?g konyhanyelven gagyogni, mert az sz?gyen. Az ukr?n iskol?ban viszont nem lehet elsaj?t?tani a sz?p magyar besz?det.

Sokkal jobb megold?s lenne, ha a sz?lk foglalkozn?nak gyermekeikkel. Nem is tudom elk?pzelni, hogy sz?leim hogyan tudtak a munk?juk mellett minden d?lut?n ?r?kon ?t ?cs?r?gni vel?nk, hogy seg?tsenek a tanul?sban. Kar?csony vagy sz?let?snap alkalm?val pedig sohasem hi?nyzott a k?nyv az aj?nd?kok k?z?l. Sok sz?l v?s?rol csillog?, giccses j?t?kot gyermekeinek, amivel val?j?ban j?tszani sem lehet. Menynyivel jobb aj?nd?k lehetne egy k?nyv vagy t?rsasj?t?k, ami j?t?kosan fejleszti a gyermeket. Amikor legyint?nk a k?nyvesboltban, mert dr?g?nak tal?ljuk a k?nyveket, gondolkodjunk el, mennyi p?nzt k?lt?nk f?l?sleges dolgokra! Mennyivel ?rt?kesebb egy k?nyv!

M?r ?vod?skorban nagyon k?v?ncsiak a gyerekek. Gyakran alig gyz?k (ukr?nul nem tudva) h?tk?znapi szavakat, kifejez?seket kikeresni a sz?t?rb?l, hogy a n?gy?ves l?nyomt?l ukr?nul v?s?rolhassak, mert ezt szeretn?. Ilyen kicsi korban el?g lenne j?t?kosan megszerettetni az idegen nyelveket a gyerekekkel, ?s n?h?ny kifejez?ssel letenni az alapokat. M?ris sokkal hat?konyabban tudn?k megtanulni az ukr?n nyelvet.

T?bb szlov?kiai ?s rom?niai ismers?m, rokonom mondta el, hogy felntt kor?ban milyen h?tr?nynak ?rzi, hogy nem magyar ?vod?ba j?rt. Hi?nyzik a sz?kincs?bl az, amit az ?vod?ban tanulhatott volna meg. Bn elvenni gyermekeinktl a magyars?gukat, amit Isten ?rt?kk?nt, t?bbletk?nt adott! Ahelyett, hogy elvenn?nk tl?k, aj?nd?kozzuk meg ket a nyelvtanul?s ?r?m?vel, ?s ?ntudatos, kiegyens?lyozott gyermekeket nevelj?nk, akiket mer?nk Istenre b?zni!

Gergely Eszter

4 K?lvinista Szemle

2008. m?rcius

OLVAS?L?MPA

A Mindennapi ?s nem eg?szen mindennapi t?rt?netek c?m

Mindennapi ?s nem eg?szen mindennapi t?rt?netek

?ssze?ll?t?s az al?bbi alc?met viseli:

mindennapi ?s nem eg?szen

egy megoldand? probl?m?ra, ki?t le- d?st, esetleg h?la- ?s k?sz?netv?r?s

mindennapi embereknek.

het a kil?t?stalans?gban.

helyett mi magunk lesz?nk h?l?sak.

Kider?lhet, hogy amikor teljes el- R?mutat, hogy egy ember m?ly gy?-

A sokszor szinte csak egy l?legzet- hagyatotts?got ?rz?nk, akkor valaki a sz?b?l (amikor sivatag a l?lek) ho-

v?telnyi hossz?s?g? t?rt?netek min- karjaiban hordoz, hogy egy kis mo- gyan keletkezett egy gy?ny?r erd,

denkihez sz?lnak, aki szeret olvasni,

s nem ?rt ha tudjuk, hogy mikor b?l-

elm?lkedni ?s szereti a t?rt?neteket.

csebb az ember: ha mindent ?sz-

S ki ne szeretn?... ?let?nk tele van

revesz vagy esetleg szemet is tud

t?rt?n?sekkel ?s t?rt?netekkel, hiszen

hunyni a dolgok felett. S nem ?rt

mindig t?rt?nik k?r?l?tt?nk, ben-

szemben?zni ?nmagunkkal, hogy se-

n?nk, ?ltalunk s m?sok ?ltal valami.

g?tk?szs?gbl h?nyasra vizsg?ztunk.

S fontos, hogy ezt le?rjuk, elmondjuk

Ilyen t?rt?netek sokas?ga tal?lhat?

m?soknak. Ha nem a nyugati ember

e k?nyvecsk?ben. ?s hogy t?rt?nhes-

?rdekld?s?vel forgatjuk a lapokat,

s?k az olvas?val is valami, olvassa

aki arra k?v?ncsi, hogy val?ban meg-

ezeket a r?videbb, hosszabb, min-

t?rt?nt-e az eset, hanem a keleti em-

dennapi ?s kev?sb? mindennapi t?r-

ber b?lcsess?g?vel, lelki l?t?s?val

t?neteket, ?s megtapasztalja, hogy

vessz?k k?zbe e k?nyvecsk?t, s majd

?nmaga is ?talakul, form?l?dik, hogy

ha figyelmesen, elm?lyedve ?jra ?s

m?s lesz a l?t?sa, javul a hall?sa, s

?jra elolvassuk a kis t?rt?neteket, ak-

t?n m?g cselekv?sre ?szt?nz kezet

kor szinte saj?tos r?l?t?st kapunk az

?s l?bat is kaphat cser?be, hiszen:

?letre. Mondanival?ja mag?val so- soly ?ltal kivir?goznak a lelkek, vagy ,,Arra sz?lett?nk, hogy ?ltalunk Isten

dor, gy?gy?r lehet egy bajra, recept hogy hogyan gyzhetj?k le a szenve- sug?rozz?k a vil?gba, a benn?nk la-

k? Teremt."

A Szentl?lek

Vend?gh M?rta (K?lvin Kiad?, Budapest 2005)

A Szenth?roms?g egyik szem?ly?rl sz?l Rolf Dabelstein kis k?nyve. Szerepe elssorban a teremt?sben van, ez?rt is kapta a k?tet Az ?let teremtje alc?met. Arr?l a szem?lyrl van sz?, akit a legkev?sb? tudunk elk?pzelni, aki kev?sb? szem?lyes partner?nk, mint a m?sik kett. Ez?rt

im?dkozni is csak ritk?n szoktunk hozz? ? ennek tal?n az is az oka, hogy maga ,,rakja helyre" szavainkat, im?dkozik benn?nk.

Miut?n a szerz tiszt?zza a l?lek jelent?s h?ber ruah sz? t?bbf?le ?rtelm?t, az ?sz?vets?g alapj?n Izr?el vele kapcsolatos tapasztalatait mutatja be. A Krisztus

Lelke c?m fejezet pedig az ?jsz?vets?gi megjelen?seket ?s hat?sokat taglalja. A leghosszabb fejezet A Szentl?lek mint az ?let teremtje c?met viseli. Nagyon ?rdekes benne (egyebek mellett) a L?lek ?s az ?ld?s viszony?t elemz r?sz: b?r sok k?z?s tulajdons?guk van (?let, ?leter, term?kenys?g, n?veked?s, fejld?s fakad mindkett nyom?n), m?gis k?l?nb?znek egym?st?l: a L?lek magasabb rend, hiszen az ?ld?sban ?s az ?ld?s ?ltal is mk?dik.

A szerz r?mutat, hogy a Szentl?lek ma is mk?dik, csak az ?szlel?si k?pess?geink ,,visszafejld?se" miatt hajlamosak vagyunk nem figyelni r?, nem ?szrevenni. Pedig ,,im?dkoz?skor, intenz?v bibliaolvas?s k?zben vagy egy-egy istentisztelet sr l?gk?r?ben" megismertetheti mag?t vel?nk. De sz?ks?ges hozz? a hit (amire szint?n a L?lek seg?t el minket), mert: ,,Csak a hitben lehet t megk?zel?teni ? a hitben mint olyan ?llapotban, amelyben az isteni L?lek megragadja az embert."

Hadd z?rjuk k?nyvismertet?s?nket Karl Barth egy idev?g? felismer?s?vel: ,,A j?zan emberi ?sznek nincs intimebb bar?tja a Szentl?lekn?l, ?s nem l?tezik az ember alaposabb normaliz?l?sa, mint az, ha megtapasztalja a L?lek mk?d?s?t."

A. Kis B?la (K?lvin Kiad?, Budapest 2007)

Feladv?ny

H?nyadik szem?lye a Szenth?roms?gnak a Szentl?lek?

K?rj?k, hogy megfejt?s?ket legk?sbb ?prilis 15-ig ny?lt levelezlapon, k?peslapon vagy e-mailen juttass?k el a K?lvinista Szemle szerkeszts?g?nek c?m?re (930 10 Doln? St?l 386). A helyes v?laszt bek?ldk k?zt aj?nd?k k?nyveket sorsolunk ki.

A janu?ri sz?mban feltett k?rd?sre azok v?laszoltak helyesen, akik az igehirdet?s m?sik nevek?nt a pr?dik?ci?t adt?k meg.

Azon kedves olvas?ink k?z?l, akik helyes megfejt?st k?ldtek be, h?rman r?szes?lnek ? a Lilium Aurum Kiad? j?volt?b?l ? k?nyvjutalomban, m?gpedig Farkas ?va (Tornalja), S?nth?n? N?meth Drahom?ra (Kom?rom) ?s Tucek Eszter (Dunamocs). Mindh?rman Csel?nyi L?szl? Negyedvir?gz?s avagy van-e (volt-e, lesz-e) h?t cseh/szlov?kiai-felvid?ki magyar irodalom? c?m k?nyv?t kapj?k. Nyerem?ny?kh?z gratul?lunk, post?n k?ldj?k el.

A szerkeszts?g

2008. m?rcius

K?lvinista Szemle 5

EGYH?ZZENEI KINCS?NK

A soron k?vetkez negyedik, b?jti vas?rnap id?n m?rcius els vas?rnapj?ra esik. A Laetare nevet visel vas?rnap kiv?telesen nem egy zsolt?rr?l, hanem ?zsai?s k?nyve 66. r?sz?nek 10?11. vers?rl kapta nev?t: ,,Laetare Jerusalem, et conventum facite omnes qui diligitis eam..." ? ,,?r?ljetek Jeruzs?lemmel! Vigadjatok vele mindny?jan, akik szeretitek! Sz?vbl ?r?ljetek vele mind, akik gy?szolt?tok! Mert j?llak?sig szophattok vigasztal?st ny?jt? emlj?bl. Gy?ny?rk?dve sz?vhatj?tok telt mell?t".

Tal?n nem meglep, hogy a vas?rnap evang?liuma J?zus keny?rszapor?t?s?r?l, az ?tezer ember megvend?gel?s?rl sz?l (Jn 6,1?15). Lehets?ges az, hogy a b?jti idszak kells k?zep?n ?r?lj?n ?s vigadozzon az ember? Itt semmik?ppen nem a farsangi vigadoz?sra ?s az olykor a b?jti idszakba is bele-beleny?l? mulatoz?sokra kapunk ,,bibliai enged?lyt", sokkal ink?bb egy biztat? sz?, egy b?tor?t? ?zenet ez a f?ldi v?ndornak, akit ebben az idszakban tal?n m?g t?bb megpr?b?ltat?s ?s k?s?rt?s vesz k?r?l. Egy biztat? sz?, hogy a hossz? f?ldi v?ndor?t ut?n az ?r?k Jeruzs?lemben bs?g ?s ?r?m v?r! A 450. dics?ret?nk utols? versszak?nak els sora ?gy fejezi ezt ki: ,,D?cs?rd az?rt, Jeruzs?lem, Uradat!" Az ig?khez kapcsol?dik a 65. zsolt?r is: ,,Javaival a te h?zadnak Megel?g?ttet?nk, Sz?p dolgain te templomodnak Gy?ny?rk?dik sz?v?nk". A bs?ges asztalr?l ?nekelhet?nk a 23. zsolt?r m?sodik vers?ben is: ,,Asztalt k?sz?tesz, eledelt adsz bven".

A b?jt ?t?dik vas?rnapja a szenved?s vas?rnapja (vagy feketevas?rnap), Dominica passionis, m?s n?ven Judica, mely vas?rnap szint?n egy zsolt?rr?l, m?gpedig a 43. kezdet?rl kapta nev?t:

Lelki ?let

Nem v?lhatunk szentt? puszt?n az?ltal, hogy elmenek?l?nk az anyagi dolgokt?l. Akkor ?l?nk lelki ?letet, ha eg?sz ?let?nk lelkiv? lesz ? ebben az ?letben a test tev?kenys?g?t is megszenteli a l?lek, a l?lek pedig a benne lak? ?s mk?d Isten ?ltal v?lik szentt?. Ha ?gy ?l?nk, akkor a test?nk cselekedeteit Isten ir?ny?tja ?nmaga fel?, ?s ez megdics?ti t, ugyanakkor megszenteli a lelket is.

Nagyb?jti ?nekeink (II.)

,,Judica me, Deus..." ? ,,?t?lj meg engem, oh Isten! ?s oltalmazd meg ?gyemet az irgalmatlan nemzets?g ellen".

J?zus Krisztust gyakran ?rt?k hamis v?dak, amikor tan?tott a n?p k?z?tt. Ennek a vas?rnapnak az evang?liuma (Jn 8,46?59) is egy ilyen vit?t ?r le a zsid?k ?s J?zus k?z?tt: J?zust mag?t?l az ?rd?gtl sz?rmaztatj?k, s olyannyira ellene szeg?lnek, hogy kvel kezdik dob?lni. Ez egyfajta elh?rn?ke a nagycs?t?rt?ki t?rt?netnek. Az id?zett 43. zsolt?r szavai ebben az ?rtelemben ak?r az igazs?gtalanul meg?t?lt J?zus szavai is lehetn?nek. A zsolt?r ?s a kijel?lt evang?lium m?r ?rz?kelteti a passi? k?zeledt?t, ?gy az ?nekv?laszt?sn?l elvehetj?k a szenved Fi? Istenrl sz?l?

?nekeket, a 295. dics?retet: ,,J?zusom, ki ?rva lelkem Megv?ltottad v?reddel, K?rhozatt?l ?vt?l engem, Bn?s sz?vem ? vedd el!", a 335. dics?retet: ,,?, ?rtatlans?g B?r?nya, E vil?gnak ki vagy ?ra, Megtart?ja, t?pl?l?ja, ?ldott l?gy, egek kir?lya... B?r tiszta ?rtatlans?g vagy, K?roml?nak is mondanak, ?mde te m?gis vesztegelsz, Ily hamis v?dra nem felelsz. Mivel hogy Isten fi?nak, Mondod magad Messi?snak: K?roml?nak elneveznek, Nem hisznek t?ged Istennek".

A szent teh?t nemcsak az?ltal v?lik szentt?, hogy b?jt?l, amikor b?jt?lnie kell, hanem az?ltal is, hogy eszik, amikor ennie kell. Nemcsak az ?jszaka s?t?tj?ben elmondott im?i szentelik meg, hanem az alv?sa is, amit Isten ir?nti engedelmess?gbl v?llal, aki azz? teremtett minket, akik vagyunk. Nemcsak mag?nya mozd?tja el egys?g?t Istennel, hanem term?szetf?l?tti szeretete is a bar?tai, rokonai ?s mindazok ir?nt, akikkel egy?tt ?l ?s dolgozik.

(Thomas Merton)

?rezhetj?k, hogy ezek az ?nekek szinte ?nmagukat magyar?zva tesznek bizonys?got a bibliai ig?krl. Ha mer?szebbek vagyunk, elvehetj?k a 43. zsolt?rt is, melyet elsz?r pontosan meg kell tanulnunk. Ehhez a zsolt?rhoz hasonl?t a 26. zsolt?r is: ,,L?gy ?t?lm, Uram, Mert hs?ggel j?rtam ?s ?ltem nagy ?rtatlanul!", melyet jobb szint?n elbb megtanulni. ?gy ez a vas?rnap lehets?g lehet arra, hogy ?jabb zsolt?rokat, dics?reteket tanuljunk meg az ?nekesk?nyv?nkbl, melyeket aj?nlatos m?r a h?tk?znapi alkalmainkon, biblia?r?kon elkezdeni tanulni.

A k?vetkez vas?rnap m?r a nagyh?t kezdete, a vir?gvas?rnap (latinul Dominica in palmis), mely ism?t nem egy zsolt?rr?l, hanem a vas?rnaphoz tartoz? evang?liumr?l, J?zus jeruzs?lemi bevonul?s?r?l kapta nev?t.

Sz?mtalan zsolt?r csend?lhet fel az ?r?m?nnepen, m?gis kiemelj?k a 118.at, amely ? ahogy a c?me is mutatja ? Isten n?p?nek ?r?m?neke templomszentel?skor: ,,Adjatok h?l?kat az ?rnak, mert nagy az kegyess?ge... Te ellens?g, ?nr?m t?madt?l, ?s meg akart?l ejteni, De csak hi?ba munk?l?dt?l, Mert ?ltemet Isten rzi". Ez a zsolt?r k?nnyen ?nekelhet az ismert 66. zsolt?r dallam?ra. Az ismert 331. vir?gvas?rnapi dics?ret?nk mellett alkalom ad?dhat megtanulni a 330. sz?m?, vir?gvas?rnapi himnuszunkat is, melynek egyszer a dallama, s az ism?tld hangok szinte a vonul? t?meg menetel?s?nek l?ktet?s?t id?zik f?l?nkben, ?gy nagyon k?nnyen elsaj?t?that?.

A nagyh?t t?bbi napja bnb?n? jelleggel b?r, ez?rt sorra elvehetj?k a bnb?nati zsolt?rainkat (a 6.-at, a 32.-et, a 38.-at, az 51.-et, a 102.-et, a 130.-at ?s a 143.-at), nagyp?nteken a 22. zsolt?rt, hiszen a keresztf?n maga J?zus is ezt a zsolt?rt id?zi: ,,?n Istenem, ?n Istenem! Mi?rt hagyt?l el engemet?" A 341. dics?ret?nk az egyik legszebb tolm?csol?ja a nagyp?nteki esem?nynek. Sz?veg?r?ja, Paul Gerhardt beker?lt ?ltala az egyh?zzene t?rt?net?be, mivel ez az ?neke az egyik legjelentsebb alkot?sa. Magyarra ?prily Lajos ford?totta. De fellapozhatjuk a 337. dics?retet is, amely sz?pen id?zi Krisztus utols? szavait a keresztf?n.

S?ll Kinga

GONDOLATOK

6 K?lvinista Szemle

2008. m?rcius

GONDOLATOK

Mint ,,?jdons?got" olvashattuk a nemzetk?zi ?js?gok has?bjain a k?vetkez h?rt: ,,A lourdes-i M?ria-jelen?s jubileumi ?nnep?nek alkalm?b?l XVI. Benedek p?pa teljes bnbocs?natot hirdet a h?vknek. A bnbocs?nat azokra ?rv?nyes, akik 2007. december 8. ?s 2008. december 8. k?z?tt a 150. jubileumi ?vben Lourdes-ba zar?ndokolnak. Ezt fejezi ki a latinul megfogalmazott irat. A bnbocs?nat azokra is kiterjed tov?bb?, akik 2008. febru?r 2. ?s 11. k?z?tt a vil?g b?rmely pontj?n olyan k?poln?t keresnek fel, ahol a lourdes-i Madonn?t tisztelik."

Ez a h?r sz?munkra nem jelenthet ?jdons?got, hiszen tudjuk, hogy a bnbocs?nat k?rd?se volt a reform?ci?t kirobbant? ok. Csak a hamis ?kumen?tl elvak?tott ember sz?m?ra nem lehet vil?gos, hogy R?m?ban a helyzet v?ltozatlan, ez?rt az ilyen csod?lkozzon nyugodtan! R?ma nem v?ltozott a reform?ci? ?ta! St: a p?pa t?vedhetetlens?ge, M?ria mennybemenetele, a spiritu?lis ?s okkult jelens?gek elismer?se (mint p?ld?ul a Lourdesban t?rt?ntek) legfeljebb sz?z?vesek.

Aki hisz R?ma v?ltoz?s?ban, az az ellenreform?ci?s propaganda sajn?latos ?ldozata. R?ma nem ismeri el a protest?ns egyh?zak egyh?z volt?t sem. A Vatik?n sz?m?ra szeg?ny elt?velyedettek vagyunk, akiket az anyaegyh?z ?le visszav?r. Az ellenreform?ci? most is a legnagyobb intenzit?ssal folyik, csak kevesen vannak, akik ezt felismerik. Az olasz valdensek zsinati vezetje ezt ?gy fejezte ki: a n?met p?pa a ,,megtestes?lt ellenreform?ci?". Ezt a b?tors?got ?s felismer?st hi?nyolom a K?rp?tmedenc?ben. seink nem az?rt hagyt?k veszni test?ket, hogy a hamis ?kumen? ,,egy t?l lencs?j??rt" saj?t hitvall?sainkat a l?bunkkal tiporjuk!

A 21. sz?zad r?mai jezsuita ravaszs?ga nem fegyverben ?s g?ly?ban mutatkozik meg, hanem helyi bar?ts?goss?gban ?s ?lel?sben, amely majd megfullaszt. Term?szetesen ismeri mindenki a kedves papot ?s a kedves katolikus csal?dtagokat, munkat?rsakat, bar?tokat. Term?szetesen szeretj?k a katolikusokat, term?szetesen im?dkozunk a p?p??rt is, ?s legyen ?gy, ahogy Zwingli mondta: ,,Ments meg minket a gonoszokt?l!"

Semmi ?jdons?g R?m?b?l

Az a vesz?ly fenyeget benn?nket, hogy elvesz?tj?k reform?tus arc?l?nket. Ez azon is m?lik (t?bbek k?z?tt), hogy p?ld?ul a Heidelbergi k?t? 80. k?rd?se a mi kis k?t?nkb?l hi?nyzik:

,,80. k?rd?s: Mi k?l?nbs?g van az ?r vacsor?ja ?s a r?mai katolikus mise k?z?tt?

Felelet: Az ?rvacsora arr?l tesz nek?nk bizonys?got, hogy minden bn?nkre t?k?letes bocs?natot nyer?nk J?zus Krisztusnak amaz egyetlen ?ldozat??rt, amelyet a keresztf?n maga egyszer vitt v?ghez, ?s hogy mi a Szentl?lek ?ltal Krisztussal egyes?lj?nk, aki most a maga val?s?gos test?vel a mennyekben, az Aty?nak jobbj?n van ?s azt akarja, hogy ott im?djuk t. A mise ellenben azt tan?tja, hogy ?lk ?s holtak bnei nem bocs?ttatnak meg Krisztus szenved?s??rt, hacsak ?rett?k a misemond? papok naponk?nt nem ?ldozz?k meg Krisztust; ?s hogy Krisztus a keny?rnek ?s a bornak sz?ne alatt testileg jelen van ?s ez?rt ezekben kell t im?dni. Ez?rt a mise nem m?s, mint megtagad?sa J?zus Krisztus egyetlenegy ?ldozat?nak ?s szenved?s?nek, ?s k?rhozatos b?lv?nyim?d?s."

A k?vetkez zsinat s?rgs feladat?v? tehetn? a Heidelbergi k?t? teljes kiad?s?t, ahogy azt az erd?lyiek is haszn?lj?k. Kis k?t?nk tov?bbi r?szei pedig ? vizsg?latoknak val? al?vet?se ut?n ? f?ggel?kk?nt szerepelhetn?nek.

J?vre ?nnepli a reform?tus egyh?zcsal?d reform?torunk, K?lvin J?nos sz?let?s?nek 500. ?vfordul?j?t. A k?lss?gekre (sv?dasztal) ?s a hossz? besz?dekre alkalmat ad? ?nnepl?s helyett l?ssuk meg ink?bb a lehets?get a gy?kereinkhez val? visszat?r?sre! A mi alapunk nem a k?lvinizmus, nem a protestantizmus, nem a magyar egyh?zt?rt?net! A mi alapunk a Szent?r?s, Isten Ig?je, amely J?zus Krisztust mint Urunkat ?s egyetlen Isten?nket hirdeti.

Ehhez az alaphoz m?rje mag?t a katolikus egyh?z, ehhez m?rje mag?t minden egyh?z, a mi egyh?zunk ? de mi magunk is! Csakis ezen az alapon juthatnak k?zelebb egym?shoz az egyh?zak!

Uwe-Martin Schmidt

1923-ban a vil?g nagy p?nz?gyi szakemberei konferenci?t rendeztek Chicag?ban. A tan?cskoz?son megjelent hat nagynev amerikai v?llalat eln?ke ?s Jesse Livermore, a Wall Street akkori legh?resebb spekul?nsa is. Mindannyian gazdagok, sikeresek ?s befoly?sosak voltak. Huszon?t ?ven bel?l azonban ez a h?t f?rfi r?d?bbent arra, hogy a vil?g, amiben ?ltek ?s a m?d, ahogy ?ltek, nem tudott sz?mukra az ,,igazi ?lethez" eleget adni. Egyik?k b?rt?nbe ker?lt, m?sikuk megt?bolyult. Tov?bbi kett hajl?ktalank?nt halt meg, a marad?k h?rom pedig ?ngyilkoss?got k?vetett el. Mindannyian mesteri fokon mvelt?k a p?nzszerz?st, de egyik?k sem tanulta meg, hogy hogyan kell az ?letet igaz?n meg?lni.

Nyolcvan?t ?v telt el az?ta. Nagyot v?ltozott a vil?g ? de nem lett jobb. Ha akkor sz?m?tott a p?nz, a j?m?d, sokkal ink?bb igaz ez a mai vil?gra. A l?nyeg a gyors, az ?gyes ?s lehetleg a l?tv?nyos meggazdagod?sra helyezd?tt. S az ilyen gondolkod?sban nincs helye a biblikus l?t?sm?dnak. Att?l t?rt el az emberis?g, ami a l?-

Mi az alap?

nyeg: az alapt?l, a kszikl?t?l. L?ssuk ezt leegyszers?tve:

Az istentelen ember szerint a munka c?lja az, hogy sikeresekk? ?s gazdagokk? v?ljunk mihamarabb, teh?t min?l elbb meggazdagszik valaki (b?rmi m?don), ann?l elbb teljes?tette a kitz?tt c?lt. Az Isten szav?ra figyel ember viszont hiszi ?s ?li, hogy a munka c?lja az, hogy k?pess?geivel m?sokat is szolg?ljon: ,,...szeretetben szolg?ljatok egym?snak" (Gal 5, 13b); ne csak a maga haszn?ra ,,termeljen", s c?lj?t akkor ?ri el, amikor Istennel b?kess?gben ?s el?gedetten tud ?lni.

A hitetlen ember az ?let muland?s?g?t ?s v?gess?g?t hangoztatva azt mondja, hogy r?vid az ?let, egyszer ?l?nk, ez?rt haszn?ljuk ki a lehets?geket, mer?ts?nk nagyot az ?let srj?bl. Fogyassz, fogyassz, ne gondolj a holnappal! Az Istenben h?v viszont a jelenval? ?letet az ?r?k ?let nyit?ny?nak tartja, a t?rgyi ?rt?kek

muland?s?ga helyett pedig az ?r?k ?rt?keket keresi.

A hitetlen ember szem?lyre szabott erk?lcsi norm?k szerint ?l, amit mindig ig?nyeihez, elv?r?saihoz igaz?t. Isten viszont t?rv?nyben szabta meg ,,elv?r?sait" gyermekeivel szemben, parancsolatokban szab hat?rt az ,,?nrendelkez?snek", ami a jav?t szolg?lja mindenkinek, aki ezt elfogadja.

A vil?g lehet olyan, amilyen, nem ?ll m?dunkban var?zs?t?sre megv?ltoztatni. De szem?lyes d?nt?s?t mindenki maga hozza meg: sodr?dom, ?s er felett pr?b?lom a gerjesztett ig?nyeket kiel?g?teni, vagy tudatosan ?p?tem ,,immunit?somat" ?s hidegen hagy, ha a szomsz?d megvette az ?jabb aut?j?t, mert nem az a l?nyeg. Hogy kinek-kinek milyen alapra ?p?lnek ?let?nek ,,t?gl?i", rajta m?lik...

,,Aki pedig hallotta besz?deimet, de nem azok szerint cselekedett, az hasonl? ahhoz az emberhez, aki alap n?lk?l a f?ldre ?p?tette a h?z?t: bele?tk?z?tt az ?radat, ?s azonnal ?sszeomlott a h?z, ?s teljesen elpusztult" (Lk 6,49).

Austin Pryor nyom?n: ?kdl?

2008. m?rcius

K?lvinista Szemle 7

M?LT ?S JELEN

Majdnem kilencven ?vig ?llt fenn Trianon k?vetkezt?ben egy ezer ?vig nem ismert hat?r ? magyarok ?s magyarok, magyarok ?s szlov?kok k?z?tt. Ennek egyik jellegzetes szakasza volt az, amely az egykori G?m?r-Kishont v?rmegy?t, n?piesen G?m?rorsz?got szelte kett?. A n?pi n?v jelzi, hogy G?m?rorsz?g kicsiben a Magyar Kir?lys?g volt (ilyen elnevez?st egy?bk?nt ?rdekes m?don csak Somogy ?s Bihar ,,?rdemelt ki"). Az egykori v?rmegye egy?bk?nt n?pek ?s felekezetek ?rdekes ?s z?m?ben b?k?s tal?lkoz?s?nak, egy?tt?l?s?nek sz?ntere volt.

A megye ?szaki r?sz?t ?ri?si t?bbs?gben az evang?likus szlov?kok lakt?k. A megye n?met szigetei (Dobsina, Rozsny?, Tiszolc) lassan ,,elkopva", a 20. sz?zad erszakoss?g?nak ?ldozatul esve eltntek. (A dobsinai n?metek magyarokkal vegyes t?megs?rjai Csehorsz?gban, Perovn?l vannak.) A d?li magyar ter?leteket pedig 1920 ut?n sz?tv?gja a ,,n?pek ?nrendelkez?se" alapj?n h?zott hat?r. A magyar ter?letek d?lnyugatr?l a katolikus pal?c vid?khez kapcsol?dnak, m?g a z?m?ben reform?tus ?s jelents r?szben kisnemesi d?lkeleti r?szek a borsodi k?lvinist?k ,,folytat?sai". ?rdekes sz?nfolt itt a magyar evang?likus ,,szigetfalvak" vil?ga, ami jelzi azt is, hogy G?m?r vid?keit igen ?rdekes ?s ?rz?keny egyens?lyok jellemezt?k egykor (statisztikailag: 60 sz?zal?k magyar, 40 sz?zal?k szlov?k; 40 sz?zal?k evang?likus, 30?30 sz?zal?k

Sreform?tus ?s katolikus.) aj?tos megoszt?s is jellemezte a nyelvileg ?s felekezetileg vegyes t?jakat. ?szakra a kor?n kialakul? ipaross?g (b?ny?szat, f?m- ?s bripar), a d?li magyar vil?gra ink?bb a mezgazdas?g volt jellemz. Ennek egy?bk?nt a r?gi, nem modern munkamegoszt?s eltn?se ut?n is megvannak a term?szeti alapjai. A soknyelvs?gnek a spont?n kialakul? cseregyerekrendszer volt az elseg?tje (fleg az evang?likusok k?z?tt), s a felekezetek b?k?s egym?s mellett ?l?s?t G?m?rben bizony?totta a Rimaszombatban megalak?tott protest?ns fgimn?zium (amely a maga nem?ben egyed?li volt az orsz?gban). A mvelt g?m?ri, ?ntudatos szlov?kok is megf?rtek itt a magyars?ggal, amit a sokban hasonl? szomsz?dos

EGY TERM?SZETELLENES

Ne nehez?ts?k egym?snak

N?gr?d sz?l?tte, Miksz?th K?lm?n fejezett ki legink?bb.

Az 1920-as csehszlov?k fordulat m?r sok negat?vumot hozott a t?jra. A szlov?kok felszabadul?si ?r?me el?g gyorsan elp?rolgott, hiszen a cseh ipar megkezdte a gyeng?bb szlov?k konkurencia felsz?mol?s?t ?s az ?llamigazgat?si poz?ci?k elfoglal?s?t. A magyaroknak pedig sokf?le korl?toz?sb?l is kijutott ? m?g gazdas?gi t?ren is, ahol a magyar dualizmus nemzetis?gi szempontb?l teljesen demokratikus volt; b?r ?ppen az agr?r jelleg telep?l?ster?let?k miatt ?ltal?ban kedvezbb volt a gazdas?gi helyzet?k, mint a h?bor?s vesztes ?s a rom?nokt?l m?g ki is rabolt Magyarorsz?gnak.

A Trianont megism?tl p?rizsi b?ke (1947) nyom?n kibontakoz? kommunizmus azt?n csaknem megpecs?telte a magyar G?m?r n?p?nek sors?t. A kor?bban m?r eml?tett ?rz?keny egyens?lyokba durv?n beleny?lt a jogfoszt?s (az ?llampolg?rs?g elveszt?se) ?s a menek?l?s, sok helyen a kitelep?t?s (elz?s). S a gazdas?gi ellehetetlen?t?s mellett az emberi szabads?gjogok megsz?ntet?se k?l?n?sen a magyar kisnemesi vil?got tette t?nkre. A r?gi jobb?gyok ut?dai jobban ?llt?k a nyom?st. A szeg?ny kisnemesnek sokszor csak a

mosan haladt a t?bbs?get a rendtl ?s a kipr?b?lt, hagyom?nyos c?lokt?l megfoszt? szekulariz?ci? eg?sz Eur?p?ban puszt?t? t?rh?d?t?s?val. S ebben a neh?z ?llapotban a gondvisel ?risten lehets?get nyitott: eltnt az erszakos trianoni hat?r, s a szint?n igencsak elgyeng?lt Magyarorsz?g ?s Szlov?kia k?z?tt megsznt a hat?r. Egy ilyen nem teol?giai sz?vegben az Eur?pai Uni? l?trehoz?s?nak ?s mk?d?s?nek nem sz?nd?kolt k?vetkezm?nyeit nyugodtan nevezhetj?k a Gondvisel?s aj?nd?k?nak. Olyan aj?nd?knak, amellyel kell tudni ?lni. S nem csak magyar?magyar vonatkoz?sban!

Egy ?rtelmes nemzeti ?rdekv?delmi politika ? amelyre, sajnos, a 2004. december 5-i kurzust folytat? jelenlegi magyarorsz?gi koal?ci? uralma idej?n aligha sz?m?thatunk ? ugyanis fontos l?p?seket tehet a val?di magyar?szlov?k kib?k?l?s ?rdek?ben is, aminek kulcsa a sokf?le gyakorlati, k?lcs?n?sen elny?s egy?ttmk?d?sen t?l a val?s?gos m?lt, az egykori t?nyleges k?z?s t?rt?nelem megismertet?se. Kereszty?n emberk?nt k?lcs?n?sen bevallva ki-ki a maga bn?t s az egykori ? z?m?ben b?k?s egy?tt?l?s ? tanuls?gait ?s tapasztalatait levonva kell meg?rten?nk mai egym?srautalts?gunkat.

A Saj?szentkir?ly?B?nr?ve hat?r?tkelhelyen fel?ll?tott kov?csoltvas ?letfa L?szl? Ott? hanvai kov?cs-iparmv?sz alkot?sa

szem?lyes szabads?ga (mobilit?s) ?s az ?ntudata volt az ?r?ks?ge. Pusztul? kis falvak, omladoz? templomok, elmenek?l slakosok ?s szaporod? (magyar) cig?nys?g lett a hossz? t?v? folyamatok eredm?nye.

A nemzeti ?ntudat elgyeng?l?se (m?lyen r?gz?lt f?lelmek miatt) p?rhuza-

Hiszen ? b?r nem egyenlen! ? mindk?t n?p megtapasztalhatta a v?r?s materializmus erszakos diktat?r?j?t, ?s az 1990-es fordulat ?ta ugyancsak ?rzi, ?rezheti mindk?t orsz?g z?me, a feh?r (piaci) materializmus p?nz?gyi diktat?r?j?t. Azt a diktat?r?t, amely a kommunista internacionalizmus nemzeteket

8 K?lvinista Szemle

2008. m?rcius

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download